Abola, Mirdza Eduardovna

Mirdza Abola ( lett Mirdza Ābola , 1923. február 23. – 2007. február 24.) - lett irodalomkritikus és nyelvész, a fehérorosz nyelv specialistája, a filológia doktora (1993).

Életút

1923. február 23-án született a Bauska megyei Svitene községben , egy alkalmazott családjában. 1941-ben érettségizett a rigai 4. számú középiskolában.

A háború után belépett a Lett Állami Egyetem Történelem- és Filológiai Karára, majd 1949-ben végzett.

Több mint 40 éven át (1949-1990) kutatóként dolgozott a Lett SSR Tudományos Akadémia Nyelvi és Irodalomtudományi Intézetében, Andrey Upita néven. 1954-ben védte meg Ph.D. disszertációját, majd 1993-ban a filológia doktora lett. [2]

Az intézetben dolgozott közös munkákban: „A lett irodalom története” (Latvijas literatūras vēsture), Rainis gyűjteményeinek összeállítása, Jan Sudrabkalns , Vilis Pludonis , Linards Laizens [3] munkásságát tanulmányozta .

Fiatalkorában Mark Twain műveit fordította .

Mirdza Abola életében különleges helyet foglalt el a fehérorosz nyelv és irodalom. 1977-ben Dzidra Viksna történésszel közösen monográfiát adott ki Lettország és Fehéroroszország népeinek kapcsolatairól „Az évszázadokig tart a barátság” („Tā draudzība mūžības ilgumu zin”), 1984-ben pedig a fehérorosz írónővel. S. S. Poniznik antológiát adott ki a lett szovjet költészetből fehérorosz nyelven. Ő maga fordított fehérorosz irodalmat. Dolgozott Sudrabkalns és Rainis költészetének közös kiadásán, más írók műveiből gyűjtött össze gyűjteményeket.

1991 óta a Fehérorosz Kultúra Szakértői Lett Szövetségének elnöke és tagja a Fehéroroszok Nemzetközi Szövetségének. Elkezdett összeállítani egy fehérorosz-lett és lett-belorusz szótárt, amelyet soha nem fejezett be. Halála után a Belarusz Nemzeti Tudományos Akadémia Nyelvi és Irodalomtudományi Intézetében végzett . A szótár szerkesztője a filológiai tudományok kandidátusa, Ivan Ivanovics Luchits-Fedorec volt. A könyv megjelenését a Lettországi Fehéroroszok Szövetsége szervezte , amely az örökösöktől szerezte meg a kiadás jogát. [4] [5]

Díjak

• Lett Szovjetunió Állami Díja (1986)
• Francysk Skaryna-érem (2001)

Művek

Fordítások

• 1948 – Irina Karnaukhova „Képregénytörténetei” (lat. – Irina Karnauhova „Joka pasakas”); 1949-ben újranyomták.
• 1950 – Mark Twain. Tom Sawyer kalandjai
• 1952 – Mark Twain. Huckleberry Finn kalandjai . (lat. - Marks Tvens "Haklberija Fina piedzīvojumi")
• 1954 – N. Vengrov. " Nikolaj Osztrovszkij élete " (lat. - N. Vengrovs "Nikolaja Ostrovska élete")
• 1976 - Vlagyimir Korotkevics "Chazeniya" című könyvének fordítása.

Tudományos közlemények

• 1957-1962 - A lett irodalom története (4-6 kötet) (lat. - "Latviešu literatūras vēsture" (4.-6. sējums))
• 1965 - "Rainis népköltő" ("Tautas dzejnieks Rainis")
• 1977-1983 - Rainis összegyűjtött művei 30 kötetben, 1-3, 5-7, 17 kötetben (lat. - Raiņa Kopoti raksti 30 sējumos)
• 1977 – J. Sudrabkalnéról szóló emlékiratok gyűjteménye.
• 1985 - "Modern lett szovjet irodalom, 1960-1980, 1989-1990"
• 1985 - "J.Rainis fordításai", 2-3 kötet. (lat. - "J. Raiņa tulkojumi" (2.-3. sējums)).
• 1986 – Janis Sudrabkalns. Levelek. (lat. - Jānis Sudrabkalns. Vēstules). Rīga, Ūpiša valodas un literatūras institūts, 1986. — 525 pp.

Lett-fehérorosz kapcsolatok

• 1975 - Rainis és fehéroroszok ( fehérorosz Rainis és fehéroroszok ).
• 1977 – „Ez a barátság évszázadokon át tart” (lat. – „Tā draudzība mūžības ilgumu zin”). Monográfia Lettország és Fehéroroszország népei közötti kapcsolatokról (Dzidra Viksna történésszel együtt). A Lett SSR Tudományos Akadémiájának A. Upita után elnevezett Nyelvi és Irodalmi Intézet .
• 1977 – Janis Sudrabkaln és a fehéroroszok
• 2010 - fehérorosz-lett, lett-belorusz szótár. Összeállította M. E. Abola, vezető. E. B. Lazarev projektje , szerk. I. I. Luchitsa-Fedorets (Jakub Kolas és Yanka Kupala, a Fehéroroszországi Nemzeti Tudományos Akadémia Nyelvi és Irodalmi Intézete. Jelgavai Nyomda, 544 oldal. ISBN 978-9984-49-175-2 .

Család

Felesége egy művész, Oyar Abols művészettörténész volt . Fiuk Juris Abols (1950) zenész (fuvolaművész) és zeneszerző [2] .

Jegyzetek

1. ↑ Abala Mirdza Eduardaўna  (fehérorosz) - Minszk : 1996. - T. 1. - S. 11. - 552 p. — ISBN 978-985-11-0036-7
2. ↑ 1 2 LFK - Személyek - Mirdza Ābola (elérhetetlen link) . garamantas.lv Letöltve: 2018. augusztus 29. Az eredetiből archiválva : 2018. augusztus 29. (Orosz) 
3. ↑ Fehérorosz-lett és lett-belorusz szótár. / Elena Lazareva .. - A Lettországi Fehéroroszok Uniója. - Riga: Jelgava Nyomda, 2010. - P. 5 (a szerzőről). — 544 p. — ISBN 978-9984-49-175-2 .
4. ↑ Apgūt baltkrievu valodu bez starpniekvalodām  (lett) . nra.lv Letöltve: 2018. augusztus 24. Az eredetiből archiválva : 2018. augusztus 24.
5. ↑ Prezentē pirmo latviešu - baltkrievu vārdnīcu . Archiválva az eredetiből 2018. augusztus 24-én. Letöltve: 2018. augusztus 24.

	Bibliográfiai katalógusokban BIBSYS: 66913 BNF : 12906903z GND : 1055785574 ISNI : 0000 0000 3335 878X LCCN : n90661981 LNB : 000024922 NTA : 075152339 VIAF : 38537399 WorldCat VIAF : 38537399