Argayash

Az oldal jelenlegi verzióját még nem ellenőrizték tapasztalt közreműködők, és jelentősen eltérhet a 2022. május 10-én felülvizsgált verziótól ; az ellenőrzések 8 szerkesztést igényelnek .
Falu
Argayash
Zászló
55°29′19″ s. SH. 60°52′38″ K e.
Ország  Oroszország
A szövetség tárgya Cseljabinszk régió
Önkormányzati terület Argayashsky
Vidéki település Argayash
Fejezet Artur Zufarovich Iskildin
Történelem és földrajz
Alapított 1896-ban
Négyzet 16,5 km²
Középmagasság 256 m
Időzóna UTC+5:00
Népesség
Népesség 10 042 [1]  ember ( 2020 )
Sűrűség 608,61 fő/km²
Nemzetiségek Oroszok , Baskírok
Vallomások Ortodox , szunnita muszlimok
Katoykonym argayashets, argayashtsy [2]
Digitális azonosítók
Telefon kód +7 35131
Irányítószám 456880
OKATO kód 75206812001
OKTMO kód 75606412101
Szám SCGN-ben 0012490
argayash-sp.ru

Argayash  egy falu Cseljabinszk megyében , az Argayashsky kerület közigazgatási központja .

Cím

A 19. századi feljegyzésekben az Argayash név Yargoyash formában található , ami lehetővé teszi számunkra, hogy a baskír „yar” szavakra építsük – part és „koyash” – a nap, vagyis a napos part [3]. [4] [5] . Megfelel az ótörök ​​Agayash férfi személynévnek is (Ergayash, Argayash).

Földrajz

Cseljabinszktól 56 km-re északnyugatra található . Az Argayash -tó partján található . A faluban található a Dél-uráli vasút Argayash vasútállomása a Cseljabinszk  - Verkhny Ufaley  - Jekatyerinburg vonalon .

Argayash nem hivatalosan a következő körzetekre oszlik: északi, központ, állami gazdaság, belterület, szatlykov.

Történelem

Az Argayash céget 1896 - ban alapították a Cseljabinszk  - Jekatyerinburg vasút építése kapcsán . A cseljabinszki járás Metelevszkij volosztjának része volt .

1917. november 15- től Argayash lett Baskurdisztán Argayash kanton központja , 1919. március 20. és 1934. január 17. között pedig a baskír ASSR ugyanennek a kantonnak a központja , amely egy enklávé volt a hatalmas Urálon belül. régióban . 1934 - ben az Argayash National Okrug központja volt . Argayash legnagyobb fejlődésének évei a Szovjetunió idejéhez kapcsolódnak. A Szovjetunió idején történt, hogy Argayash tartományi állomásból az ipar és a mezőgazdasági termékek feldolgozásának erőteljes központjává vált. Az összes legfontosabb infrastrukturális létesítmény a Szovjetunió idején épült.

Argayashban van erdészet, baromfifarm, tej- és pékségek, konzervgyár (zöldség- és gyümölcskonzerv), orvosi iskola, agrotechnikai főiskola és zeneiskola. A középfokú oktatást az 1. számú ASOSH és a 2. számú ASOSH képviseli (nem hivatalosan "baskír"). A 2000-es évek elején a britek megnyitották a Ball Rexam üzemet alumínium tartályok gyártására. Az Argayash Baskír Népszínház működik . Korábban a Cseljabinszki Pedagógiai Főiskola első számú kirendeltsége működött Argajasban. Képzett általános iskolai tanárok és óvodapedagógusok, akik ismerik a baskír nyelvet. De a helyi hatóságok és az Argayash régió baskír lakosságának alacsony aktivitása miatt a fiókot bezárták. És jelenleg nem próbálják újra megnyitni.

Népesség

Népesség
1959 [6]1970 [7]1979 [8]1989 [9]2002 [10]2010 [11]2011 [12]
7373 8683 9601 10 526 10 170 10 061 10 067
2012 [13]2013 [14]2014 [15]2015 [16]2016 [17]2017 [18]2018 [19]
9937 10 138 10 198 10 234 10 284 10 293 10 153
2019 [20]2020 [1]
↘ 10 039 10 042

Országos összetétel: Összoroszországi népszámlálás (2002): oroszok - 63%. baskírok - 26%

Jegyzetek

  1. 1 2 Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2020. január 1-jén . Letöltve: 2020. október 17. Az eredetiből archiválva : 2020. október 17.
  2. Gorodetskaya I. L., Levashov E. A.  Argayash // A lakosok orosz nevei: Szótár-kézikönyv. - M. : AST , 2003. - S. 32. - 363 p. - 5000 példány.  — ISBN 5-17-016914-0 .
  3. Argayash . Letöltve: 2013. december 1. Az eredetiből archiválva : 2017. február 15.
  4. Shuvalov N. I. Párizstól Berlinig a cseljabinszki régió térképén: Helynévszótár. - 2. kiadás, átdolgozva és kiegészítve - Cseljabinszk: Dél-Urali könyvkiadó, 1989. - 160p. (nem elérhető link) . Letöltve: 2013. december 1. Az eredetiből archiválva : 2013. december 3. 
  5. Szabályzat az Argayash vegyesvállalat zászlajára vonatkozóan (elérhetetlen link) . Letöltve: 2013. december 1. Az eredetiből archiválva : 2013. december 3. 
  6. 1959-es szövetségi népszámlálás. Az RSFSR városi lakosságának, területi egységeinek, városi településeinek és városi területeinek száma nemek szerint . Demoscope Weekly. Letöltve: 2013. szeptember 25. Az eredetiből archiválva : 2013. április 28..
  7. 1970-es szövetségi népszámlálás Az RSFSR városi lakosságának, területi egységeinek, városi településeinek és városi területeinek száma nemek szerint. . Demoscope Weekly. Letöltve: 2013. szeptember 25. Az eredetiből archiválva : 2013. április 28..
  8. 1979-es szövetségi népszámlálás Az RSFSR városi lakosságának, területi egységeinek, városi településeinek és városi területeinek száma nemek szerint. . Demoscope Weekly. Letöltve: 2013. szeptember 25. Az eredetiből archiválva : 2013. április 28..
  9. 1989-es szövetségi népszámlálás. Városi lakosság . Archiválva az eredetiből 2011. augusztus 22-én.
  10. 2002-es összoroszországi népszámlálás. Hangerő. 1, 4. táblázat. Oroszország lakossága, a szövetségi körzetek, az Orosz Föderációt alkotó jogalanyok, körzetek, városi települések, vidéki települések - járási központok és 3 ezer vagy annál nagyobb lélekszámú vidéki települések . Archiválva az eredetiből 2012. február 3-án.
  11. A cseljabinszki régió 2010. évi összoroszországi népszámlálása eredményeinek hivatalos közzétételének kötetei. 1. kötet "A cseljabinszki régió lakosságának száma és megoszlása". 11. táblázat . Cseljabinszksztat. Letöltve: 2014. február 13. Az eredetiből archiválva : 2014. február 13..
  12. A cseljabinszki régió lakónépességének száma a települések összefüggésében 2012. január 1-jén . Letöltve: 2014. április 12. Az eredetiből archiválva : 2014. április 12..
  13. Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint. 35. táblázat Becsült lakónépesség 2012. január 1-jén . Letöltve: 2014. május 31. Az eredetiből archiválva : 2014. május 31..
  14. Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2013. január 1-jén. - M.: Szövetségi Állami Statisztikai Szolgálat, Rosstat, 2013. - 528 p. (33. táblázat: Városi körzetek, önkormányzati kerületek, városi és falusi települések, városi települések, vidéki települések lakossága) . Hozzáférés dátuma: 2013. november 16. Az eredetiből archiválva : 2013. november 16.
  15. 33. táblázat Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2014. január 1-jén . Letöltve: 2014. augusztus 2. Az eredetiből archiválva : 2014. augusztus 2..
  16. Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2015. január 1-jén . Letöltve: 2015. augusztus 6. Az eredetiből archiválva : 2015. augusztus 6..
  17. Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2016. január 1-jén (2018. október 5.). Letöltve: 2021. május 15. Az eredetiből archiválva : 2021. május 8.
  18. Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2017. január 1-jén (2017. július 31.). Letöltve: 2017. július 31. Az eredetiből archiválva : 2017. július 31.
  19. Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2018. január 1-jén . Letöltve: 2018. július 25. Az eredetiből archiválva : 2018. július 26.
  20. Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2019. január 1-jén . Letöltve: 2019. július 31. Az eredetiből archiválva : 2021. május 2.

Irodalom

Linkek