A HATNet (Hungarian Automated Telescope Network, Hungarian Automated Telescope Network, Hungarian Automated Telescope Network) hat kisméretű, teljesen automatikus HAT teleszkóp hálózata. A projekt célja exobolygók tranzit módszerrel történő felkutatása és tanulmányozása, valamint változócsillagok kutatása és tanulmányozása . A hálózatot a Harvard-Smithsonian Center for Astrophysics karbantartja .
A „HAT” a magyar gyártmányú automata teleszkóp (Hungarian Automatic Telescope) rövidítése, mivel a Magyar Csillagászati Egyesület magyarok egy kisebb csoportja fejlesztette ki . A projektet 1999 -ben indították el, és 2001 májusában lépett életbe . [egy]
Az első műszer, a HAT-1 egy 180 mm-es gyújtótávolságú, 65 mm-es rekesznyílású Nikon teleobjektívből és egy 512×768 pixeles, 9 mikronos Kodak KAF-0401E képérzékelőből készült. A tesztidőszak 2000-2001 között tartott Budapesten , a Konkoy Obszervatóriumban [1] .
2001 januárjában a HAT-1-et Budapestről az arizonai Kitt Peak állam Steward Obszervatóriumába szállították . A szállítás súlyos károkat okozott a berendezésben. [egy]
A később készült teleszkópok 11 cm-es (f/1,8L) Canon objektíveket használnak 8°×8°-os látómezővel. Ezek teljesen automatikus műszerek 2000x2000 pixeles CCD érzékelőkkel. Az egyik HAT teleszkóp az izraeli Vaiza Obszervatóriumban működik . [2] [3]
A HAT-ot egy Linux operációs rendszert futtató számítógép vezérli emberi beavatkozás nélkül. Az adatok egy MySQL adatbázisban tárolódnak .
2009 óta három új megfigyelőhely csatlakozott a rendszerhez teljesen más típusú távcsövekkel. Ezek Ausztrália , Namíbia és Chile pontjai . Mindegyik rendszer nyolc (2×4) összekapcsolt, kvázi párhuzamos (180 mm, f/2.8) Takahashi Epsilon asztrográfot tartalmaz 4000×4000 pixeles Apogee CCD érzékelőkkel, átfedő látómezőkkel. A projekt finanszírozása 2013-ig biztosított.
A HAT-1-et az ELTE egyetemi hallgatójaként fejlesztették ki a Konkoya Obszervatórium (Budapest) közreműködésével, Dr. Kovács Géza irányításával. Lázár József, Papp István és Sári Pál is fontos szerepet játszott a fejlesztésben.
2015. július 13-ig 55 exobolygót fedeztek fel a HATNet projekt részeként [4] . Mindegyikük forrógáz-óriás, vagyis tömegük közel van a Jupiteréhez , és nagyon közel keringenek a szülőcsillaghoz. Megjegyzendő, hogy a WASP-11b/HAT-P-10b és a WASP-49b/HAT-P-27b bolygókat szinte egyidejűleg fedezték fel párhuzamos felfedezésükkel a SuperWASP obszervatóriumban , és a felfedezéseket egyidejűleg publikálták. Az összes bolygót tranzit módszerrel fedezték fel (a csillaguk korongon való áthaladása miatt ).
| Exobolygók felkutatására irányuló projektek | |||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Talaj |
| ||||||||||
| Tér |
| ||||||||||
| Lásd még Az exobolygós rendszerek listája Az exobolygó felfedezésének története Exobolygók kimutatásának módszerei | |||||||||||