Akvitániai
| akvitániai | |
|---|---|
| Országok | Aquitaine |
| Állapot | Kihalt |
| kihalt | a kora középkorig |
| Osztályozás | |
| Kategória | Eurázsia nyelvei |
| izolátum ( paleo-spanyol ); valószínűleg a baszkhoz kapcsolódik | |
| Írás | Latin ábécé |
| Nyelvi kódok | |
| ISO 639-1 | — |
| ISO 639-2 | — |
| ISO 639-3 | xaq |
| IETF | xaq |
Az akvitániai nyelv az aquitaniak nyelve, akik Aquitánia területén (a Pireneusok és a Garonne között ) a római hódítás előtt laktak. A kora középkorig fennmaradt.
Műemlékek
Több száz személynév és istennév tanúsítja a latin átadásban. Ezek az emlékek nagy valószínűséggel teszik lehetővé annak megítélését, hogy az aquitániai nyelv a modern baszk nyelv egyik dialektuscsoportjának őse volt . Kisebb bizonyossággal az aquitánia hordozói őseinek tekinthető az ún. Artenak kultúra a kalkolit korszakban .
Morfológia
Névtan
Az aquitán nyelvben a -tani utótag volt jellemző a törzsek nevére (tehát aquitani, bastatani, britanni, contestani, cosetani, edetáni, laretani, lusitani, orretani, turdetani, varetani stb.), a törzsnevekkel együtt. -a végződésű , együtt -taniát adva , a helységnevek kapcsán . A települések neveinél az -a végződés pontosan megegyezik , de nem utal semmilyen törzsre (például Tolosa ). A máig fennmaradt víznevekre a -no és -ro végződés jellemző (lehetséges, hogy az ókorban -na és -ra végződtek ). A felsorolt helynevek hiteles ősi kiejtését nem sikerült megállapítani, mivel vagy az ókori római szerzők latin közvetítésében, vagy modern francia vagy spanyol kiejtésükben ismertek (a spanyol sa végződés „-sa”-nak fog hangzani [sa ] , franciául "-za " [zə] vagy "-з" [z] ). [egy]
Szókincs
Az alábbi összehasonlító táblázat Coldo Michelena baskológus kutatásán alapul :
| Aquitaine | Proto-baszk | baszk | jelentése (baszk) |
|---|---|---|---|
| ADIN | *adiN | adin | század, ítélet |
| ANDERE, ER(H)E | *andre | andré | nő, hölgy |
| ANDOS(S), ANDOX | *andos | uram | |
| ARIX | *aris | aritz | tölgy |
| ARTAHE, ARTEHE | *artehe | arte | holmi tölgy |
| ATTA | *aTa | aita | apa |
| BELEX | ?*beLe | fehér | varjú |
| BELS | *bels | öv | a fekete |
| BIHOX, BIHOS | *bihos | bihotz | szív |
| BON, -PON | *boN | tovább | jó |
| BORS | *bors | bortz | öt |
| CIS(S)ON, GISON | *gisoN | gizon | a hím |
| -HÍRADÓ FŐNÖK | *-ko | -ko | csökkenteni utótag |
| CORRI, GORRI | *goRi | gorri | piros |
| HALS- | *hals | haltza | égerfa |
| HAN(N)A | ?*aNane | anaia | fiú testvér |
| HAR-, -AR | *aR | ar | férfi |
| HARS- | *hars | heartz | medve |
| HERAVS- | *herauś | herauták | vaddisznó |
| IL(L)VN, ILVR | *iLun | il(h)un | sötét |
| LAVR | *laur | lau(r) | négy |
| LEHER | *leheR | leher | fenyő |
| NESCATO | *neśka | neska, neskato | fiatal nő |
| OMBE, VMME | *unbe | ume | gyermek |
| OXSON, OSSON | *otso | otso | farkas |
| SAHAR | *sahaR | zahar | régi |
| SEMBE | *senbe | seme | fiú |
| SENI | *Seni | sein | fiú |
| -TÍZ | *-tíz | -tíz | csökkenteni utótag (nem termék.) |
| -T(T)O | *-Nak nek | -t(t)o | csökkenteni utótag |
| -X(S)O | *-tso | -txo, -txu | csökkenteni utótag |
Joaquín Gorrotxategi baskológus , több aquitániai nyelvről szóló munka szerzője [2] , valamint a fent említett Michelena is felhívta a figyelmet az ibériai névkutatás számos elemének hasonlóságára az aquitániaiakkal [3] :
| ibériai | Aquitaine |
|---|---|
| atin | ADIN |
| ata | ATTA |
| baiser | BAESE-, BAIS- |
| beleś | BELEX |
| bels | BELS |
| boś | DOBOZ |
| laus | LAVR |
| Talsk | TALSCO [4] / HALSCO |
| kátrány | T(H)AR [5] / HAR |
| tautin | TAVTINN / HAVTEN |
| tetel | TETEL [6] |
| uske | VRCHA [6] |
Lásd még
Jegyzetek
- ↑ Kennedy, James . Franciaország és Spanyolország ókori nyelveiről . // A Filológiai Társaság tranzakciói . - 1855. - Nem. 11 - 175-176.
- ↑ Gorrochategi (1984, 1993)
- ↑ Michelena (1977), pp. 547-548
- ↑ Trask, 1997 , p. 182.
- ↑ Trask (2008) szerint ez összefüggésbe hozható a baszk etnonim utótaggal (t)ar , de ez nem valószínű, mert a személynevek, ahol ez szerepel (néha első elemként, mint a TARBELES-ben), egyáltalán nem hasonlítanak etnonimák.
- ↑ 1 2 "VRCHATETELLI. Muruzábal de Andion (Navarra). Lapida funeraria. CIL, 2.2967=EN3 Gen. vmi H. • Se trata de un nombre claramente ibérico, compuesto de dos elementos onomásticos que se encuentran en otros nombres ibéricos" in Vol. Gorrochategui, 1984 , p. 288
Irodalom
- Trask, L. L. R. A baszk története . — London/New York, 1997. — ISBN 0-415-13116-2 .
- Michelena, L. De onomástica aquitana (spanyol) // Pirineos. - 1954. - V. 10 . - P. 409-458 .
- Gorrochategui, Joaquin. Estudio sobre la onomastica indigena de Aquitania. - Bilbao: Universidad del País Vasco, 1984. - 384 p. — ISBN 9788475850139 .
Linkek
- Aquitanian Language – Jesús Rodríguez Ramos
 Bibliográfiai katalógusokban |
|---|