Plagiogyria | ||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||
tudományos osztályozás | ||||||||||||
Tartomány:eukariótákKirályság:NövényekAlkirályság:zöld növényekOsztály:PáfrányokOsztály:páfrányokRendelés:CyatheanCsalád:Plagiogyriaceae ( Plagiogyriaceae Bower , 1926 )Nemzetség:Plagiogyria | ||||||||||||
Nemzetközi tudományos név | ||||||||||||
Plagiogyria ( Kunze ) Mett. (1858) | ||||||||||||
típusú nézet | ||||||||||||
Plagiogyria euphlebia ( Kunze ) Mett. [egy] | ||||||||||||
|
A Plagiogyria ( lat. Plagiogyria ) a páfrányfélék ( Plagiogyriaceae ) családjába , a Cyatheales rendjébe tartozó páfránynemzetség .
A rizóma fás, rövid, felálló, levélnyél tövével sűrűn borított.
A levelek egyszerűek, szárnyasak, kifejezett dimorfizmussal , a szár tetején rozettát alkotnak .
A sori a levél alsó felületén helyezkednek el, és az oldalsó vénák villái mentén húzódnak. Indusia hiányzik. A telt gyűrűs, vékony falú, hosszú szárú, réssel nyitott sporangiumok egyenként 48 spórát tartalmaznak [ 2 ] .
Ázsiában elterjedt Új - Guineától a Himalájáig : Kínában , Japánban , a Kuril-szigeteken található . Amerikában is nő : Mexikótól Rio de Janeiro szélességi fokáig . A savanyú, mocsaras talajokat kedvelik [2] .
A Plagiogyria nemzetség 12 fajt foglal magában [3] :