IP | |
---|---|
Név | internet Protokoll |
Szint ( az OSI modell szerint ) | hálózat |
Család | TCP/IP |
Létrehozva: | 1981 |
A protokoll célja | Datagramok átvitele a gazdagépek között TCP/IP hálózatokon |
Leírás | RFC 791 |
Fejlesztő | Vinton Cerf és Kahn, Robert Elliot |
Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon |
Az Internet Protocol ( IP , szó szerint "internetprotokoll") a TCP/IP - verem irányítható hálózati rétegbeli protokollja . Az IP volt az a protokoll, amely egyesítette az egyes számítógépes hálózatokat a World Wide Web -be . A protokoll szerves része a hálózati címzés (lásd: IP-cím ).
Az IP a hálózati szegmenseket egyetlen hálózatba egyesíti, biztosítva az adatcsomagok szállítását bármely hálózati csomópont között tetszőleges számú köztes csomóponton ( útválasztón ) keresztül. Az OSI hálózati modell szerint hálózati réteg protokollnak minősül . Az IP nem garantálja a csomag megbízható célba juttatását - különösen előfordulhat, hogy a csomagok nem a küldésük sorrendjében érkeznek meg, sokszorosulnak (ugyanabból a csomagból két példány érkezik), sérültek (általában a sérült csomagok megsemmisülnek) vagy egyáltalán nem érkezik meg. A csomagok hibamentes kézbesítésének garanciáját egyes magasabb szintű protokollok - az OSI hálózati modell szállítási rétege -, például a TCP , amelyek az IP-t használják szállításként.
Amikor egy IP-csomagot kézbesítenek, az különböző kézbesítési csatornákon halad át. Előfordulhat olyan helyzet, amikor a csomag mérete meghaladja a kommunikációs rendszer csomópontjának képességeit. Ebben az esetben a protokoll lehetőséget biztosít a csomag IP-szintű felosztására a kézbesítés során. Ennek megfelelően a csomag több csomag formájában érkezik meg a végső címzetthez, amelyeket a további elemzés előtt egybe kell összeállítani. A csomag felosztásának, majd újra összeállításának képességét IP-töredezettségnek nevezik.
A protokoll lehetőséget biztosít egy adott csomag töredezettségének megtiltására. Ha egy ilyen csomag nem továbbítható a teljes kommunikációs szegmensen, akkor az megsemmisül, és a problémáról ICMP üzenetet küld a feladónak .
A modern internet a 4-es IP-verziót, más néven IPv4-et használja. Az IP ezen verziójában a hálózat minden állomásához 4 oktett (4 bájt ) IP-cím tartozik . Ebben az esetben az alhálózatokban lévő számítógépeket a cím közös kezdeti bitjei egyesítik . Az adott alhálózatban közös bitek számát alhálózati maszknak nevezik (korábban a címteret osztályokra osztották - A, B, C; a hálózati osztályt a legmagasabb értéktartomány határozta meg oktett, és meghatározta a címezhető csomópontok számát ebben a hálózatban, most osztály nélküli címzést használnak ).
1996 óta üzembe helyezték a protokoll hatodik verzióját - IPv6 , amely lehetővé teszi az IPv4-nél jóval nagyobb számú csomópont megcímzését. Az IPv6 címtér 2128 . Ekkora címteret a hierarchikus címek miatt vezettek be (ez leegyszerűsíti az útválasztást). A megnövekedett címtér azonban szükségtelenné teszi a NAT -ot. Az IPv6 klasszikus használata (előfizetőnként a /64-es hálózaton keresztül; csak unicast címzést használnak) a Föld lakosánként több mint 300 millió IP-cím használatára lesz lehetőség. Ezt a verziót a megnövelt címkapacitás, a beépített titkosítási képesség és néhány egyéb funkció jellemzi.[ mi? ] . Az IPv4-ről az IPv6-ra való hosszú átállás munkaigényes a szolgáltatók és szoftvergyártók számára, és nem hajtható végre egyik napról a másikra. 2013 őszére több mint 14 000 IPv6-hálózat volt az interneten . Összehasonlításképpen: 2010 közepére több mint 320 000 hálózat volt az IPv4-címtartományban, de az IPv6-hálózatok sokkal nagyobbak, mint az IPv4-ben.
Az IP-csomag egy számítógépes hálózaton továbbított információ formázott blokkja , amelynek szerkezetét az IP-protokoll határozza meg. Az IP-csomagokat nem támogató számítógépes hálózati kapcsolatok, például a hagyományos pont-pont kapcsolatok a távközlésben, egyszerűen bájtok , karakterek vagy bitek sorozataként továbbítják az adatokat . A csomagformátum használatával a hálózat megbízhatóbban és hatékonyabban tudja továbbítani a hosszú üzeneteket.
Oktett | 0 | egy | 2 | 3 | négy | 5 | 6 | 7 | nyolc | 9 | tíz | tizenegy | 12 | 13 | tizennégy | tizenöt | 16 | 17 | tizennyolc | 19 | húsz | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 29 | harminc | 31 |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
0 | Változat | IHL | Differenciált szolgáltatások kódpontja | ECN | Csomag hossza | |||||||||||||||||||||||||||
négy | Azonosító | Zászlók | Töredékeltolás | |||||||||||||||||||||||||||||
nyolc | Élni idő ( TTL ) | Jegyzőkönyv | Fejléc ellenőrző összeg | |||||||||||||||||||||||||||||
12 | Feladó IP-címe | |||||||||||||||||||||||||||||||
16 | Cél IP-címe | |||||||||||||||||||||||||||||||
húsz | Opciók (0-10 32 bites szó) | |||||||||||||||||||||||||||||||
Adat |
Pozíció oktettben | 0 | egy | 2 | 3 | |||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Pozíció bitekben | 0 | egy | 2 | 3 | négy | 5 | 6 | 7 | nyolc | 9 | tíz | tizenegy | 12 | 13 | tizennégy | tizenöt | 16 | 17 | tizennyolc | 19 | húsz | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 29 | harminc | 31 | |
0 | 0 | Változat | Forgalmi osztály | Stream címke | |||||||||||||||||||||||||||||
négy | 32 | A rakomány hossza | Vágány. fejléc | Komlószám | |||||||||||||||||||||||||||||
nyolc | 64 | Feladó IP-címe | |||||||||||||||||||||||||||||||
12 | 96 | ||||||||||||||||||||||||||||||||
16 | 128 | ||||||||||||||||||||||||||||||||
húsz | 160 | ||||||||||||||||||||||||||||||||
24 | 192 | Cél IP-címe | |||||||||||||||||||||||||||||||
28 | 224 | ||||||||||||||||||||||||||||||||
32 | 256 | ||||||||||||||||||||||||||||||||
36 | 288 |
TCP / IP protokollok az OSI modell rétegei szerint | Alapvető|
---|---|
Fizikai | |
csatornázott | |
hálózat | |
Szállítás | |
ülés | |
Reprezentáció | |
Alkalmazott | |
Egyéb alkalmazva | |
A TCP és UDP portok listája |