Joruba (nyelv)

joruba
önnév (Èdèe) Yorùbá
Országok Nigéria , Benin , Togo
A hangszórók teljes száma 27 millió [1]
Osztályozás
Kategória afrikai nyelvek

Niger-Kongó makrocsalád

Benue-kongói család Volta-Niger ág Yoruboid csoport
Írás latin
Nyelvi kódok
GOST 7.75-97 vagy 245
ISO 639-1 yo
ISO 639-2 yor
ISO 639-3 yor
WALS yor
Etnológus yor
ABS ASCL 9212
IETF yo
Glottolog yoru1245
Wikipédia ezen a nyelven

A joruba  a joruba nép nyelve, főleg Nigéria délnyugati részén , valamint a környező Benin és Togo területén beszélik.

Egy dialektuskontinuumot jelöl, amely néha a joruboid klaszter más idiómáit is tartalmazza . A jorubák a Benue-Congo család része . Tipológiailag a joruba SVO szórendű, izoláló tonális nyelvként jellemezhető.

A joruba beszélők ősi otthonának a Niger és a Benue találkozásától délnyugatra fekvő területet tekintik [2] .

Nigéria három fő nyelvének egyike (a hausa és az igbo mellett) [3] .

Osztályozás

A joruba a niger-kongó nyelvcsalád Benue-Kongó ágának joruboid csoportjának része [4] [5] .

Nyelvföldrajz

Terjedelem és bőség

A jorubák többsége (kb. 20 millió) Nigériában él, Lagos , Oyo , Ogun , Ondo , Ekiti , Osun , Kogi és Kwara államokban . Ezenkívül a jorubák Benin délkeleti részén, valamint Togo középső és északi részén élnek [4] .

A joruba továbbra is kultikus nyelv a nagok, a brazíliai joruba rabszolgák leszármazottai körében. Emellett bizonyos mértékig a kubai és sierraleonei rabszolgák leszármazottai között is létezik [3] [6] .

Szociolingvisztikai információk

A jorubák tették ki az Újvilágba exportált rabszolgák nagy százalékát. Ebben a tekintetben a 19. század elején Freetownban letelepedett felszabadított rabszolgák közül sok joruba volt. 1831-ben a jorubát a két afrikai oktatási nyelv egyikévé választották egy Sierra Leone-i leányiskolában [4] .

Az 1920-as években az írástudás kezdett elterjedni a joruba beszélők körében, aminek eredményeként eredeti próza és költészet született Jorubában [7] .

A jorubát tantárgyként tanítják nigériai iskolákban, és legalább nyolc nigériai egyetemen, valamint Beninben is tanulják. Az angol, hausa és igbo mellett a jorubát a nigériai nemzetgyűlés és a benini nemzetgyűlés is használja [3] .

Jelenleg Jorubában újságok, könyvek és rádióműsorok jelennek meg, filmek készülnek. A jorubát széles körben használják a közéletben, beleértve az oktatást és a politikai kampányokat is [6] .

Dialektusok

A joruba körülbelül 20 dialektusra oszlik: Oyo, Ekiti, Egba, Ijebu, Ijesha, Ife, Igbomina, Onda, Ovo, Yagba és mások [3] [4] .

Írás

A jorubát a latin ábécé használatával írják, kiegészítve a ẹ ( ɛ ), ọ ( ɔ ) és ṣ ( ʃ ) betűkkel. A p betű a kétfókuszú k ² hangot jelöli [8] .

Az orrhangzókat írásban egy magánhangzó és n kombinációja közvetíti : fún [ fṹ ] "ad", pọn [ k͡pɔ̃ ] "önt" [9] .

Nigériában használt joruba ábécé [10]
A B D E Ẹ F G GB H én J K L M N O Ọ P R S Ṣ T U W Y
a b d e ẹ f g gb h én j k l m n o ọ p r s ṣ t u w y
Beninben használt joruba ábécé [11]
A B D E Ɛ F G GB H én J K Kp L M N O Ɔ P R S SH T U W Y
a b d e ɛ f g gb h én j k kp l m n o ɔ p r s SH t u w y

Nyelvi jellemzők

Fonetika és fonológia

Magánhangzók

Az irodalmi jorubának hét tiszta és öt nazális magánhangzója van [12] [13] :

első sorban hátsó sor
Felső emelkedés én ĩ u ũ
Felső-közép emelkedés e o
Alsó-közép emelkedés ɛ ɛ̃ ɔɔ̃ _
alsó emelés a ( ã )

A ɔ̃ és ã magánhangzók ugyanannak a fonémának az allofónjai [9] .

Vannak hosszú magánhangzók: aago "bell" - ago "cup" [14] .

Mássalhangzók

Joruba mássalhangzók [9] [13] :

Ajak Alveoláris Palatális Veláris Glottal
Rendes Ajak
orr ŋ
robbanó b t d ɟ kɡ k͡p ɡ͡b
frikatívák f s ʃ h
Approximants l j w
egyetlen ütem ɾ

Egyetlen nazális mássalhangzó joruba fonéma megvalósítása a fonetikai környezettől függ. Úgy ejtik, mint egy veláris orrhangot a magánhangzó előtt: n ò lọ [ŋ̍ o lɔ] „Nem mentem”. Más esetekben a nazálist a képződés helye a következő mássalhangzóhoz hasonlítja: ḿbọ̀ [ṃbɔ] „jön”; ńfọ̀ [ɱ̩fɔ] „lemos”; ńsùn [n̩sũ] „alszik”; ńjó [ɲ̩ɟo] "tánc"; ńkà [ŋ̍ka] „olvas” [15] .

Prozódia

Három hang van a jorubában - magas, alacsony és közepes. Írásban a magast akut (á), az alacsonyt a sírt (à) jelölik, a középsőt pedig általában nem (olyan helyzetben, amikor erre szükség van, pl. a szótagos nazálisban ezt egy macron - ā). A hangok értelmesek: igbá "tök", igba "kétszáz", ìgbá "padlizsán", ìgbà "idő", igbà "mászókötél" [16] .

A hangszínek jelenléte miatt lehetséges a fütyülő joruba és a dobok nyelve. A joruba fütyülésben minden mássalhangzót h , a magánhangzókat pedig u helyettesíti . Például a ẹ kú iṣẹ́ o mű köszöntőből u hú uhú u lesz . A dobok nyelve is a magánhangzók átvitelén alapul. Ugyanakkor ugyanaz a szövegrész néha különbözőképpen érthető. Például a Radio Nigeria Ibadan háttérzenéje (magas - magas - alacsony - alacsony - magas - magas - közepes - magas - magas - közepes - alacsony), azaz rédíó nàìjíríá la tí ń fọhùn "we broadcast on Radio Nigeria", tréfásan úgy is értelmezhető, hogy nínú kòkò dúdú la ti ń sebẹ̀ "fekete fazékban főzünk levest" [17] .

A joruba nyelvi hangok mindennapi és oktatási tárgyalása során a hangjegyek elnevezései használatosak : az alacsony hangot do , a közepes hangot re , a magas hangot mi [18] .

Morfológia

A joruba elszigetelő nyelv, és teljesen hiányzik belőle a ragozás. A szintaktikai viszonyok kifejezésére szórendet és segédszavakat használnak [19] .

Főnév

A joruba főnevek általában két vagy három szótagosak. Kevésbé gyakori a négy, öt és hat szótag. Szinte nincsenek egyszótagúak. Ráadásul a főnevek szinte soha nem kezdődnek magánhangzóval. Ez alól kivételt képeznek a kölcsönzések és a reduplikációval képzett főnevek [20] .

Ige

A főnevekkel ellentétben az igék általában egyszótagúak, gyakran a CV szerkezetekben (ahol C bármely mássalhangzó, V pedig bármely magánhangzó): lọ "menni", wá "jönni", fò "ugrani". Az angol kölcsönzéseket is CV-vé csonkolják: pass > pá , fail > fé , pump > pọ́ [21] .

Szókincs

A joruba szókincs natív és kölcsönzött szókincsre oszlik. A kölcsönzések közül az anglicizmusok többsége a gyarmati időszakban és a függetlenség elnyerése után is bekerült a jorubába: kọ́bù "kupa" < eng.  csésze , fidí "mező" < eng.  mező , sáàsí "olló" < Eng.  olló , hámà "kalapács" < eng.  kalapács , tábìlì "asztal" < eng.  asztal , táwẹ́lì "törölköző" < Eng.  törölköző , búlúù "kék" < eng.  kék , fíríì "ingyenes" < eng.  ingyenes , dọ̀tí "piszkos" < eng.  piszkos , gómínọ̀n "kormányzó" < eng.  kormányzó , kóòtù "bíróság" < eng.  bíróság , dókítà "orvos" < eng.  orvos , lọ́yà "jogász" < eng.  ügyvéd , tíșà "tanár" < eng.  tanár , bíríkì "tégla" < eng.  tégla [22] .

A régebbi hausa és arab kölcsönzések, és sok arabizmus a hausán keresztül került be a jorubába: ràkunmí "teve" < Hausa rakuba , fìtílà "lámpa" < Hausa fìtilà [23] .

Szintaxis

A szokásos szórend egy mondatban az SVO (Subject-Ige-Object) [24] [25] .

Tanulmánytörténet

Az első joruba szavakat T. Bowdich angol utazó jegyezte fel 1819-ben [2] .

A joruba tanulmányok kezdete S. Crowther , egy felszabadult rabszolga alakjához kötődik, aki Freetownban telepedett le és tanult. 1841-ben elkísérte a brit expedíciót Jorubaföldre. Miután visszatért az expedícióról, Crowther pap lett, és elkezdett írni egy joruba nyelvtant és szótárt (1843-1849), valamint egy joruba bibliafordítást (a teljes szöveget 1900-ban, halála után fejezték be és adták ki) [7 ] [26] .

Az első joruba folyóirat, az Ìwé Ìròhìn című újság 1859 és 1867 között jelent meg Abeokutában [2] .

Jegyzetek

  1. ↑ Nationalencyklopedin  (svéd) . Letöltve: 2022. július 1. Az eredetiből archiválva : 2021. május 7..
  2. ↑ 1 2 3 Owolabi K. Yoruba // Concise Encyclopedia of the Languages ​​of the World. - Elsevier, 2009. - P. 1207. - ISBN 978-0-08-087774-7 .
  3. ↑ 1 2 3 4 Owolabi K. Yoruba // Concise Encyclopedia of the Languages ​​of the World. - Elsevier, 2009. - P. 1209. - ISBN 978-0-08-087774-7 .
  4. ↑ 1 2 3 4 Pulleyblank D. Yoruba // A világ főbb nyelvei. - London - New York: Routledge, 2009. - P. 866. - ISBN 978-0-203-30152-4 .
  5. ↑ Williamson K., Blench R. Niger-Congo // Les langues africaines. - Párizs: Karthala, 2004. - P. 42. - ISBN 978-2845865310 .
  6. ↑ 1 2 Pulleyblank D. Yoruba // A világ főbb nyelvei. - London - New York: Routledge, 2009. - P. 867. - ISBN 978-0-203-30152-4 .
  7. ↑ 1 2 Campbell G. Yoruba // Concise Compendium Of The World's Languages. - London - New York: Routledge, 1995. - P. 588. - ISBN 0-415-11392-X .
  8. ↑ Campbell G. Yoruba // A világ nyelveinek tömör összefoglalója. - London - New York: Routledge, 1995. - P. 588-589. — ISBN 0-415-11392-X .
  9. ↑ 1 2 3 Pulleyblank D. Yoruba // A világ fő nyelvei. - London - New York: Routledge, 2009. - P. 868. - ISBN 978-0-203-30152-4 .
  10. ↑ Hartell, Rhonda L. Afrika ábécéi . — Dakar: Szenegál: UNESCO Regionális Iroda, 1993. — 240. o.
  11. ↑ Hartell, Rhonda L. Afrika ábécéi . — Dakar: Szenegál: UNESCO Regionális Iroda, 1993. — 37. o.
  12. ↑ Pulleyblank D. Yoruba // A világ fő nyelvei. - London - New York: Routledge, 2009. - P. 867-868. - ISBN 978-0-203-30152-4 .
  13. ↑ 1 2 Owolabi K. Yoruba // A világ nyelveinek tömör enciklopédiája. - Elsevier, 2009. - P. 1208. - ISBN 978-0-08-087774-7 .
  14. ↑ Pulleyblank D. Yoruba // A világ fő nyelvei. - London - New York: Routledge, 2009. - P. 870. - ISBN 978-0-203-30152-4 .
  15. ↑ Pulleyblank D. Yoruba // A világ fő nyelvei. - London - New York: Routledge, 2009. - P. 868-869. - ISBN 978-0-203-30152-4 .
  16. ↑ Pulleyblank D. Yoruba // A világ fő nyelvei. - London - New York: Routledge, 2009. - P. 869. - ISBN 978-0-203-30152-4 .
  17. ↑ Pulleyblank D. Yoruba // A világ fő nyelvei. - London - New York: Routledge, 2009. - P. 869-870. - ISBN 978-0-203-30152-4 .
  18. ↑ Aaron Carter-Ényì. Hooked on Sol-Fa: the do-re-mi heuristics for Yorùbá beszédhangok  (angol)  // Afrika. – 2018/05. — Vol. 88 , iss. 2 . — P. 267–290 . - ISSN 1750-0184 0001-9720, 1750-0184 . - doi : 10.1017/S0001972017000912 . Archiválva az eredetiből: 2021. április 15.
  19. ↑ Yakovleva V.K. joruba nyelv. - M . : Keleti Irodalmi Kiadó, 1963. - S. 45-46.
  20. ↑ Yakovleva V.K. joruba nyelv. - M . : Keleti Irodalmi Kiadó, 1963. - S. 48-49.
  21. ↑ Pulleyblank D. Yoruba // A világ fő nyelvei. - London - New York: Routledge, 2009. - P. 871. - ISBN 978-0-203-30152-4 .
  22. ↑ Yakovleva V.K. joruba nyelv. - M . : Keleti Irodalmi Kiadó, 1963. - S. 42-43.
  23. ↑ Yakovleva V.K. joruba nyelv. - M . : Keleti Irodalmi Kiadó, 1963. - S. 43.
  24. ↑ Campbell G. Yoruba // A világ nyelveinek tömör összefoglalója. - London - New York: Routledge, 1995. - P. 591. - ISBN 0-415-11392-X .
  25. ↑ Pulleyblank D. Yoruba // A világ fő nyelvei. - London - New York: Routledge, 2009. - P. 875. - ISBN 978-0-203-30152-4 .
  26. ↑ Pulleyblank D. Yoruba // A világ fő nyelvei. - London - New York: Routledge, 2009. - P. 866-867. - ISBN 978-0-203-30152-4 .

Irodalom

  • Yakovleva V.K. joruba nyelv. - M . : Keleti irodalom Kiadó, 1963.
  • Campbell G. Yoruba // A világ nyelveinek tömör gyűjteménye. - London - New York: Routledge, 1995. - P. 588-592. — ISBN 0-415-11392-X .
  • Owolabi K. Yoruba // A világ nyelveinek tömör enciklopédiája. - Elsevier, 2009. - P. 1207-1210. - ISBN 978-0-08-087774-7 .
  • Pulleyblank D. Yoruba // A világ legfontosabb nyelvei. - London - New York: Routledge, 2009. - P. 866-882. - ISBN 978-0-203-30152-4 .

Linkek

  Ugrás a Wikidata elemre  Szótárak és enciklopédiák
 Volta-Niger nyelvek
ayer-ahan
  • ayer
  • ahan
gbe
igboidokigbo
joruboidjoruba
nupoidnupe
idomoidotthon
pihenés