Az anisocoria egy tünet, amelyet a jobb és a bal szem különböző méretei jellemeznek . Általában az egyik tanuló normálisan viselkedik, a második pedig rögzített helyzetben van.
Az írisz vagy a szemgolyó sérülésének hiányában az anisocoria általában az efferens idegrostok (paraszimpatikus beidegzés) károsodása miatt következik be a pupilla mozgását szabályozó oculomotoros idegben , vagy a ciliospinalis központból érkező szimpatikus idegrostokban . Az anisocoria az Adie -szindróma és az Argyle Robertson-szindróma egyik összetevője [1] . Egyes kábítószerek és pszichoaktív anyagok befolyásolhatják a pupillát, például a pilokarpin , kokain, tropikamid , amfetaminok (például "ecstasy" ), szkopolamin . Hasonló alkaloidok , amelyek a tajtékfélék családjába tartozó növényekben találhatók, anisocoriát is okozhatnak. Az anisocoria összetett tünet, amely a pupilla két ellentétes hatásából áll: miózis (a pupilla beszűkülése a normához képest) és mydriasis (illetve expanzió).
Klinikailag fontos megállapítani, hogy a pupillák közül melyik van patológiás állapotban. Ha a két pupilla közül a kisebbik nem reagál a fényerősség csökkenésére (nem tágul ki alkonyatkor), ez a szimpatikus beidegzés hiányára utalhat, mint például a Horner-szindróma esetében . Ha a nagyobb átmérőjű pupilla patológiásnak bizonyul, vagyis nem reagál a fényerősség növekedésére, gondolni kell a paraszimpatikus beidegzés hiányára, például az oculomotoros ideg patológiájában . A Gunn (Marcus Gunn) tünete, amelyben a beteg szem fényre való barátságos reakciója fokozódik (az afferens idegpályák károsodásával), nem okoz anisocoriát. Anisocoria esetén meg kell határozni, hogy melyik szem kórosan kitágult vagy szűkült. A patológia jele a felső szemhéj egyidejű ptózisa , mint például Horner-szindrómában vagy a szemmotoros ideg patológiájában.
Ha az anisocoria akut súlyos fejfájással, mentális zavarokkal, zavartsággal párosul, az súlyos kóros agyi folyamatra utalhat, amely sürgősségi orvosi ellátást, esetleg sürgős sebészeti beavatkozást igényel.