Kr.e. 632 e.
Kr.e. 632 (hatszázharminckedik) év a proleptikus Julianus-naptár szerint vasárnaptól kezdődően nem szökőév . Ez Kr.e. 632, a Kr.e. 1. évezred 7. századának 7. évtizedének 9. éve . e. , 8 év, ie 630 -as évek. e. , a 36. Olimpia negyedik éve / a 37. Olimpia első éve (július óta), −631 év csillagászati évszámozás szerint . Megelőzte Kr.e. 633. e. , majd Kr.e. 631. e. 2653 éve ért véget.
Proleptikus Julianus naptár Kr.e. 632-re. e.
|
január
Hétfő |
kedd |
Házasodik |
Cs |
Péntek |
Ült |
Nap
|
|
|
|
|
|
|
egy
|
2
|
3
|
négy
|
5
|
6
|
7
|
nyolc
|
9
|
tíz
|
tizenegy
|
12
|
13
|
tizennégy
|
tizenöt
|
16
|
17
|
tizennyolc
|
19
|
húsz
|
21
|
22
|
23
|
24
|
25
|
26
|
27
|
28
|
29
|
harminc
|
31
|
|
|
|
|
|
|
február
Hétfő |
kedd |
Házasodik |
Cs |
Péntek |
Ült |
Nap
|
|
|
egy
|
2
|
3
|
négy
|
5
|
6
|
7
|
nyolc
|
9
|
tíz
|
tizenegy
|
12
|
13
|
tizennégy
|
tizenöt
|
16
|
17
|
tizennyolc
|
19
|
húsz
|
21
|
22
|
23
|
24
|
25
|
26
|
27
|
28
|
|
|
|
|
|
|
március
Hétfő |
kedd |
Házasodik |
Cs |
Péntek |
Ült |
Nap
|
|
|
egy
|
2
|
3
|
négy
|
5
|
6
|
7
|
nyolc
|
9
|
tíz
|
tizenegy
|
12
|
13
|
tizennégy
|
tizenöt
|
16
|
17
|
tizennyolc
|
19
|
húsz
|
21
|
22
|
23
|
24
|
25
|
26
|
27
|
28
|
29
|
harminc
|
31
|
|
|
|
április
Hétfő |
kedd |
Házasodik |
Cs |
Péntek |
Ült |
Nap
|
|
|
|
|
|
egy
|
2
|
3
|
négy
|
5
|
6
|
7
|
nyolc
|
9
|
tíz
|
tizenegy
|
12
|
13
|
tizennégy
|
tizenöt
|
16
|
17
|
tizennyolc
|
19
|
húsz
|
21
|
22
|
23
|
24
|
25
|
26
|
27
|
28
|
29
|
harminc
|
|
Lehet
Hétfő |
kedd |
Házasodik |
Cs |
Péntek |
Ült |
Nap
|
egy
|
2
|
3
|
négy
|
5
|
6
|
7
|
nyolc
|
9
|
tíz
|
tizenegy
|
12
|
13
|
tizennégy
|
tizenöt
|
16
|
17
|
tizennyolc
|
19
|
húsz
|
21
|
22
|
23
|
24
|
25
|
26
|
27
|
28
|
29
|
harminc
|
31
|
|
|
|
|
|
június
Hétfő |
kedd |
Házasodik |
Cs |
Péntek |
Ült |
Nap
|
|
|
|
egy
|
2
|
3
|
négy
|
5
|
6
|
7
|
nyolc
|
9
|
tíz
|
tizenegy
|
12
|
13
|
tizennégy
|
tizenöt
|
16
|
17
|
tizennyolc
|
19
|
húsz
|
21
|
22
|
23
|
24
|
25
|
26
|
27
|
28
|
29
|
harminc
|
|
|
|
július
Hétfő |
kedd |
Házasodik |
Cs |
Péntek |
Ült |
Nap
|
|
|
|
|
|
egy
|
2
|
3
|
négy
|
5
|
6
|
7
|
nyolc
|
9
|
tíz
|
tizenegy
|
12
|
13
|
tizennégy
|
tizenöt
|
16
|
17
|
tizennyolc
|
19
|
húsz
|
21
|
22
|
23
|
24
|
25
|
26
|
27
|
28
|
29
|
harminc
|
31
|
|
|
|
|
|
|
|
augusztus
Hétfő |
kedd |
Házasodik |
Cs |
Péntek |
Ült |
Nap
|
|
egy
|
2
|
3
|
négy
|
5
|
6
|
7
|
nyolc
|
9
|
tíz
|
tizenegy
|
12
|
13
|
tizennégy
|
tizenöt
|
16
|
17
|
tizennyolc
|
19
|
húsz
|
21
|
22
|
23
|
24
|
25
|
26
|
27
|
28
|
29
|
harminc
|
31
|
|
|
|
|
szeptember
Hétfő |
kedd |
Házasodik |
Cs |
Péntek |
Ült |
Nap
|
|
|
|
|
egy
|
2
|
3
|
négy
|
5
|
6
|
7
|
nyolc
|
9
|
tíz
|
tizenegy
|
12
|
13
|
tizennégy
|
tizenöt
|
16
|
17
|
tizennyolc
|
19
|
húsz
|
21
|
22
|
23
|
24
|
25
|
26
|
27
|
28
|
29
|
harminc
|
|
|
október
Hétfő |
kedd |
Házasodik |
Cs |
Péntek |
Ült |
Nap
|
|
|
|
|
|
|
egy
|
2
|
3
|
négy
|
5
|
6
|
7
|
nyolc
|
9
|
tíz
|
tizenegy
|
12
|
13
|
tizennégy
|
tizenöt
|
16
|
17
|
tizennyolc
|
19
|
húsz
|
21
|
22
|
23
|
24
|
25
|
26
|
27
|
28
|
29
|
harminc
|
31
|
|
|
|
|
|
|
november
Hétfő |
kedd |
Házasodik |
Cs |
Péntek |
Ült |
Nap
|
|
|
egy
|
2
|
3
|
négy
|
5
|
6
|
7
|
nyolc
|
9
|
tíz
|
tizenegy
|
12
|
13
|
tizennégy
|
tizenöt
|
16
|
17
|
tizennyolc
|
19
|
húsz
|
21
|
22
|
23
|
24
|
25
|
26
|
27
|
28
|
29
|
harminc
|
|
|
|
|
december
Hétfő |
kedd |
Házasodik |
Cs |
Péntek |
Ült |
Nap
|
|
|
|
|
egy
|
2
|
3
|
négy
|
5
|
6
|
7
|
nyolc
|
9
|
tíz
|
tizenegy
|
12
|
13
|
tizennégy
|
tizenöt
|
16
|
17
|
tizennyolc
|
19
|
húsz
|
21
|
22
|
23
|
24
|
25
|
26
|
27
|
28
|
29
|
harminc
|
31
|
|
Események
- Király : Ankh Marcius .
- Az athéni arisztokrata Cylon, az olimpiai bajnok sikertelen kísérlete rokona, Theagenes, Megara zsarnokának támogatásával, hogy puccsot hajtson végre Athénban és zsarnokságot ("Kilonian Troubles") hozzon létre. Megakleszok (az Alkmeonid családból) megölték Cylon híveit Athéné oltáránál.
Kína
- 28. év Lusk herceg Si-gun uralkodásának korszakában [1] .
- Qi Gong , Qin Gong , Chen Gong és Cai Gong szövetkezett Jinnel Chu ellen [2] .
- a Zheng kiállt Chu támogatására a Jin ellen [3] .
- Tavasszal a Jin hadsereg át akart haladni Wein Cao ellen , de a Wei Cheng Gong nem értett egyet, majd a csapatok dél felől átkeltek a Huang He-n és beléptek a Songba. A Jin úgy döntött, hogy csapatokat toboroz Wei -ben, a Wei méltóságok meg akartak állapodni, de Cheng-gun visszautasította. [4] .
- A Jin herceg , segítve a Dalt , megtámadta Caót , megtámadta Weit , Xian Zhen tervének köszönhetően 1 hold alatt elfoglalta Wulu-t (Weiben) [5] .
- A 2. holdon a Wei herceg szövetséget ajánlott a dzsineknek, de ők elutasították. Aztán szövetséget javasolt Chuval , de a lakosság ezt nem akarta, a méltóságos Yuan Xuan megtámadta Cseng-gongot , ő pedig Chenbe menekült, és Xiangnuban telepedett le. Mai Lusky herceg [6] elkezdte megvédeni a Wei fővárost .
- Wei gong elmenekült, Yuan-hsuan Shu-wu herceget juttatta hatalomra (a „ Zuo zhuan ” sztori szerint Cheng-gun Chuba menekült [7] , Yuan-hsuant pedig hamisan rágalmazták, hogy Shu-wut trónra ültette, de tény, hogy régensként támogatta.Hitt a rágalomnak, Cseng-gun kivégezte Yuan-Xuan Jiao fiát [8] ). Amikor a Wei gong kibékült a dzsinnel , ismét visszaadta a hatalmat (630-ban) [9] .
- Lusk hercege elrendelte May (Zi-e) herceg kivégzését, hogy igazolja magát Jin előtt. A chusok megpróbáltak segíteni Wein [10] .
- A 3. holdon, a bing -wu napján a Jin herceg elfoglalta Cao fővárosát , elfoglalta Cao-bót (vagyis Cao hercegét) és átadta a Napnak [11] , megparancsolva a katonáknak, hogy megkímélte a Li Fu-ji család házait, de hamarosan elengedte a Cao herceget, bár 300 szépségért tette felelőssé [12] .
- A csuszok ostrom alá vették a Szung fővárosát. Xian Zhen terve szerint Cao és Wei földjének egy részét a Jin herceg átadta a Songnak , ami arra kényszerítette a csu népet, hogy feloldja az ostromot [13] . A Chu helyőrséget a dzsinok kiűzték Guból [14] .
- A " Guo yu " szerint a Jin herceg úgy döntött, hogy felosztja Cao földjeit a zhuhou-k között. A Lusk nagykövete, Zang Wen-zhong, aki mindenki más előtt érkezett, több földet kapott (40. epizód " Guo yu ") [15] .
- Wan Chun Chu nagykövet békejavaslatokkal érkezett a Jin táborba, de őrizetbe vették. Wen Gong Xian Zhen tanácsára (125. epizód " Guo Yu ") titokban megígérte Cao és Wei uralkodóinak, hogy visszaadják földjeiket, és felbontották a szövetséget Chuval. A Chu parancsnok Zi-yu (De-chen) megtámadta a dzsineket, feloldotta az ostromot, és azok visszavonultak [16] . Wangsun Qi, aki elmenekült Chu elől, azt mondta Xian Zhennek, hogy csak Tzu Yu akar harcolni, a Chu nép másik része pedig ellene volt [17] . A „ Shi Ji ” (Csu változat) 40. fejezete szerint Wang egy kis hadsereggel kiemelte Tszyu-yut, és ő maga távozott.
- A 4. Holdon, a wu-chen napján a Jin gong , a Sung gong és a katonai vezetők Qi és Qin táboroztak Chengpuban. Ji-si napján lezajlott a csengpui csata . Jin herceg és szövetségesei (Qi, Song , Qin) serege legyőzte Zi-yu Chu seregét [18] , majd három napig lakomáztak az ellenség táborában [19] .
- Jia Wu napján a Jin csapatok visszatértek Hengyongba, ahol palotát építettek a Wangoknak Jiantuban. a Zheng eltávolodott a Chu -val kötött szövetségtől, és szövetséget kötött a Jin -nel [20] .
- A ding-wei napján, az 5. holdon Wen-gong a csu foglyokat, 100 szekeret és 1000 katonát ajándékozta a Zhou wangnak . Aztán a wang megparancsolta Wangzi Hu-nak, hogy nyilvánítsa hegemónnak a Jin herceget , és ajándékokkal ajándékozza meg: egy nagy szekeret, két íjat, fekete köles áldozati bort, egy merőkanál jáspist és 300 harcost. A Jin herceg egy hármas rituális visszautasítás után elfogadta az ajándékokat [21] .
- Lusky gong Jiantuba érkezett [22] , ideiglenes fővárosában [23] kapott audienciát a furgonnal (mint a többi herceg, de csak Luskyt nevezik közvetlenül Chunqiuban ).
- Az 5. holdban a ji-hai napján ( Chunqiu szerint gui-chou napján esküszerződést kötöttek, a wangot Wang-tzu Hu, a Jin , Qi , Song hercegek képviselték , Lu , Cai , Zheng , Wei és Ju jelen voltak [24] A Csen herceg a kongresszus vége után érkezett [25] .
- A vereség után a csu parancsnok, Zi-yu (De-chen) öngyilkos lett (vagy kivégezték [26] ). Amikor ezt megtudta, Wen-gong elragadtatta [27] .
- A 6. holdon a Jin visszavitte a Wei herceget a fővárosába Chuból. Zuo Zhuan szerint Wei Cheng Gong visszatért a hatalomba és kivégezte Shu Wut , míg Yuan Xuan Jinbe menekült [28] .
- A 6. holdban Chen Mu-gun (Kuan) herceg [29] meghalt , őt fia, Sho ( Gong-gun , uralkodás 631-614) [30] követte .
- Ren Wu napján a Jin sereg átkelt a Huang He-n, és hazatért. He Yan volt az első, aki átadta a díjakat [31] .
- Ősszel Kis Qi Bo-ji hercegnője meglátogatta Lu-t. Lusky Gongzi Sui Qi -ba ment [32] .
- Télen Wen-gong összegyűjtötte a zhuhou-kat Wenben (jelen volt Qi , Song , Cai , Cseng , Chen , Ju, Zhu hercegek és a Qin nagykövet [33] ), és nagykövetet küldött a Zhou furgonba, hogy menjen Heyangba, hogy kitérjen. a javakat. Egy év alatt a Jin Wen Gong összehívta Xiang Wangot egy találkozóra Heyanban (Jinben) és Jiantuban (Zhengben) [34] . Ahogy Sima Qian megjegyezte, „ez el van rejtve a feljegyzésekben”, mert Konfuciusz abból indult ki, hogy a hercegek nem hívhatnak wangot [35] .
- Wang "vadászott Heyangban" [36] . Zhuhou Jinnel szövetkezett ( Qi, Qin , Chen , Cai , Wei), bemutatkozott a wangnak Heyangban. Lusk hercege zsen-sen napján mutatkozott be [37] . Wang földet adott a Jin gongnak [38] .
- A Wen-i kongresszuson Cheng-gun és Yuan-hsuan bűncselekményekkel vádolták egymást. A Jin herceg letartóztatta Cseng-gunt, és Zhou-ba küldte, kérve a kivégzését [39] . Yuan-xuan ismét visszatért Jinből Weibe [ 40 ] .
- A ding-chou napján a hercegek csapatai körülvették Xu -t [41] . A Jin herceg egy tisztviselő kérésére visszaadta a hatalomnak Cao bo-t, aki csatlakozott a Xu -t ostromló hercegekhez [42] . Jinben először alakult három hadoszlop [ 43] .
- Gu ben zhu shu ji nian szerint Wen Gong befalazta Xunt [44] .
- A Mu-gun június 12-én elpusztította a nyugati birtokokat. Jin hegemónia Kínában.
Lásd még
Kr.e. 632 e.
Jegyzetek
- ↑ Konfuciusz krónika " Chunqiu " ("Tavasz és ősz"). N. I. Monastirev fordítása és jegyzetei. M., 1999. S.37-38
- ↑ Sima Qian. Történelmi feljegyzések. 9 kötetben T. III. M., 1984. S. 136-137; Guo Yu (Királyságok beszéde). M., 1987. S.180
- ↑ Sima Qian. Történelmi feljegyzések. 9 kötetben T. VI. M., 1992. 34. o
- ↑ Sima Qian. Történelmi feljegyzések. 9 kötetben T. V. M., 1987. S. 116.; Chunqiu hírek 1
- ↑ Sima Qian. Történelmi feljegyzések. 9 kötetben T. III. M., 1984. S. 136, 137; T. V. M., 1987. 100. o
- ↑ Sima Qian. Történelmi feljegyzések. 9 kötetben T. V. M., 1987. S. 116, 162; Vasziljev L. S. Az ókori Kína. 3 kötetben V.2. M., 2000. 423. o. (a nép szerepéről, " Zuo zhuan " szerint)
- ↑ Chunqiu, 7. hír (a 4. hold alatt)
- ↑ V. S. Taskin jegyzetei a könyvben. Guo Yu (Királyságok beszéde). M., 1987. S.320
- ↑ Sima Qian. Történelmi feljegyzések. 9 kötetben T. III. M., 1984. 137. o
- ↑ Chunqiu, hírek 2-3
- ↑ Chunqiu, hírek 4
- ↑ Sima Qian. Történelmi feljegyzések. 9 kötetben T. V. M., 1987. S. 100, 162
- ↑ Sima Qian. Történelmi feljegyzések. 9 kötetben T. V. M., 1987. S. 116, 162-163; Guo Yu (Királyságok beszéde). M., 1987. 181. o
- ↑ Guo Yu (A királyságok beszéde). M., 1987. 186. o
- ↑ Guo Yu (A királyságok beszéde). M., 1987. 85. o
- ↑ Sima Qian. Történelmi feljegyzések. 9 kötetben T. V. M., 1987. S. 163-164; Guo Yu (Királyságok beszéde). M., 1987. 181. o
- ↑ Guo Yu (A királyságok beszéde). M., 1987. S.249
- ↑ Sima Qian. Történelmi feljegyzések. 9 kötetben T. III. M., 1984. S. 136; T. V. M., 1987. 164. o.; Chunqiu hírek 5
- ↑ Vasziljev L. S. Az ókori Kína. 3 kötetben V.2. M., 2000. 87. o. (" Zuo zhuan " szerint)
- ↑ Sima Qian. Történelmi feljegyzések. 9 kötetben T. V. M., 1987. 164. o
- ↑ Sima Qian. Történelmi feljegyzések. 9 kötetben T. V. M., 1987. S. 164.; Guo Yu (Királyságok beszéde). M., 1987. 39. o
- ↑ Sima Qian. Történelmi feljegyzések. 9 kötetben T. III. M., 1984. 136. o
- ↑ Chunqiu, hírek 10
- ↑ Sima Qian. Történelmi feljegyzések. 9 kötetben T. V. M., 1987. S. 164.; Chunqiu, 8. üzenet (a Wei képviselőjét Zi-nek hívják)
- ↑ Chunqiu, hírek 9
- ↑ Chunqiu, hírek 6
- ↑ Sima Qian. Történelmi feljegyzések. 9 kötetben T. V. M., 1987. S. 164-165
- ↑ Sima Qian. Történelmi feljegyzések. 9 kötetben T. V. M., 1987. S. 165.; V. S. Taskin jegyzetei a könyvben. Guo Yu (Királyságok beszéde). M., 1987. S. 320; Chunqiu, hírek 11-12
- ↑ Chunqiu, hírek 13
- ↑ Sima Qian. Történelmi feljegyzések. 9 kötetben T. III. M., 1984. S. 139; T. V. M., 1987. 104. o
- ↑ Sima Qian. Történelmi feljegyzések. 9 kötetben T. V. M., 1987. 165. o
- ↑ Chunqiu, hírek 14-15
- ↑ Chunqiu, hír 16 (magát a Jin herceget azonban itt nem említik)
- ↑ L. S. Vasziljev szerint Heyan és Jiangtu egy és ugyanaz a hely (Vasiliev L. S. Ancient China. In 3 Vols. T.2. M., 2000. P. 88), de Monastyrev (Jegyzetek a Chunqiu. M. könyvben, 1999. 142. o.) és R. V. Vjatkin különbözteti meg őket (R. V. Vyatkin kommentárja a Sima Qian. Historical Notes című könyvben. In 9 vols. T. V. M., 1987. pp.277-278)
- ↑ Sima Qian. Történelmi feljegyzések. 9 kötetben T. I. M., 2001. S. 207; T. V. M., 1987. 165. o.; T. VI. M., 1992. 148. o
- ↑ Chunqiu, hírek 17; Sima Qian. Történelmi feljegyzések. 9 kötetben T. III. M., 1984. 136. o
- ↑ Chunqiu, hírek 18
- ↑ Sima Qian. Történelmi feljegyzések. 9 kötetben T. III. M., 1984. 136. o., Bamboo Annals. M., 2005. 121. o
- ↑ Guo Yu (A királyságok beszéde). M., 1987. 45. o. és V. S. Taskin feljegyzései a 320. oldalon; Chunqiu, 19. üzenet
- ↑ Chunqiu, hírek 20
- ↑ Chunqiu, hírek 21
- ↑ Chunqiu, hírek 22-23
- ↑ Sima Qian. Történelmi feljegyzések. 9 kötetben T. V. M., 1987. S. 165.; Vasziljev L. S. Az ókori Kína. 3 kötetben V.2. M., 2000. P.89 (megjegyzi, hogy az oszlopok szerkezete nem egyértelmű)
- ↑ Bamboo Annals. M., 2005. 121. o