Tsitserbita

Tsitserbita

Cicerbita alpesi . Botanikai illusztráció K. A. M. Lindman Bilder ur Nordens Flora című könyvéből , 1917-1926
tudományos osztályozás
Tartomány:eukariótákKirályság:NövényekAlkirályság:zöld növényekOsztály:VirágzásOsztály:Kétszikű [1]Rendelés:AsztrovirágokCsalád:AsteraceaeAlcsalád:CikóriaTörzs:CikóriaAltörzs:LactucinaeNemzetség:Tsitserbita
Nemzetközi tudományos név
Cicerbita Wallr . (1822)
Szinonimák
típusú nézet
Cicerbita alpina Wallr .

A Tsitserbita ( lat.  Cicerbita ; a kocabogáncs (Sonchus) nemzetség neve Marcellus Empiricustól ) az Asteraceae családba ( Asteraceae ) tartozó lágyszárú növények nemzetsége , amely főként Eurázsia mérsékelt övének meleg övezetének hegyvidékein terjedt el .

Botanikai leírás

Évelő lágyszárú növények , gyakran rövid vagy hosszú kúszó rizómákkal . A szárak többnyire magányosak, felállók, levelesek, csupasz vagy mirigyesen serdülő felső részen . A levelek váltakozók, líra alakúak, szárnyasak vagy egészek.

Kosarak homogám, (5)10-20(30)-virágúak, rózsavirágú vagy korimbózus virágzatú közönséges virágzatban gyűjtve ; kétivarú virágok , nád. A keskeny hengerestől a széles hengeres vagy harang alakú, 2-3 soros tekercs a belső sor szórólapjai sokkal hosszabbak, mint a külsők. A tartály csupasz, lapos. Corolla kék vagy lila, ritkán fehér. A porzók portokja tövénél sepert, a kötőszövetek függelékei lekerekített-háromszögletesek. A félgömbök olívaszínűek, világosbarnától csaknem feketékig , hengeres vagy ellipszis alakúak, enyhén vagy erősen laposak; címer fehér, egysoros hosszú fogazott szőrszálak vagy kettős egy további külső sor rövid szárral.

Faj

A nemzetségbe 41 faj tartozik :

Jegyzetek

  1. A kétszikűek osztályának magasabb taxonként való feltüntetésének feltételéhez az ebben a cikkben ismertetett növénycsoporthoz, lásd a "Kétszikűek" cikk "APG-rendszerek" című részét .

Irodalom

Linkek