Kalinyingrád városa , az azonos nevű régió közigazgatási központja , 3 városon belüli közigazgatási körzetre oszlik [1] [2] [3] [4] .
A város kerületei, mint városon belüli közigazgatási-területi egységek nem önkormányzatok. [5]
A közigazgatási-területi struktúra keretében Kalinyingrád regionális jelentőségű város . [2] [1]
A helyi önkormányzat keretein belül a város egyetlen önkormányzati egység, Kalinyingrád városa, városi körzet státuszával . [5]
| Nem. | Név | Terület, km² |
Népesség, emberek |
OKATO kód |
|---|---|---|---|---|
| egy | Leningrádszkij | 53.7 | ↗ 180 918 [6] | 27 401 368 |
| 2 | Moszkva | 76,0 | ↗ 177 615 [6] | 27 401 373 |
| 3 | Központi | 79.8 | ↘ 134 723 [6] | 27 401 385 |
A város több falut és távoli területet foglal magában: Chkalovsk , az Alexander Kosmodemyanskyról elnevezett falu , Pribrezsnij , Boriszovo stb. Mindegyik a város három közigazgatási körzetének egyikéhez tartozik.
A városrészek háború előtti elnevezései (pl . Hufen , Juditten stb.) ma már kevéssé ismertek. Csak a Shpandin (en), Kalgen, Ponart, Mikrash nevek maradtak a leggyakrabban használtak.
A város jelenlegi közigazgatási-területi felosztásának alapjait a háború végén tették le, közvetlenül azután , hogy a 3. Fehérorosz Front csapatai 1945. április elején végrehajtották a koenigsbergi hadműveletet , melynek eredményeként elfoglalták az erődöt, ill. a város. A támadás előestéjén Königsberg területét 5 körzetre osztották, és mindegyikhez regionális katonai parancsnokságot hoztak létre. A katonai parancsnokságok azonnal megkezdték munkájukat, amint a város egyes kerületeit elfoglalták. Az elfoglalás után a város a 3. Fehérorosz Front Katonai Tanácsának ellenőrzése alá került . 1945 májusában a várost nyolc kerületre osztották, mindegyik irányítására nyolc parancsnoki hivatalt hoztak létre. A parancsnoki irodákat megszámozták. [7] A körzeteket pedig részekre osztották, amelyek élén a német lakosságból származó vének álltak.
1946 áprilisában, a város polgári irányítás alá kerülésekor a parancsnoki hivatalok körzetekké alakultak. Eleinte a kerületeknek sem volt neve, hanem számokkal különböztették meg őket. Egy évvel később a körzeteket kibővítették, és saját nevet kaptak. 1947. június 21-én kiadták a városvezetés 250. számú parancsát, amelynek értelmében négy városrész alakult ki: Baltijszkij, Leningrádszkij, Moszkva és Sztálingrádszkij [8] (1961. november 5-én átnevezték Oktyabrszkijra).
1952 januárjában megalakult a Központi Körzet, amely magában foglalta a Sztálingrádi Kerület területének egy részét [9] .
1952 és 2009 között a várost öt közigazgatási körzetre osztották. A meglévőkön kívül még kettő volt: balti és október [10] . 2009. június 29-én Kalinyingrád város kerületi képviselői tanácsának 140. és 141. számú határozatával a felszámolt balti, illetve az Oktyabrszkij körzet területe a moszkvai, illetve a központi körzet részévé vált.
| Kalinyingrád körzetei | |||
|---|---|---|---|