Fegyveres Gépgyár (FÉG) | |
---|---|
Típusú | Privát vállalat |
Bázis | 1891. február 24 |
megszüntették | 2004 |
A megszüntetés oka | csőd |
Elhelyezkedés | Magyarország ,Budapest |
Ipar | lőfegyverek gyártása |
Termékek | Lőfegyverek vízmelegítők , gázberendezések, lámpák, hardverek |
Weboldal | fegarmy.hu |
Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon |
A Fegyver- és Gépgyár , is FÉG (röviden a Fegyver- és Gépgyártó Részvénytársaság ) volt 1891-2004 között fennálló magyar lőfegyvergyártó cég .
1891. február 24-én alakult Budapesten [1] .
A fő magyar fegyvergyártóként különféle gázberendezéseket, vízmelegítőket, lámpákat és különféle fémtermékeket is gyártott. Az üzem 1899-től kezdett dízelmotorokat gyártani, miután Epperlein Oskar (1844-1903) magyar mérnök és Bösermeny Jenő (1872-1957) szerzője Rudolf Dieseltől megszerezte a FÉG cég dízelmotorjaira vonatkozó szabadalmi jogokat .
1914 és 1935 között a gyárat Rudolf Frommer vezette , aki a kézi lőfegyverek tervezésében is részt vett. A cég az összes általa tervezett pisztolyt legyártotta – a korai Frommer M1910-től, amelyet az ügyintézői munkája során terveztek, az elkészült FEG 37M kollégákig .
Az 1970-es évek elején az üzem puskás kézi lőfegyvereket, valamint tíz sima csövű és kombinált vadászpuska modellt állított elő [1] .
Több mint egy évszázados története során a céget többször átkeresztelték: 1935 -től Fémáru, Fegyver- és Gépgyár , 1946- tól Lámpagyár . ), 1965- től a Fegyver- és Gázkészülékgyár (Fegyver- és Gázkészülékgyár), végül 1991- től a FÉGARMY Fegyvergyártó Kft. ("Fegyver JSC FÉGARMY").
Az embargó következtében számos termékpiac bezárása miatt a cég 2004 után csődöt jelentett.