1822
1822 (ezernyolcszázhuszonkettő) gyakori év a Gergely- naptárban , kedddel kezdődik . Ez Kr.u. 1822, a 2. évezred 19. századának 3. évtizedének 2. éve , az 1820 -as évek 3. éve . 200 éve ért véget.
1822-es
naptár |
január
Hétfő |
kedd |
Házasodik |
Cs |
Péntek |
Ült |
Nap
|
|
egy
|
2
|
3
|
négy
|
5
|
6
|
7
|
nyolc
|
9
|
tíz
|
tizenegy
|
12
|
13
|
tizennégy
|
tizenöt
|
16
|
17
|
tizennyolc
|
19
|
húsz
|
21
|
22
|
23
|
24
|
25
|
26
|
27
|
28
|
29
|
harminc
|
31
|
|
|
|
|
február
Hétfő |
kedd |
Házasodik |
Cs |
Péntek |
Ült |
Nap
|
|
|
|
|
egy
|
2
|
3
|
négy
|
5
|
6
|
7
|
nyolc
|
9
|
tíz
|
tizenegy
|
12
|
13
|
tizennégy
|
tizenöt
|
16
|
17
|
tizennyolc
|
19
|
húsz
|
21
|
22
|
23
|
24
|
25
|
26
|
27
|
28
|
|
|
|
|
március
Hétfő |
kedd |
Házasodik |
Cs |
Péntek |
Ült |
Nap
|
|
|
|
|
egy
|
2
|
3
|
négy
|
5
|
6
|
7
|
nyolc
|
9
|
tíz
|
tizenegy
|
12
|
13
|
tizennégy
|
tizenöt
|
16
|
17
|
tizennyolc
|
19
|
húsz
|
21
|
22
|
23
|
24
|
25
|
26
|
27
|
28
|
29
|
harminc
|
31
|
|
április
Hétfő |
kedd |
Házasodik |
Cs |
Péntek |
Ült |
Nap
|
egy
|
2
|
3
|
négy
|
5
|
6
|
7
|
nyolc
|
9
|
tíz
|
tizenegy
|
12
|
13
|
tizennégy
|
tizenöt
|
16
|
17
|
tizennyolc
|
19
|
húsz
|
21
|
22
|
23
|
24
|
25
|
26
|
27
|
28
|
29
|
harminc
|
|
|
|
|
|
|
Lehet
Hétfő |
kedd |
Házasodik |
Cs |
Péntek |
Ült |
Nap
|
|
|
egy
|
2
|
3
|
négy
|
5
|
6
|
7
|
nyolc
|
9
|
tíz
|
tizenegy
|
12
|
13
|
tizennégy
|
tizenöt
|
16
|
17
|
tizennyolc
|
19
|
húsz
|
21
|
22
|
23
|
24
|
25
|
26
|
27
|
28
|
29
|
harminc
|
31
|
|
|
|
június
Hétfő |
kedd |
Házasodik |
Cs |
Péntek |
Ült |
Nap
|
|
|
|
|
|
egy
|
2
|
3
|
négy
|
5
|
6
|
7
|
nyolc
|
9
|
tíz
|
tizenegy
|
12
|
13
|
tizennégy
|
tizenöt
|
16
|
17
|
tizennyolc
|
19
|
húsz
|
21
|
22
|
23
|
24
|
25
|
26
|
27
|
28
|
29
|
harminc
|
|
július
Hétfő |
kedd |
Házasodik |
Cs |
Péntek |
Ült |
Nap
|
egy
|
2
|
3
|
négy
|
5
|
6
|
7
|
nyolc
|
9
|
tíz
|
tizenegy
|
12
|
13
|
tizennégy
|
tizenöt
|
16
|
17
|
tizennyolc
|
19
|
húsz
|
21
|
22
|
23
|
24
|
25
|
26
|
27
|
28
|
29
|
harminc
|
31
|
|
|
|
|
|
augusztus
Hétfő |
kedd |
Házasodik |
Cs |
Péntek |
Ült |
Nap
|
|
|
|
egy
|
2
|
3
|
négy
|
5
|
6
|
7
|
nyolc
|
9
|
tíz
|
tizenegy
|
12
|
13
|
tizennégy
|
tizenöt
|
16
|
17
|
tizennyolc
|
19
|
húsz
|
21
|
22
|
23
|
24
|
25
|
26
|
27
|
28
|
29
|
harminc
|
31
|
|
|
szeptember
Hétfő |
kedd |
Házasodik |
Cs |
Péntek |
Ült |
Nap
|
|
|
|
|
|
|
egy
|
2
|
3
|
négy
|
5
|
6
|
7
|
nyolc
|
9
|
tíz
|
tizenegy
|
12
|
13
|
tizennégy
|
tizenöt
|
16
|
17
|
tizennyolc
|
19
|
húsz
|
21
|
22
|
23
|
24
|
25
|
26
|
27
|
28
|
29
|
harminc
|
|
|
|
|
|
|
|
október
Hétfő |
kedd |
Házasodik |
Cs |
Péntek |
Ült |
Nap
|
|
egy
|
2
|
3
|
négy
|
5
|
6
|
7
|
nyolc
|
9
|
tíz
|
tizenegy
|
12
|
13
|
tizennégy
|
tizenöt
|
16
|
17
|
tizennyolc
|
19
|
húsz
|
21
|
22
|
23
|
24
|
25
|
26
|
27
|
28
|
29
|
harminc
|
31
|
|
|
|
|
november
Hétfő |
kedd |
Házasodik |
Cs |
Péntek |
Ült |
Nap
|
|
|
|
|
egy
|
2
|
3
|
négy
|
5
|
6
|
7
|
nyolc
|
9
|
tíz
|
tizenegy
|
12
|
13
|
tizennégy
|
tizenöt
|
16
|
17
|
tizennyolc
|
19
|
húsz
|
21
|
22
|
23
|
24
|
25
|
26
|
27
|
28
|
29
|
harminc
|
|
|
december
Hétfő |
kedd |
Házasodik |
Cs |
Péntek |
Ült |
Nap
|
|
|
|
|
|
|
egy
|
2
|
3
|
négy
|
5
|
6
|
7
|
nyolc
|
9
|
tíz
|
tizenegy
|
12
|
13
|
tizennégy
|
tizenöt
|
16
|
17
|
tizennyolc
|
19
|
húsz
|
21
|
22
|
23
|
24
|
25
|
26
|
27
|
28
|
29
|
harminc
|
31
|
|
|
|
|
|
|
Események
- január 5. – Guatemala csatlakozik a Mexikói Birodalomhoz [1] .
- Január 9. – Rio de Janeiro város lakóinak nyomására Infante Pedro bejelentette, hogy nem engedelmeskedik apja Portugáliába való visszatérési parancsának, és Brazíliában kíván maradni [2] .
- Január 11. – A Rio de Janeiróban tartózkodó portugál csapatok sikertelenül próbálják kézbe venni a brazíliai helyzetet [3] .
- Január 13. – Görögország Nemzetgyűlése hivatalosan kikiáltotta a független államot , és elfogadta a köztársaság Epidaurosz Szerves Statútumát (ideiglenes alkotmányát) [4] .
- Január 16. – Infante Pedro brazil régens herceg José Bonifacio -t nevezi ki a gyarmat miniszterelnökévé .
- Január 21. – A brazil kormány megtiltotta a hatóságoknak, hogy parancsokat és törvényeket fogadjanak el Portugáliából, mielőtt azokat a brazil kormány jóváhagyta [3] .
- január 24. – Spanyolországban mérsékelt alkotmányos kormányt alakított José Gabriel de Silva y Bazan , Santa Cruz márki .
- Február 5. - Albánia egykori uralkodóját, Ali Tepelenszkij pasát kivégezték, levágott fejét Konstantinápolyba küldték [6] .
- Február 6. – A " Tek Sing " kínai hajó a Bank -sziget melletti zátonyokba ütközött ; 1600 ember halt meg (az áldozatok számát tekintve a második, a 19. századi hajótörés a „ Szultána ” halála után ).
- Február 16. – A portugál hadsereg kivonul Brazíliából [3] .
- Február 18. – Megkezdődik a brazil függetlenségi háború .
- Február 28. – Francisco Martinez de la Rosa mérsékelt alkotmányos kormánya megalakult Spanyolországban .
- Március 1. – A radikális Escaltados párt megnyerte a spanyol Cortes-választást. A mérsékelt Moderados párt kormánya azonban hatalmon maradt.
- Március 28. – Az Egyesült Államok Kongresszusa úgy döntött, hogy elismeri Latin-Amerika fiatal államainak függetlenségét , folytatva a Spanyolországtól való függetlenségi háborút [7] .
- Április 11. - A görög történelem egyik legdrámaibb lapja , a chioszi mészárlás történt .
- Május 19. – A mexikóvárosi helyőrség vértelen puccsot hajt végre a parlament ellen Agustín Iturbide javára .
- május 21. – Agustín Iturbide lesz Mexikó császára I. Agustín néven .
- Május 24. – Antonio José Sucre tábornok serege legyőzi a spanyol hadsereget a Pichincha vulkánnál [10] [11] .
- Május 29. – I. Agustín mexikói császár levelet küld Simon Bolivarnak , amelyben elismeri Kolumbia függetlenségét [12] .
- Június 3. – A guatemalai hadsereg bevonul San Salvadorba , visszavonva El Salvador függetlenségét . A rablások következtében kitört felkelés visszavonulásra kényszeríti [13] .
- Június 12. – Vicente Filisola tábornok mexikói hadserege bevonul Guatemalába . Közép-Amerikát formálisan a Mexikói Birodalomhoz csatolták [14] .
- Június 13. – Az Orosz Birodalom külügyminisztere , Karl Nesselrode gróf biztosította a spanyol kormányt, hogy Oroszország nem ismeri el a latin-amerikai köztársaságok függetlenségét [15] .
- július 6
- a portugál Cortes elutasította a brazil képviselők azon követeléseit, hogy biztosítsák Brazília "állami függetlenségét" [3] .
- aláírta az Unióról, a ligáról és az állandó konföderációról szóló szerződést Gran Kolumbia és Peru között [16] .
- Július 7. – Madridban elfojtják a királyi gárda azon kísérletét, hogy átvegye az irányítást a főváros felett és visszaállítsa a király hatalmát [17] .
- Július 11. – Simón Bolivar serege bevonul Guayaquilba .
- Július 16. – Simón Bolivar serege bevonul Quitóba .
- Július 21. - Az első mexikói birodalom létrehozása .
- Július 26. – Simon Bolivar és José de San Martin bizalmas találkozója Guayaquilban [ 20] .
- Július 31. - Ecuador Gran Colombia részévé válik .
- Augusztus 1. – Pedro régens herceg manifesztumával [21] kikiáltja Brazília függetlenségét .
- Augusztus 5. – Spanyolországban hatalomra kerül az Evaristo Fernandez San Miguel vezette Escaltados párt radikális kormánya .
- Szeptember 7. – Brazília hivatalosan kikiáltja függetlenségét Portugáliától .
- Szeptember 19. – A portugál Cortes rendeletet fogadott el a brazil kormány felszámolásáról és Pedro régens herceg 4 hónapon belüli Lisszabonba való visszaküldéséről [21] .
- Szeptember 20. – José de San Martin lemondott a limai alkotmányozó kongresszus előtt, majd Buenos Airesbe távozott , majd Európába emigrált [23] .
- Szeptember 22. – Peru függetlenségét hivatalosan is kikiáltják . A hatalom José Domingo de La Mara tábornok legfelsőbb kormányának juntájára szállt át [24] .
- Szeptember 27. – Jean-Francois Champollion francia tudós jelentést készített a párizsi Feliratok Akadémiáján a Rosetta-kő szövegeinek megfejtésének eredményeiről . Az egyiptológia megjelenése [25] .
- Október – Dél-Olaszországban kitört a Vezúv .
- október 1. – Hatályba lépett Portugália első alkotmánya [26] .
- Október 12. – I. Pedro régens herceget Brazília alkotmányos császárává kiáltják ki.
- Október 20. – Megnyílik a Szent Szövetség veronai kongresszusa [27] .
- Október 21. – Gran Kolumbia és Chile között aláírták az Unióról, a Ligáról és a Konföderációról szóló szerződést .
- Október 30. – Elfogadták Chile új alkotmányát .
- November 14. – A Szent Szövetség veronai kongresszusa véget ért. Döntés született arról, hogy beavatkoznak Spanyolországba, hogy visszaállítsák az ottani király abszolút hatalmát [27] .
- november 19. – Az Orosz Birodalom , az Osztrák Birodalom , Poroszország és Franciaország közös jegyzőkönyvet írt alá a spanyolországi fegyveres beavatkozásról [29] .
- November 22. – El Salvador bejelentette kilépését a Mexikói Birodalomból , és felvételét kéri az Amerikai Egyesült Államokba [30] .
- December 1. – A Costa Rica -i önkormányzatok képviselőiből álló junta elfogadta az alkotmányos „Egyezési Paktumot”, amely kihirdette az ország szuverenitását a Közép-Amerikai Föderáción belül [31] .
- December 11. – A Brazíliai Birodalom rendeletet adott ki a portugál kormány és a hozzá hű polgárok valamennyi árujának, hajójának és ingatlanának elkobzásáról [3] .
- December 30. – A Brazíliai Birodalom értékük 24%-ára emeli a portugál árukra kivetett vámot, így kedvezményes vámot (15%) hagy a brit árukra. Ezentúl a portugálok csak akkor mehetnek a brazil tengerpartra, ha eskü alatt elismerik Brazília függetlenségét [3] .
- Birodalmi rendelet a szabadkőművesség tilalmáról az Orosz Birodalomban.
Tudomány
Irodalom
Született
- január 2. – Rudolf Julius Emmanuel Clausius német fizikus és matematikus († 1888 )
- január 6. – Heinrich Schliemann német régész ( † 1890 )
- Március 31. – Dmitrij Vasziljevics Grigorovics orosz író és művészeti kritikus († 1900 )
- Április 8. – Vlagyiszlav Nyikolajevics Gorcsakov orosz költő (legkorábban 1853 -ban halt meg )
- Április 27. – Ulysses Simpson Grant amerikai politikus és katonai vezető , az északiak parancsnoka az amerikai polgárháború idején, az Egyesült Államok 18. elnöke ( † 1885 ).
- május 20. – Frédéric Passy francia politikai közgazdász, az európai békemozgalom elismert vezetője (sz. Passy úgy vélte, hogy „a jövő nem a háborúé, az elidegenedésé és a gyűlöleté. A világé, a munkáé és a választottbíróságé.” Nobel- békedíjas , aki 1901. december 10-én kapta meg Henri Dunant - tal együtt . 1912. június 12- én halt meg A párizsi Pere Lachaise temetőben temették el .
- Július 20. – Gregor Johann Mendel ágostai szerzetes, a genetika alapítója ( † 1884 )
- július 28. – Apollon Alekszandrovics Grigorjev orosz költő , irodalmi és színházi kritikus, műfordító ( † 1864 )
- augusztus 9. – Jacob Moleschott német fiziológus és filozófus ( † 1893 )
- augusztus 12. – Heinrich Louis d'Arre német csillagász , a Neptunusz bolygó egyik felfedezője ( † 1875 )
- Október 18. – Ahmed Shefik Midhat pasa – az Oszmán Birodalom államférfija , reformátor, nagyvezír 1872 - ben , 1876-1877 - ben ( 1884. dec. ).
- Október 24. – Mihail Fedorovich De Poulet orosz irodalomkritikus, publicista és tanár ( † 1885 )
- december 10. – Nyikolaj Jakovlevics Danilevszkij orosz publicista , szociológus, közgazdász és természettudós († 1885 )
- december 27. – Louis Pasteur francia mikrobiológus és kémikus († 1895 )
Elhunyt
Lásd még
1822
Jegyzetek
- ↑ Alperovics M. S. , Slezkin L. Yu. Latin-Amerika története. - M. , 1981. - S. 75.
- ↑ Alperovics M. S. , Slezkin L. Yu. Latin-Amerika története. - M. , 1981. - S. 87.
- ↑ 1 2 3 4 5 6 7 Alperovics M. S. , Slezkin L. Yu. Latin-Amerika története. - M. , 1981. - S. 88.
- ↑ Európa és Amerika országainak új története. Első időszak. - M. , 1986. - S. 282.
- ↑ 1 2 3 Spanyolország (nem elérhető link) . (angol) (elérhetetlen link)
- ↑ SIE . - T. 1. - S. 405.
- ↑ Amerikai Egyesült Államok története. - T. 1. - M. , 1983. - S. 327.
- ↑ TSB . - 3. kiadás - T. 11. - S. 50.
- ↑ Worldstatesmen.org. Mexikó archiválva 2020. április 29-én a Wayback Machine -nél . (Angol)
- ↑ Alperovics M. S. , Slezkin L. Yu. Latin-Amerika története. - M. , 1981. - S. 68.
- ↑ Simon Bolivar . Válogatott művek. 1812-1830. - M. , 1983. - S. 260.
- ↑ Glinkin A. N. Simon Bolivar diplomáciája. - M. , 1991. - S. 203.
- ↑ Leonov N. S. Esszék Közép-Amerika országainak új és közelmúltbeli történelméről. - M. , 1975. - S. 18.
- ↑ Leonov N. S. Esszék Közép-Amerika országainak új és közelmúltbeli történelméről. - M. , 1975. - S. 19.
- ↑ Glinkin A. N. Simon Bolivar diplomáciája. - M. , 1991. - S. 303.
- ↑ Glinkin A. N. Simon Bolivar diplomáciája. - M. , 1991. - S. 195.
- ↑ Európa és Amerika országainak új története. Első időszak. - M. , 1986. - S. 275.
- ↑ Glinkin A. N. Simon Bolivar diplomáciája. - M. , 1991. - S. 175.
- ↑ Glinkin A. N. Simon Bolivar diplomáciája. - M. , 1991. - S. 165.
- ↑ Glinkin A. N. Simon Bolivar diplomáciája. - M. , 1991. - S. 176.
- ↑ 1 2 3 Alperovics M. S. , Slezkin L. Yu. Latin-Amerika története. - M. , 1981. - S. 89.
- ↑ Alperovics M. S. , Slezkin L. Yu. Latin-Amerika története. - M. , 1981. - S. 292.
- ↑ Alperovics M. S. , Slezkin L. Yu. Latin-Amerika története. - M. 1981. - S. 72.
- ↑ Alperovics M. S. , Slezkin L. Yu. Latin-Amerika története. - M. , 1981. - S. 73.
- ↑ SIE . - T. 5. - S. 468.
- ↑ Európa és Amerika országainak új története. Első időszak. - M. , 1983. - S. 182.
- ↑ 1 2 SIE . - T. 3. - S. 362.
- ↑ 1 2 Glinkin A.N. Simon Bolivar diplomáciája. - M. , 1991. - S. 197.
- ↑ SIE . - T. 6. - S. 397.
- ↑ Leonov N. S. Esszék Közép-Amerika országainak új és közelmúltbeli történelméről. - M. , 1975. - S. 20.
- ↑ Leonov N. S. Esszék Közép-Amerika országainak új és közelmúltbeli történelméről. - M. , 1975. - S. 24.