ATX (az angol nyelvből Advanced technology extended ; szó szerint: "Advanced advanced technologies" ) – a személyi asztali számítógépek formai tényezője . 2001 óta ez a domináns szabvány a tömeggyártású számítógépes rendszerekben .
Az ATX szabvány a következő jellemzőket határozza meg:
Az Intel 1995 - ben fejlesztette ki és kínálta a számítógépes rendszerek gyártóinak a régóta használt AT helyettesítésére . A cserét az Intel mellett az OEM beszállítók ( HP stb.) kezdték el végezni , majd az alkatrész-beszállítók vették át - alaplapok és tápegységek számukra . A korábbi szabvány tömeges elmozdulása 1999 végén – 2001 elején következett be . Más modern szabványok ( microATX , flexATX , mini-ITX ) általában megtartják az ATX főbb jellemzőit, csak a kártya méretét és a bővítőhelyek számát változtatják meg.
Fennállása során az ATX specifikáció számos változáson ment keresztül, szabványokban kifejezve:
2003- ban az Intel új szabványt jelentett be - BTX , különösen a számítógépes rendszeregység hűtési hatékonyságának javítására. A cég fő számítása az ATX leváltására a számítógép-alkatrészek, elsősorban a processzorok egyre növekvő hőelvezetésével függött össze. A megkezdett formátumváltás hamar leállt – a számítástechnikai ipar nagy része felhagyott az új formátum tömeges terjesztésével a számítógép-alkatrészek energiaveszteségének folyamatos csökkenésének trendje miatt.
2022-től az ATX formatényező és származékai továbbra is a legmasszívabbak, és a közeljövőben nem tervezik cseréjét.
| Méret neve | Méret mm-ben | Mérete hüvelykben |
|---|---|---|
| WTX (Workstation Technology Extended) | 356×425 | 14×16,75 |
| EE-ATX | 347×330 | 13,7×13 |
| E-ATX | 305×330 | 12×13 |
| XL-ATX | 343-345 × 262-264 | 13,6-13,5 × 10,3-10,4 |
| ATX | 305×244 | 12×9,6 |
| Mini-ATX | 284×208 | 11,2×8,2 |
| Micro-ATX | 244×244 | 9,6×9,6 |
| Flex-ATX | 229-244 × 190,5-244 | 9-9,6 × 7,5-9,6 |
| Mini-ITX | 170×170 | 6,7×6,7 |
| Nano-ITX | 120×120 | 4,7×4,7 |
| Pico-ITX | 100×72 | 3,9×2,7 |
| Mobil-ITX | 75×45 | 2,9×1,8 |
A szabvány kidolgozása során ( 1995 -től 2004 -ig) megváltozott a tápcsatlakozó szabványa , miközben biztosított a korábbi szabványokkal való kompatibilitás .
20 tűs ATX csatlakozó (alaplap nézet)
24 tűs ATX csatlakozó (alaplap nézet)
A PCI-Express busszal ellátott alaplapok megjelenése előtt használták
PCI Express busszal rendelkező kártyákon használják , amelyhez további 4 érintkezőt adtak hozzá.
A 20 tűs csatlakozóval rendelkező régebbi kártyákkal való kompatibilitás érdekében a legtöbb tápegység további 4 érintkezőt tartalmaz a fő blokkról leválasztva. Ha nem használjuk a PCI-Express-t, a legtöbb 24 tűs csatlakozóra tervezett alaplap 20 tűs csatlakozóval is működik.
A Pentium 4 és Athlon 64 processzorok megjelenésével megjelentek az új ATX12V 2.0 szabványú kártyák, amelyek a 12 V-os buszt használták a fő tápellátáshoz (a korábbi 3,3/5 V helyett). Ezt követően, a busz terhelésének növekedésével és a processzorok energiafogyasztásának növekedésével, szükség volt egy további 12 voltos csatlakozóra (ATX12V v2.2) a processzorhoz. Ez a csatlakozó általában a kártyán található, valahol a processzor közelében.
Az alaplap 24 tűs csatlakozóján és a 4 tűs csatlakozón kívül lehet még egy 6 tűs csatlakozó, ugyanaz, mint a videokártya tápellátására. Általában akkor telepítették, ha az alaplapon van egy második vagy több PCI-E 16x port, korábban 4 tűs Molex csatlakozó (PATA) is használható volt ugyanerre a célra.
Az alaplap 24 tűs csatlakozóján és a 4 tűs csatlakozón kívül lehet még egy 4 tűs csatlakozó (P8), ami az előzővel kombinálva egyetlen 8 tűs csatlakozó (EPS12V szabvány), Általában akkor telepítik, ha az alaplap több energiaigényes CPU-t támogat, szerkezetileg megtartja a kompatibilitást a 4 tűs tápcsatlakozóval. Egyes csúcskategóriás alaplapokon több ilyen csatlakozó is lehet, egy 8 tűs és egy 4 tűs csatlakozó, vagy két 8 tűs csatlakozó konfigurációja lehetséges.
| A számítógépház típusai | |
|---|---|