Altshuler, Borisz Leonidovics

Az oldal jelenlegi verzióját még nem ellenőrizték tapasztalt közreműködők, és jelentősen eltérhet a 2022. szeptember 16-án felülvizsgált verziótól ; az ellenőrzéshez 1 szerkesztés szükséges .
Borisz Leonidovics Altshuler
Születési dátum 1955. január 27.( 1955-01-27 ) (67 évesen)
Születési hely
Ország
Munkavégzés helye
alma Mater
Akadémiai fokozat a fizikai és matematikai tudományok doktora
Díjak és díjak Oliver Buckley-díj fizikában ( 2003 ) az Amerikai Fizikai Társaság tagja [d] Eurofizikai díj Dirac érem Heinz R. Peigels Emberi Jogi Díj tudósoknak [d] ( 1998 ) az Amerikai Művészeti és Tudományos Akadémia tagja Lars Onsager-díj ( 2022 )

Borisz Leonidovics Altshuler ( született:  Boris L. Altshuler ; 1955. január 27.) szovjet és amerikai fizikus , professzor.

Oktatás és karrier

Altshuler a szentpétervári 489. számú állami középiskolában tanult. 1976-ban szerzett fizikából diplomát a Leningrádi Állami Egyetemen. Altshuler a Leningrádi Atommagfizikai Intézetben folytatta tanulmányait, ahol doktori címet kapott. Altshuler a következő tíz évben az intézetben maradt kutatóasszisztensként.

1989-ben Altshuler csatlakozott a Massachusetts Institute of Technology karához. Ottléte alatt megkapta a Hewlett-Packard Europhysics Award-ot (jelenleg Agilent Physics Prize-nek hívják), és tagja lett az Amerikai Fizikai Társaságnak.

Altshuler 1996-ban hagyta ott az MIT-t, hogy a Princetoni Egyetem professzora legyen. Ottléte alatt csatlakozott a NEC Laboratories America-hoz. Altshuler nemrég csatlakozott a Columbia Egyetem oktatóihoz, és továbbra is a NEC Labs-szal dolgozik.

Kutatás

Altuler hozzájárulása a kondenzált anyag fizikához széles és változatos. Különösen ismert a rendezetlen elektronrendszerekkel kapcsolatos munkáiról, ahol elsőként számolta ki az elektrontranszport kölcsönhatásokból eredő szinguláris kvantuminterferencia korrekcióit (Altshuler-Aronov korrekciók). Aronovval együtt kidolgozta a gyenge lokalizációban történő dephasing elméletét is. Altsuler Borisz Shklovszkijjal együttműködve kidolgozta a rendezetlen fémek szinttaszításának elméletét.

Jelentősen hozzájárult az egyetemes vezetőképesség-ingadozások elméletéhez is. A közelmúltban Altshuler és Igor Aleiner egy új soktestes lokalizációs mezőt fedeztek fel, ahol megmutatták, hogy egy kölcsönható soktestből álló rendszer lokalizált maradhat, ez a jelenség Anderson híres lokalizációs jelenségéből fakad. Altschuler és Aleiner legújabb eredményeit széles körben mérföldkőnek tekintik, és az általuk bevezetett soktestes lokalizáció mára a fizika virágzó új területévé nőtte ki magát. 2016-ban a soktestes lokalizáció előre jelzett jelenségét kísérletileg figyelték meg Immanuel Bloch csoportja Münchenben, Németországban.

Díjak és kitüntetések