Akihito | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
japán 明仁 | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Japán 125. császára | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
1989. január 7. - 2019. április 30 | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Jelmondat | Heisei (平成) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Koronázás | 1990. november 12 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A kormány vezetője |
Noboru Takeshita (1989)
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Előző | Hirohito | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Utód | Naruhito | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Lemondás | 2019. április 30 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Japán nyugalmazott császára | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
2019. május 1-től | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Tsugu herceg | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
1952-1989 _ _ | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Születés |
1933. december 23. (88 éves) Tokió , Japán Birodalom |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Nemzetség | Japán császári ház | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Dinasztia | Japán császári ház | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Születési név |
Akihito, Tsugu hercege (継宮明仁親王) |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Apa | Showa császár | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Anya | Kojun császárné | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Házastárs | Michiko | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Gyermekek |
fiai: Naruhito , Fumihito lánya: Sayako Kuroda |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Oktatás | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A valláshoz való hozzáállás | sintoizmus | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Autogram | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Díjak |
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon |
Akihito [2] ( jap . 明仁 Akihito , született 1933. december 23., Tokió , Japán Birodalom) Japán 125. császára , aki 1989 és 2019 között uralkodott. A testület mottója Heisei ( „A béke megteremtése”). 2019. április 30-án önként elhagyta a trónt, nyugdíjba vonult , és átadta a trónt legidősebb fiának, Naruhito trónörökösnek . Akihito volt az első császár, aki lemondott a trónról az elmúlt kétszáz évben ( Kokaku császár után ).
Akihito, Tsugu hercege (継宮明仁親王, Tsugu-no-miya Akihito-shinno: ) 1933. december 23-án, japán standard idő szerint 06:39-kor született Tokióban. Akihito Shōwa császár és Kojun császárnő legidősebb fia és ötödik gyermeke .
1940-1952 között a Gakushuin Egyetem nemesi ( kazoku ) gyermekiskolájában tanult . A császári család hagyományos japán oktatója, Koizumi Sinzó mellett Tsugu hercegnek volt egy amerikai oktatója is, Elizabeth Gray Wining , gyermekkönyvek szerzője, aki segített a hercegnek az angol és a nyugati kultúra elsajátításában .
1952-ben Tsugu herceg belépett a Gakushuin Egyetem Politika és Gazdaságtudományi Karának Politika Tanszékére, ugyanazon év novemberében pedig hivatalosan is trónörökösnek nyilvánították . A herceg aktív tinédzser volt. Szeretett lovagolni, biciklizni, és szerette az európai sportokat - a teniszt.
Még diákként és koronahercegként Akihito 1953-ban hat hónapos utazást tett Észak-Amerika és Nyugat-Európa 14 országába . Ennek az útnak a központi része volt londoni látogatása a japán császár képviselőjeként II. Erzsébet királynő megkoronázásán .
A herceg 1956 márciusában végzett az egyetemen.
1957-ben egy teniszpályán találkozott leendő feleségével , Michiko Shode -dal , Hidesaburo Shoda legidősebb lányával, egy nagy lisztgyártó cég elnökével. Egy évvel később eljegyzésüket hivatalosan is jóváhagyták, és 1959. április 10-én összeházasodtak [3] . Így megsértették az évszázados hagyományokat, és arra kötelezték a császári család tagjait, hogy kizárólag arisztokrata származású lányok közül válasszanak feleségüket. A japán médiában az örökös eljegyzése és esküvője igazi "Mitty-boomot" okozott: folyamatosan publikálták a pár fotóit, az újságírók dicsérő ódákat írtak Michiko szépségéről és elméjéről. A japánok felismerték, hogy az arisztokraták, sőt a császári család is közel állnak népükhöz. A pár sintó szokás szerint, "bonyolult" hagyományos ruhákban kötött házasságot.
A miniszterelnök által vezetett, a császári család képviselőiből, a képviselőház és a parlamenti tanácsok házának elnökeiből , a Legfelsőbb Bíróság elnökéből és másokból álló Japán Birodalmi Háztartás Hivatala egyhangúlag jóváhagyta a kiválasztást. a koronahercegről.
Akihito és Michiko családi életük során viszonylagos szabadságot tudtak elérni az évszázados palotahagyományok merevsége alól. Akihito feleségével együtt megváltoztatta a császári család életmódját. A párnak két fia volt - Naruhito trónörökös és Fumihito herceg (Akishino) és Nori hercegnő (Sayako) . Annak ellenére, hogy állandóan a hivatalos eseményekkel voltak elfoglalva, saját maguk nevelték gyermekeiket, anélkül, hogy dadákra és nevelőkre bízták volna őket (ismét megdöntve egy nagy hagyományt). A gyerekek és a szülők megjelentek biciklizni, házi feladatot készíteni, látnivalókat meglátogatni és a medence mellett vagy a természetben szórakozni. A japán szociológusok ezt nagyszerű társadalmi jelenségnek tekintették: a leendő császárné példáját követve a fiatal alattvalók is megváltoztatták a családmodellt, jobban odafigyeltek a gyerekekre és a velük közös szabadidőre.
Akihito még trónörökösként a világ 37 országába tett hivatalos látogatást kormányaik meghívására. Akihito a XI. Csendes- óceáni Tudományos Kongresszus tiszteletbeli elnöke volt 1966-ban, az 1967 -es tokiói Universiade és az oszakai EXPO -70 kiállítás . Showa császár 1971-es európai és 1975-ös egyesült államokbeli utazásai során a koronaherceg apja helyett állami feladatokat látott el.
Apjához hasonlóan Akihito császár is rajong a biológiáért és az ichtiológiáért . 25 tudományos közleménye jelent meg a tengeri gébekről . 1986-ban a Linnean Society of London tiszteletbeli tagjává választották , a biológusok legbefolyásosabb nemzetközi társasága [4] .
1989. január 7-én a koronaherceg Japán császára lett , aki apja halála után került a trónra. Másnaptól Japánban megkezdődött a nemzeti kronológia új időszaka (amely a birodalmi uralom időszakának felel meg) - Heisei (平成). Akihito trónra lépésének rituális része egy állami esemény – sokuirei – és a császári udvar vallási szertartása – daijosai – egyaránt szerepelt .
A császár az állam és a nép egységének szimbóluma, státuszát a szuverén hatalmat birtokló népakarat határozza meg.
– Japán alkotmánya , Art. egyKét nappal a trónra lépés után, a nagyközönség előtt tartott első audiencián a császár megígérte, hogy kötelességeit szigorúan teljesíti. „Garantálom, hogy mindig a népemmel leszek, és támogatni fogom az Alkotmányt” – mondta [5] .
Akihitónak nem volt joga beleavatkozni a közügyekbe, de ez nem akadályozta meg abban, hogy ismételten lelkiismeret-furdalást nyilvánítson Japán második világháború alatti tettei miatt. Különösen a szomszédos országoktól kért bocsánatot, többek között a japán megszállás miatt. Uralkodása alatt a császár aktívan összehozta a királyi családot és a japán népet is. Bejárta az ország összes prefektúráját, és többször járt külföldön.
Japánnak 17 miniszterelnöke volt Akihito uralkodása alatt .
1998 - ban Akihito császár megnyitotta a XVIII. téli olimpiai játékokat , amelyeket Nagano városában tartottak .
2016. július 13-án olyan információ jelent meg a médiában, hogy Akihito azt tervezi, hogy lemond a trónról, és átadja a trónt fiának, Naruhitónak [6] , amit a japán birodalmi háztartási hivatal azonnal cáfolt [7] . A császári udvar ugyanezen osztálya azonban már augusztus 8-án rendkívüli személyes videoüzenetet adott ki a császártól, amelyben megerősítette szándékát a cím átruházására [8] .
Az alkotmány szerint az uralkodónak élete végéig kell ellátnia feladatait. Az emberek és a kormány azonban elment Akihito kívánságaihoz. 2017 nyarán a parlament különleges törvényt fogadott el, amely lehetővé tette számára, hogy lemondjon a trónról. Japánban 202 éve nem volt példa erre: 1817 óta, amikor Kokaku császár (1771-1840) megtagadta a trónt, ő is úgy döntött, hogy hatalmát fiára ruházza.
2018. március 6-án a japán kormány külön rendeletet fogadott el a japán császár lemondási ceremóniájának 2019. április 30-i megtartásáról [9] . 2019. február 24-én ünnepélyes ceremóniát tartottak a fővárosban Akihito trónszékének 30. évfordulója alkalmából.
A hivatalos lemondási ceremónia a chiyodai császári palota fenyőtermében zajlott. Ezen Akihito búcsúbeszédet mondott a három kormányág – az Abe Sinzó vezette kormány , a parlament és a Legfelsőbb Bíróság – vezetői, valamint további 300 ember [10] jelenlétében . Lemondása után Akihito megkapta a nyugalmi császár címet (上皇 jō: ko , Emeritus császár) , halála után pedig uralkodása után Heisei császárként vált ismertté.
(122) Mutsuhito Meiji-korszak 1867-1912 (1852-1912) | (123) Yoshihito Taishō időszak 1912–1926 (1879–1926) | (124) Hirohito Showa időszak 1926–1989 (1901–1989) | (125) Akihito Heisei időszak 1989-2019 (született 1933) | (126) Naruhito Reiwa időszak 2019 óta (1960-ban született) | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Yasuhito (1902-1953) | Masahito (sz. 1935) | Fumihito (sz. 1965) | Hisahito (sz. 2006) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Nobuhito (1905-1987) | tomohito (1946-2012) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Takahito (1915-2016) | Yoshihito (1948-2014) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Norihito (1954-2002) | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A japánok állami ünnepként ünneplik a császárok születésnapját. Ilyen törvényt 1873-ban fogadtak el. Az ország jelenlegi alkotmánya kimondja, hogy a császár "Japán államának és egységének szimbóluma". Akihito születésnapját december 23-án ünnepelték.
A császár 80. születésnapja tiszteletére az utcákat nemzeti zászlókkal díszítették, és mindenki eljöhetett aznap a császári palotába, hogy személyesen is megtekinthesse az uralkodót, és jó egészséget kívánjon neki. 2018. december 23-án Akihito 85 éves lett.
Japán uralkodója számos állami és külföldi kitüntetésben részesült.
dátum | Jutalom |
---|---|
1989. január 7. - 2019. május 1 | A Krizantém Rend uralkodója |
1989. január 7. - 2019. május 1 | A Paulownia Virágok Rendjének uralkodója |
1989. január 7. - 2019. május 1 | A Felkelő Nap Rendjének uralkodója |
1989. január 7. - 2019. május 1 | A Szent Kincs Rendjének uralkodója |
1989. január 7. - 2019. május 1 | A Kultúra Rend uralkodója |
1989. január 7. - 2019. május 1 | A Drága Korona Rend uralkodója |
Ország | dátum | Jutalom |
---|---|---|
Savoyai dinasztia | A Szent Angyali Üdvözlet Legfelsőbb Rendjének lovagja |
Tematikus oldalak | ||||
---|---|---|---|---|
Szótárak és enciklopédiák | ||||
Genealógia és nekropolisz | ||||
|
Japán császárai és császárnéi | |
---|---|
Yayoi időszak | |
Kofun időszak (250/300–552) | |
Asuka-korszak (552-710) | |
Nara-korszak (710-794) | |
Heian-korszak (794-1185) | |
Kamakura-korszak (1185-1333) | |
Északi udvar (1333-1392) | |
Muromachi korszak (1333-1603) | |
Edo-korszak (1603-1868) | |
Modernitás (1868 óta) | |
Japán császárainak listája |