Nereidák (állatok) | ||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||
tudományos osztályozás | ||||||||||||
Tartomány:eukariótákKirályság:ÁllatokAlkirályság:EumetazoiNincs rang:Kétoldalúan szimmetrikusNincs rang:protosztomákNincs rang:SpirálTípusú:annelidekOsztály:sokszínű férgekAlosztály:ErrantiaOsztag:PhyllodocidaCsalád:Nereidák | ||||||||||||
Nemzetközi tudományos név | ||||||||||||
Nereididae Blainville , 1818 | ||||||||||||
Szinonimák | ||||||||||||
|
||||||||||||
|
A nereidák ( lat. Nereididae ) a soklevelű férgek (Polychaeta) családja. A tengerek part menti övezetében élnek, gyakran alkotnak sűrű településeket a parti és szublitorális övezetekben. Egyes fajok gyakoriak a sótalanított vizekben, például a japán nereis ( Nereis japonica ). Az egyik legnagyobb képviselője - zöld Nereis ( Alitta virens ) - akár 60-70 cm hosszú.
Táplálékul szolgálnak halaknak és ragadozó gerinctelenek [1] . A nereidák part menti telepein a sirályok apálykor intenzíven táplálkoznak [2] .
Az ivarérett egyed testhossza általában 6-12 cm, de elérheti a 90 cm-t is.
A pubertás kezdetén heteronereid formákká alakulnak át, amelyekben: szemek megnagyobbodnak , parapodiák , úszósörték jelennek meg. A férgek szaporodásához felemelkednek a víz felszínére ( Epitokia ). A megtermékenyítés külső, a korai fejlődés a plankton részeként megy végbe (trochophore, metatrochophore, nektochaete szakaszai).
A családba 42 nemzetség és körülbelül 500 féregfaj tartozik: