Tronador (rakéta)

Tronador (Thunderer, Tronador,  Thunderer ) - argentin rakéták sorozata , beleértve a Tronador I és Tronador II - folyékony rakétákat . Másik elnevezésük az ISCUL [1] ( Inyector Satelital de Cargas Utilis Ligeras , Lightweight Satellite Launch Vehicle ).

A Tronador egy folyékony hajtóanyagú rakéta [2]  , amelyet szuborbitális űrrepülésekhez használnak  . Ennek alapján készült egy erősebb  VEx tesztrakéta,  amelyet a Tronador II-hez szükséges technológia tesztelésére terveztek, amely már rendelkezik irányítórendszerrel, és képes lesz elérni az alacsony földi pályát . [2]

A Tronador I módosításai

A Tronador I egy folyékony hajtóanyagú, nem irányított rakéta, és teszt  szuborbitális űrrepülésre használják .

Tronador I (T1)

A Tronador I (T1) 2007. június 6-án hajtotta végre sikeres repülését a Puerto Belgrano haditengerészeti bázisról Bahia Blanca  közelében , [3] Buenos Aires tartomány délkeleti részére  . Ez volt az első repülés a rakétatechnológiai ellenőrzési program keretében.

Jellemzők
  • Hossz: 3,4m
  • Lépések: 1
  • Teljes felszállási tömeg: 60 kg
  • Terhelhetőség: 4 kg
  • Tolóerő: 500 kg x 10 mp

Tronador Ib (T2)

A Tronador Ib (T2) rakéta 2008. augusztus 5-én [4] sikeresen felszállt  a Puerto Belgrano haditengerészeti bázisról. [3] Ez volt a rakétatechnológiai ellenőrzési program második repülése.

Jellemzők
  • Hossz: 3,4m
  • Lépések: 1
  • Teljes felszállási tömeg: 60 kg
  • Terhelhetőség: 4 kg
  • Apogee: 15-20 km
  • Tolóerő: 1500 kgf x 10 mp.

VS-30

Az eszközt 2007 decemberében sikeresen elindították (Operacion Angicos) a Comisión Nacional de Actividades Espaciales és  a Brazil Űrügynökség első közös repülési tesztjein . [5] A hasznos terhét a CONAE  hozta létre  , amely kísérletsorozatot végzett az alrendszerek programjainak tesztelésére. A kísérlet során a fedélzeti számítógéphez csatlakoztatott eszközöket alkalmaztak: IMU (Inertial Measurements Unit, giroszkópot használó inerciális mérőműszer), GPS-vevő (navigációhoz), vezérlő és liftvezérlő rendszer. A rakományegység szuborbitális repülést hajtott végre az AEB által épített VS-30 szilárd rakétaerősítővel. Ezt követően ejtőernyővel a tengerbe ugrott, ahonnan aztán kivonták.

Jellemzők
  • Hossz: 3,288 mm (hasznosító modul)
  • Lépések: 1 (vs-30 emlékeztető)
  • Teljes felszállási tömeg: 1500 kg
  • Súly: 242,1 kg
  • Apogee: 120-160 km
  • Fajlagos impulzus: 266 mp (vs. -30 amper)

Tronador II

A Tronador II első orbitális kilövésére 2019-ben került sor, Puerto Belgrano haditengerészeti bázisáról. [6]

Jellemzők

2016 júniusában a Tronador II konfigurációja így nézett ki: [7]

  • Hossza: 28 m
  • Lépések: 2
  • Átmérő: 2,5m
  • Száraz tömeg: 5100 kg
  • Súly üzemanyaggal: 67 000 kg
  • Teherbírás: 250 kg [8]
  • Apogee: 600 km
  • Alsó fokozat: 90 tonna teljes tolóerő (3 30 tonnás hajtómű tengerszinten). Üzemanyag: RP-1 / ZhK
  • Felső fokozat: 1,4-4 t tolóerő (egymotoros) tengerszinten (2-5,5 t vákuum). Üzemanyag: Monometilhidrazin ( MMH )/N2O4

Egyéb javaslatok

Az eredeti javaslat 3 fokozatú rakéták létrehozása volt. 2015 elején megjelent egy megoldás  [9] . Bemutatták a Békéscélú Felhasználások Bizottságának 52. ülésén, az Ultra-Földföldi Űr  [10] ülésén, magát a rakétát pedig a Punta Indió-i kilövőhelyen tesztelték.