| Négyzetkilométer tömb | |
|---|---|
| Négyzetkilométer tömb | |
| A művész képe az SKA antennatömb központi magjáról | |
| Típusú | rádió interferométer |
| Elhelyezkedés |
Dél-Afrika, Ausztrália, Egyesült Királyság (székhely) |
| Koordináták |
Dél-Afrika: 30°44′21″ D SH. 21°26′34″ K Ausztrália: 26 °41′49″ D SH. 116°37′52″ K UK: 53 °14′10″ É SH. 2°18′25″ ny e. |
| nyitás dátuma | 2020 (tervezett) |
| Hatékony terület |
|
| Weboldal | Hivatalos oldal |
| Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon | |
Az SKA (rövidítve az angolból. S quare Kilometer Array - „ [antenna] array [ area] per square kilométer”) egy nemzetközi projekt a világ legnagyobb rádióinterferométerének létrehozására . A projekt neve tükrözi az eredeti (az 1990-es évek elején kidolgozott) tervet egy körülbelül egy négyzetkilométernyi antennagyűjtő területtel rendelkező rádióteleszkóp létrehozására. Azóta a teleszkóp kialakítását felülvizsgálták, és a terv szerint a gyűjtőterületnek jelentősen meg kell haladnia az 1 km² -t [1] .
Az Egyesült Királyságban található Jodrell Bank obszervatóriumot választották az SKA központjának [2] .
Az SKA rádióinterferométer adaptív antennatömbként fog működni széles frekvenciatartományban, méretei pedig 50-szer nagyobb érzékenységet érnek el, mint bármely más rádióteleszkóp. Működéséhez a központi számítástechnikai szerver igen nagy teljesítményére és a jelenlegi globális internetes forgalomnál nagyobb sávszélességű hosszú kommunikációs vonalakra lesz szükség [3] .
Az SKA projekt 20 ország globális együttműködésének eredménye, amelynek célja az univerzum eredetével és fejlődésével kapcsolatos alapvető kérdések megválaszolása [4] .
Az SKA minden eddiginél több mint tízezerszer gyorsabban tudja majd pásztázni az eget. Ennek a széles frekvenciatartományban működő antennatömbnek az érzékenysége várhatóan több mint 50-szer meghaladja bármely más létező rádióteleszkóp érzékenységét. A koncentrált központi magtól több mint 3000 km -re elhelyezett vevőantennáival folytatja a rádiócsillagászat hagyományát, amely minden más képalkotó technikához képest a legnagyobb felbontású képeket nyújtja.
Az SKA munkája mindössze néhány millió évvel az Ősrobbanás után fog adatokat szolgáltatni az Univerzumról , vagyis abban a pillanatban, amikor az első csillagok és galaxisok kezdtek kialakulni. Feltehetően az SKA is hozzájárul majd az általános relativitáselmélet [5] [6] [7] által megjósolt és kísérletileg megerősített gravitációs hullámok kutatásához , amelyet 2016. február 11-én jelentettek be a LIGO és a VIRGO együttműködései .
Az 1,5 milliárd eurós költségvetésű SKA építését 2018-ban kellett volna elkezdeni. A megfigyelések megkezdését 2020-ra tervezték, és 2024-re érik el a teljes kapacitást [8] [9] .
2012. május 25-én döntés született az SKA antennák Ausztráliában és Dél-Afrikában történő telepítéséről. Az SKA tömb egy kis része szintén Új-Zélandon fog elhelyezkedni [10] [11] , amely a legjobb rálátást biztosítja galaxisunkra , a Tejútrendszerre , és a rádióinterferencia szintje is kisebb.
2015 májusában a projekt tanácsadó testülete úgy döntött, hogy az SKA központját a Manchester melletti brit Jodrell Bank Asztrofizikai Központba helyezi [5] .
2016 júliusában az SKA megateleszkóp dél-afrikai része, a MeerKAT teleszkóp hivatalosan még az építkezés befejezése előtt megkezdte munkáját, és munkája első szakaszában eddig ismeretlen galaxisok ezreit fedezte fel [12] .
A projekt második szakaszában egy sűrű fázisú tömb teleszkóp prototípusát hozták létre a gigahertzes frekvenciatartományban, az EMBRACE -t .
| rádiócsillagászat | |||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Alapfogalmak | |||||||||
| rádióteleszkópok |
| ||||||||
| Személyiségek | |||||||||
| Kapcsolódó témák |
| ||||||||
| Kategória:Rádiócsillagászat | |||||||||