Plagiogyria
| Plagiogyria | ||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Plagiogyria egenolfioides , Szumátra | ||||||||||||
| tudományos osztályozás | ||||||||||||
| Tartomány:eukariótákKirályság:NövényekAlkirályság:zöld növényekOsztály:PáfrányokOsztály:páfrányokRendelés:CyatheanCsalád:Plagiogyriaceae ( Plagiogyriaceae Bower , 1926 )Nemzetség:Plagiogyria | ||||||||||||
| Nemzetközi tudományos név | ||||||||||||
| Plagiogyria ( Kunze ) Mett. (1858) | ||||||||||||
| típusú nézet | ||||||||||||
| Plagiogyria euphlebia ( Kunze ) Mett. [egy] | ||||||||||||
| ||||||||||||
A Plagiogyria ( lat. Plagiogyria ) a páfrányfélék ( Plagiogyriaceae ) családjába , a Cyatheales rendjébe tartozó páfránynemzetség .
Botanikai leírás
A rizóma fás, rövid, felálló, levélnyél tövével sűrűn borított.
A levelek egyszerűek, szárnyasak, kifejezett dimorfizmussal , a szár tetején rozettát alkotnak .
A sori a levél alsó felületén helyezkednek el, és az oldalsó vénák villái mentén húzódnak. Indusia hiányzik. A telt gyűrűs, vékony falú, hosszú szárú, réssel nyitott sporangiumok egyenként 48 spórát tartalmaznak [ 2 ] .
Elterjedés és ökológia
Ázsiában elterjedt Új - Guineától a Himalájáig : Kínában , Japánban , a Kuril-szigeteken található . Amerikában is nő : Mexikótól Rio de Janeiro szélességi fokáig . A savanyú, mocsaras talajokat kedvelik [2] .
Taxonómia
A Plagiogyria nemzetség 12 fajt foglal magában [3] :
- Plagiogyria adnata ( Blume ) Bedd.
- Plagiogyria assurgens Krisztust
- Plagiogyria egenolfioides ( Baker ) Copel.
- Plagiogyria euphlebia ( Kunze ) Mett. típus [1]
- Plagiogyria falcata Copel.
- Plagiogyria glauca ( Blume ) Mett.
- Plagiogyria japonica Nakai
- Plagiogyria matsumureana ( Makino ) Makino - Plagiogyria Matsumura
- Plagiogyria pectinata ( Liebm. ) Lellinger
- Plagiogyria pycnophylla ( Kunze ) Mett.
- Plagiogyria rankanensis Hayata
- Plagiogyria stenoptera ( Hance ) Diels
Jegyzetek
- ↑ 12 NCU -3e. A meglévő növénynemzetségek jelenleg használatos elnevezései. Elektronikus verzió 1.0. Belépés a Plagiogyria (Kunze) Mett. (angol) (Hozzáférés: 2012. április 28.)
- ↑ 1 2 Korchagina I. A. Plagiogyriae rend - Plagiogyriales // Magasabb spórás növények rendszerezése a paleobotanika alapjaival. - Szentpétervár. : Szentpétervári Állami Egyetem Kiadója, 2001. - S. 403. - 696 p. — ISBN 5-288-02295-X .
- ↑ A Plagiogyria nemzetség fajai a növénylistán archiválva : 2013. július 9. a Wayback Machine -nél ( Hozzáférés : 2012. április 28.)
Irodalom
- Tsvelev N. N. Szem . 13. Plagiogyriaceae - Plagiogyriaceae Bower // A szovjet Távol-Kelet edényes növényei: Lycopsoid, Horsetail, Páfrány, Gymnosperms, Angiosperms (Virágok): 8 tonna / lyukak. szerk. S. S. Harkevics . - Szentpétervár. : Nauka, 1991. - V. 5 / szerk. kötetek V. Yu. Barkalov . - S. 30. - 390 p. - 2000 példány. — ISBN 5-02-026590-X . - ISBN 5-02-026706-6 (5. kötet).
Linkek
- Plagiogyria : Taxon információk a Plantarium Projectben (Plant Key és Illustrated Species Atlas). (Hozzáférés: 2012. április 28.)