Jan Drda | |
---|---|
| |
Születési dátum | 1915. április 4. [1] [1] [2] […] |
Születési hely |
|
Halál dátuma | 1970. november 28. [1] [1] [3] (55 évesen) |
A halál helye | |
Állampolgárság (állampolgárság) | |
Foglalkozása | regényíró , forgatókönyvíró , drámaíró , újságíró , esszéíró |
Díjak | |
Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon |
Jan Drda ( csehül Jan Drda ; 1915 . április 4. , Příbram - 1970 . november 28. , Dobrish ) - cseh prózaíró , drámaíró , forgatókönyvíró , szerkesztő , közéleti személyiség . Csehszlovákia Állami Díj kitüntetettje (1953).
A munkás fia. Édesanyja halála után a nagymamája nevelte fel. Középiskolát végzett, és a prágai Károly Egyetem Filozófiai Karára lépett (1934-1938). Nem végzett az egyetemen.
1932-ben a "Studentský časopis" folyóiratban jelent meg. Diákévei alatt a Rozbor című egyetemi újság szerkesztője volt.
1937 óta kapcsolatban áll a Lidove Novyny újsággal, szerkesztette a kulturális osztályt, riportokat , feuilletonokat és vázlatokat írt . 1948-1952-ben az újság főszerkesztője volt. Számos forgatókönyvet írt.
A Csehszlovák Ellenállási Mozgalom tagja a protektorátus , majd az 1945-ös prágai felkelés idején.
1945 - ben belépett a Csehszlovák Kommunista Pártba . 1949-1956-ban a Csehszlovák Írószövetség első titkára volt. Beválasztották Csehszlovákia Törvényhozó Nemzetgyűlésébe (1948-1954).
1968-ban nyíltan ellenezte a Varsói Szerződés csapatainak Csehszlovákiába való bevonulását , amiért elbocsátották a "Svět práce" hetilap szerkesztői posztjáról, és két évvel később a dobříši kastélyban a kreativitás házában halt meg.
Jan Drda a cseh írók úgynevezett fiatal generációjához tartozik, akik a második világháború idején kezdtek írni.
Az első regényben, a Város a tenyeredben (Městečko na dlani, 1940) a szerző egy kisváros életét mutatja be az első világháború előestéjén, és feltárja a dolgozó ember lelki gazdagságát. Az „Élő víz” („Živá voda”, 1941) szociálpszichológiai regény a népi környezetből kikerült fiatal szobrász nehéz útját mutatja be a művészet elsajátítására. A Pjotr Semilgun vándorlásai (Putování Petra Sedmilháře, 1943) című regény a fantázia és a valóság bizarr összefonódásában tükrözi a fasiszta megszállási rezsim légkörét.
A háború utáni években Drda történetsorozatot készített a cseh nép hősies harcáról a betolakodók ellen (Csendes barikád - Němá barikáda gyűjtemény, 1946); ebben a gyűjteményben számos történetet megfilmesítettek .
A megszállókkal szembeni népi ellenállás és a csehszlovákiai szocializmus felépítésének témái a „Vörös Tortiza” (Krásná Tortiza, 1952) című novellagyűjteményben tükröződtek. Drda a dramaturgiában J. K. Tyl népi mesejátékának hagyományait folytatta. A "Viccek az ördöggel" című színdarabban ("Hrátky s čertem", 1946), amelyet orosz feldolgozásban ( I. Shtokkal együtt ) vittek színre báb- és más színházak számára "Ördögmalom" néven, a szerző dicsőíti. emberség és az emberek bátor optimizmusa a néptől.
A Romance o Oldřichu a Boženě (1953) című vígjátékot a vidék szocialista újjáépítésének szentelték. A Dalskabaty, a bűnös falu vagy az elfeledett ördög (Dalskabáty hříšná ves aneb Zapomenutý čert, 1960) című szatirikus vígjáték mesebeli formában közvetíti a néptábor győztes küzdelmét az „ördögvilág”, a „pénzes táska” ellen. Egy latin-amerikai utazás eredménye egy „The Burning Land” ("Horká půda", 1955) című utazási esszékönyv.
A népművészeti alapokon nevelkedett írót meseszerű írásmód, népi fantáziaképek, színes költői nyelvezet, szaftos humor jellemzi.
Drda publicisztikáját A sietség nélkül megfigyelt világ (Svět viděný zpomaloučka, 1943) és a Nürnbergi levelek (Listy z Norimberka, 1946) című könyvek képviselik.
Irodalmárként, a szocialista realizmus propagandistájaként is tevékenykedett.
Tematikus oldalak | ||||
---|---|---|---|---|
Szótárak és enciklopédiák | ||||
|