Ophisurus kígyók | ||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
tudományos osztályozás | ||||||||||
Tartomány:eukariótákKirályság:ÁllatokAlkirályság:EumetazoiNincs rang:Kétoldalúan szimmetrikusNincs rang:DeuterostomesTípusú:akkordokatAltípus:GerincesekInfratípus:állkapcsosCsoport:szálkás halOsztály:rájaúszójú halakAlosztály:újúszójú halInfraosztály:szálkás halSzuperhort:TeleocephalaKohorsz:elopomorfokOsztag:angolnákAlosztály:CongroideiCsalád:Sharptail angolnaNemzetség:kígyófarkú angolnaKilátás:Ophisurus kígyók | ||||||||||
Nemzetközi tudományos név | ||||||||||
Ophisurus serpens ( Linnaeus , 1758 ) | ||||||||||
Szinonimák | ||||||||||
|
||||||||||
természetvédelmi állapot | ||||||||||
Least Concern IUCN 3.1 Least Concern : 194986 |
||||||||||
|
Az Ophisurus serpens (lat.) az élesfarkú angolnák (Ophichthidae)családjába tartozó rájaúszójú halfaj . Minden óceán trópusi és meleg, mérsékelt övi vizeiben elterjedt. Tengeri fenékhal. Maximális testhossz 250 cm.
A test nagyon hosszú, kígyózó, keresztmetszetű hengeres. Az anális nyílás a test elülső felében található. A pofa hosszú, hegyes, hossza 4-szer kisebb, mint a fej hossza. A szemek nagyok; Nappal a pupilla mandula alakú, éjszaka pedig kerek. Az elülső orrlyuk egy kis galléros rés a pofa közepén; a hátsó orrlyuk egy hosszú rés formájában, amelyet egy szelep borít, az ajak külső oldalán található az elülső orrlyuk és a szem elülső széle között. Az állkapcsok megnyúltak, vékonyak, felnőtteknél nem tudnak teljesen zárni. A fogak agyar alakúak, élesek, többé-kevésbé íveltek, a premaxillán megnagyobbodtak, és patkót alkotnak; kicsi és egy- vagy háromsoros a felső állkapcson, nagyobb a külső sorban; egysoros az alsó állkapcson; egysoros a csoroszlyán , elől megnagyobbítva. A hát- és anális uszonyok jól fejlettek; a hátúszó kissé a mellúszók vége mögött kezdődik.A mellúszók jól fejlettek, 14-16 lágy sugárral. A farokúszó hiányzik, a farok hegye megkeményedett. Az oldalsó vonalban 70-77 pórus a végbélnyílásig; 7-10 infraorbitális pórus és 2 pórus az oldalvonal csatornáit összekötő csatornában a test ellentétes oldalán. Csigolyák 199-215 [2] [3] .
A test felső része vörösesbarna vagy olívazöld színű, alsó része sárgásfehér, ezüstös árnyalattal. A hát- és végúszó úszó szélei szürkék, az oldalvonal pórusai feketés színűek. Ezüstös fiatalkorúak.
A maximális testhossz 250 cm, általában legfeljebb 100 cm [4] .
Tengeri fenékhal . A kontinentális talapzaton élnek , 0-300 m mélységben, homokos és iszapos talajok felett. Nappal a földbe fúródnak, a felszín felett csak a pofa és a szemek látszanak. A Földközi-tengerben június-szeptemberben ívnak. A tojások átmérője 3-39 mm. A leptokefáliaiak a Földközi-tengerről és a Guineai-öbölről ismertek .
Minden óceán trópusi és meleg, mérsékelt övi vizeiben elterjedt. Kelet - Atlanti - óceán : az Ibériai - félszigettől Dél - Afrikáig , beleértve a Földközi - tengert is . Indiai-óceán nyugati része : Dél - Afrikától Mozambikig ; Délnyugat- Ausztrália partjainál . Csendes -óceán nyugati része : Japánon kívül; Ausztrália déli és keleti része, Új-Zéland északi szigete [5] .