| Mercedes Knight | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| közös adatok | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Gyártó | Daimler-Motoren-Gesellschaft | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Gyártási évek | 1910-1924 _ _ | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Összeszerelés | Kanstatt, Németország | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Tervezés és kivitelezés | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| testtípus _ | phaeton (4 ülés) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Elrendezés | hátsó középmotor, hátsókerék-hajtás | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Kerékképlet | 4×2 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Motor | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Terjedés | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Tömeg és általános jellemzők | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Hossz | 4500-4900 mm | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Szélesség | 1580-1760 mm | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Magasság | 2250-2300 mm | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Tengelytávolság |
3105-3240 mm 3620-3645 mm |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Hátsó nyomtáv | 1350/1400/1520 mm | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Első pálya | 1300/1400/1420 mm | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Súly | 1700-2075 kg | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Teljes tömeg | 2100 kg-2650 kg | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Dinamikus jellemzők | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| teljes sebesség | 70-85 km/h | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Mercedes-Knight - a német Daimler-Motoren-Gesellschaft autógyártó személygépkocsii , amelyeket 1910 és 1924 között gyártottak [1] . A cég által az első világháború előtt gyártott Mercedes márkájú személygépkocsik kínálatában a Knight modellek külön szériaként tűntek ki. Ezeken az autókon hajtóműként szelep nélküli, orsószelepes motorokat [2] szereltek be, amelyek Charles Knight (1868-1940) amerikai tervező [3] feltalálásáig nyúlnak vissza .
Az 1900-as évek elején Charles Knight amerikai mérnök és egy Kilborn nevű vállalkozó kifejlesztette első szelep nélküli belső égésű motorját, amelyben hengerenként két öntöttvas bélést használtak, az egyiket a másikba csúsztatva. 1903-ban egy kísérleti erőművet építettek az illinoisi Oak Parkban . A kutatás és a tervezés fejlesztése egészen 1905-ig folytatódott, amikor is a prototípust szigorúan tesztelték az Ohio állambeli Elyriában. A működő változatot 1906-ban mutatták be a Chicagói Autószalonon [4] [5] . A sok előny ellenére a mérnök soha nem talált olyan amerikai autógyártót, aki hajlandó lenne alkalmazni találmányát [6] . Charles Knight külföldre ment azzal az érveléssel, hogy Európa népszerű autógyártói érdeklődhetnek motorja iránt. És a sejtése helyesnek bizonyult. Az erőmű használatára vonatkozó szerződést az angol Daimler Motor Company , a belga Minerva és a francia Panhard & Levassor írta alá . Németországban Gottlieb Daimler cége, a Daimler-Motoren-Gesellschaft [4] [7] érdeklődött az újdonság iránt .
Előszerződés után Paul Daimler , aki 1907-ben Wilhelm Maybach helyett átvette a főmérnöki posztot , 1909 áprilisában megépíthetett egy hat orsószelepes motorból álló próbasorozatot [6] . 1910 márciusában a DMG licencet szerzett Knight motorok [8] gyártására 10 évre [6] . 1910 decemberében a Párizsi Autószalonon bemutatták a különleges motorral szerelt személyautó első modelljét, a Mercedes-Knight 16/40 LE-t . 1911 [6] . Az új járművek bizonyos sikere után 1913-ban további két, 4 hengeres erőforrással szerelt modell, a "10/30 LE" és a "25/65 LE" került a gyártásba [3] [9] .
Abban az időben a Knight motortervezés előnyei és hátrányai még vita tárgyát képezték, és vita tárgyát képezték mind az autósok, mind a hivatásos mérnökök körében. Az erőgépek vitathatatlan előnye az új rendszer zavartalan működése és zajszigetelése [8] , amelyek akkoriban kivételesnek számítottak [10] . Sőt, a Knight motorok egyértelműen jobban teljesítettek az 500-1500 ford./perc tartományban, mint az azonos méretű hagyományos motorok. Másrészt az orsószelepes motorok sok időt és erőforrást igényeltek a tervezés és a gyártástechnológia terén [8] , valamint az üzemi körülményekre való fokozott figyelem. Különösen fontos szempont volt a henger és a gördülőfelületek munkafelületeinek megfelelő kenése [4] , amit az akkori kenőanyagok gyakran nem garantáltak. Ez a szempont egyre problematikusabbá és szembetűnőbbé vált, amikor a motor 1600 percenkénti fordulatszám felett járt, amikor az erőforrás már teljesítménysűrűség tekintetében sem volt felülmúlva a hagyományos motoroknál [3] .
Az 1750 ford./percnél megvalósítható maximális járműsebesség tartomány körülbelül 80 km/h-ra korlátozódott, ami azt jelentette, hogy legalább hosszú távon a Knight motor fejlesztési lehetőségei és gyakorlati alkalmazása korlátozott [3] .
1913 közepén a 16/40 PS-t a többi DMG-termékhez hasonlóan átnevezték 16/45 PS-re. 1924 tavaszán, hogy megfeleljen a tényleges motorteljesítménynek, a modellt ismét átnevezték, ezúttal "16/50 LE" néven [6] . 1924 nyarától a személygépkocsik ezen változatát mind a négy keréken dobfékekkel szerelték fel [3] .
A modell sikerét követően két speciális Mercedes-Knight járművet szállítottak a Kaiser Wilhelm II -hez [11] [12] [13] .
1913-tól 1918-ig 10/30 LE-s, 1920-tól 1921-ig 16/45 LE-s motorokon alapulva a cég mentőautókat (Daimler Krankenwagen) [12] [14] [15] gyártott, amelyeket főként az Egyesült Királyság piacára értékesítettek (tehát ill . a Typ UK előtag).
A Knight motorok tervezésével kapcsolatos számos kérdés ellenére a Daimler-Motoren-Gesellschaft ügyfelei között voltak hűséges támogatói ezeknek az erőforrásoknak , amit a legyártott autók száma (több mint 5000 darab) bizonyít [6] [8] [16] , valamint 14 éves gyártási időszak. A „10/30 PS” és „25/65 PS” modelleket csak 1915-ig gyártották, ezt követően a cég 1924-ig csak 4 literes változatot gyártott [3] .
A modell erőforrása egy Knight által tervezett négyütemű soros négyhengeres belső égésű motor volt, 2610-6330 cm 3 munkatérfogattal [17] [18] , amelyet hosszirányban az autó elejébe szereltek be. . A motor megkülönböztető jellemzője volt, hogy nem a szelepek voltak felelősek a gázelosztásért, hanem egy koncentrikus pár mozgatható bélés, amelyet a munkahengerbe helyeztek, amelyen belül a munkadugattyú mozgott. A karmantyúkat forgattyús mechanizmus és gázelosztó excenter hajtotta, amely a vezérműtengelyt helyettesítette. A Knight konstrukciójában található nagyon nagy szívó- és kipufogónyílások, valamint a félgömb alakú égésterek lehetővé tették, hogy a motor köbhüvelykenként nagyobb teljesítményt produkáljon, mint a hagyományos motorok, amikor az egységet 500 és 1500 fordulat/perc között üzemeltették [6] .
Az energiaellátó rendszer egydugattyús karburátor volt. Az erőforrások teljesítménye a módosítástól függően 30 és 65 lóerő között változott [9] , aminek köszönhetően az autó 70-85 km/h maximális sebességet tudott elérni [19] . A 70-100 literes üzemanyagtartály a karosszéria hátuljában kapott helyet.
Az autó alváza U-profilú acélvázból állt. Az első és a hátsó felfüggesztés merev tengelyű volt, félig elliptikus rugóval. A "10/30 LE" és a "16/45 LE" modellek alvázának tömege 1100-1200 kilogramm, a "25/65 LE" változatnál 1525 kg volt. A járművet egy csigacsavaros mechanizmussal ellátott jobb oldali kormánykerékkel irányították. A modell részeként klasszikus első motoros hátsókerék-meghajtást valósítottak meg. A motor teljesítményét 4 sebességes kézi sebességváltóval, bőr bikónikus tengelykapcsolóval továbbították a hátsó kerekekre [20] .
A modell a hajtótengelyre ható mechanikus típusú lábfékkel volt felszerelve. A rögzítőfék is mechanikus volt, és egy emelős mechanizmus [20] segítségével blokkolta a hátsó kerekeket . 1924-ben a lábféket módosították, és az első kerekekre is kezdett hatni [21] .
Az autóra fa küllős kerekeket és acél levehető felniket szereltek fel. A gumiabroncsok a módosítástól függően eltérőek voltak: például a „25/65 LE” modell keménygumi gumiabroncsokkal volt felszerelve, elöl 915 × 105 mm, hátul 935 × 135 mm, „10/30 LE” - 820 lóerővel. × 120 mm-es gumiabroncsok, és a legnépszerűbb „16/40 LE” (később „16/45 LE” és „16/50 LE”) – 820 × 120 mm, 820 × 135 mm vagy 825 × 150 mm [21] .
Az autó ritkán száguldott, azonban sikerült felhívnia magára a figyelmet. A választási kampányban némi sikerrel használta Theodore Pilett, a Mercedes belga ügynöke és Camille Genasi pártfogoltja, akit a "vörös ördögnek" neveztek [6] . Pilett első helyezést ért el az 1910-es II. Miklós cár túrán és az 1912 -es fürdőhéten [11] . A Mercedes-Knight leginkább az 1913 -as Indianapolis 500 -ról volt ismert [22] . Annak ellenére, hogy 16/45 lóerős modelljében a legkisebb lökettérfogatú motorral rendelkezik, Pilett az ötödik helyen végzett [6] [23] [24] meglepően alacsony üzemanyaggal, átlagosan 1 gallon/20 mérfölddel. Ez volt az első alkalom, hogy egy Knight-motoros autó részt vett egy amerikai versenyen, és Pilettnek sikerült a teljes 500 mérföldet megtennie egyetlen műszaki megállással a karburátor beállításához .
A Mercedes-Knight 45 lóerős változatát vezető belga autóversenyző, Léon Elskamp 1913-ban a Belga Automobil Club Grand Prix-t valamivel 100 km/h alatti átlagsebességgel nyerte meg, 381,6 km-es (237 mérföld) távon . 12] [26] . 1913 augusztusában, a Le Mans- i Francia Nagydíjon Leon a hetedik helyen végzett 5 óra 18 perc 45 másodperces idővel [27] .
| DMG járművek , 1885–1926 — következő » | |
|---|---|
| Daimler (1885-1899) | |
| Mercedes (1900-1926) | |