Mentőgyűrűt

Mentőgyűrűs
lángszóró, hordozható, #2

Őfelsége személyes skót határőrök katonája egy mentőgyűrűs lángszóróval
Típusú hátizsákos lángszóró
Ország  Nagy-Britannia
Szerviztörténet
Szolgálatban A brit hadsereg kanadai erői
Háborúk és konfliktusok A második világháború
Gyártástörténet
Gyártási évek 1943-1944
Összesen kiadott 7000
Jellemzők
Súly, kg 29 kg
Patron kordit léggömb
Maximális
hatótáv, m
36 m
Lőszer típusa 18 literes hengerek
 Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon

A Flamethrower Portable No 2 , ismertebb  nevén Lifebuoy vagy Ack Pack , egy második világháborús brit gyalogsági lángszóró volt, amely az 1917-es német Wechselapparat lángszórón alapult . Két változatban készült: Mk 1 (kiképző fegyver) és Mk 2 (szolgálatban volt). 1943-tól 1944-ig körülbelül 7 ezer ilyen típusú lángszórót gyártottak, ezeket a brit csapatok használták a normandiai partraszállás során. Nehéz lángszórónak minősül.

Leírás

A 18 literes üzemanyagtartály tórusz ("fánk") alakú volt, és a katona háta mögött helyezkedett el. A toroid tartály közepén egy 2000 font/négyzethüvelyk (körülbelül 14 MPa ) nyomású sűrített nitrogéntartály volt. Egy tüzes sugár kibocsátásával a megsemmisítés hatótávolsága elérte a 36 métert.

Az üzemanyagtartály tömlőjét egy fúvókához csatlakoztatták, amelyen két pisztolymarkolat volt a tűz tartására és szabályozására. Az egyik fogantyún volt egy kioldó. A lángszóró lőszer összetétele 10 gyújtópatront tartalmazott, amelyek lehetővé tették, hogy a lángszóró egy harckocsival akár tíz lövést is leadjon. Arra is lehetőség volt, hogy nem aktivált tűzkeveréket szórjanak a célpont köré, majd gyenge lángsugárral meggyújtsák – ez a taktika növelte a lángszóróból való lövés hatékonyságát.

A populáris kultúrában

Irodalom