Avratyn-felvidék | |
---|---|
ukrán Avratynska Vysochina | |
Jellemzők | |
Az oktatás időszaka | Harmad- és kréta időszak |
Legmagasabb pont | |
Legmagasabb pont | 342,7 m |
Elhelyezkedés | |
49°40′30″ s. SH. 26°17′52″ K e. | |
Ország | |
Avratyn-felvidék | |
Avratyn-felvidék |
Az Avratynszkai -fennsík ( Avratynskoe-fennsík ; ukránul Avratynska visochina, Avratynske uzgir'ya ) az ukrajnai Ternopil és Hmelnickij régióban található Podolszki és Volini -hegység egy részének neve . A Medobory és a Kremenyec hegyek között található . A név az Avratin hely miatt kapta . A terület nevét Eichwald orosz természettudós adta [1] .
Földrajzilag a felföldet a Dnyeszter bal parti mellékfolyói ( Zbruch , Ushitsa ), a Pripjaty mellékfolyói ( Goryn , Sluch ) és a Déli Bug közötti vízválasztó keleti részeként határozzák meg .
Brockhaus és Efron szótára a következőképpen határozza meg a felvidék határait: „Pochaevtől a Déli Bogár forrásáig”. Az Orosz Birodalom idején a Volyn kormányzóság és Galícia határa a domb mentén húzódott . Jelenleg a földrajzi kifejezést rendkívül ritkán használják.
Az Avratyn-felvidék vízszintesen rétegzett kréta és miocén rétegekből áll, amelyeket mélyen átvágnak a folyók és szakadékok. A domb területén nagyszámú vízforrás található. Felszíne enyhén dombos, magassága eléri a 350 métert.
A domb elnevezése a benne található Avratyn faluról származik .
Az "Avratyin-felvidék" kifejezést az orosz geográfusok vezették be a 19. század 1. felében, majd A. Tillo térképész kiterjesztette a Volynra és a Podolszki - felvidék keleti részére .