Jütlandi dán

A jütlandi vagy a jut dialektus (dánul: jysk  ; kiejtése  [ˈjysk] ) a dán nyelv nyugati változata, amelyet a dániai Jütland - félszigeten beszélnek .

Általában a keleti dialektusok állnak a legközelebb a standard dán nyelvhez, míg a déli dialektus (<i id="mwGA">Sønderjysk</i>) különbözik leginkább a többitől; ezért néha külön dialektusnak nevezik. Így a jütlandi e meghatározás szerint valójában két különböző dialektus: a közös vagy észak-jütlandi ( nørrejysk ; viszont nyugati és keleti részre osztva) és a dél-jütlandi ( sønderjysk ). A nyelvi változatosság azonban lényegesen összetettebb, és Jütlandban több mint 20 kisebb nyelvjárás könnyen megtalálható. Ez a térkép a kilenc legnagyobb dialektusrégiót mutatja, amelyekről ebben a cikkben lesz szó. A nyelvjárások között jelentős hangtani különbségek vannak, de figyelmet érdemelnek a morfológiai, szintaktikai és szemantikai különbségek is.

Alnyelvjárások

A jütlandi nyelv különböző részdialektusai némileg eltérnek egymástól, és általában három fő dialektusba csoportosítják őket, ahol a kettőt gyakran egyesítik. 

Déli

• A Sønderjysk (dél-jütlandi) nyelvet gyakran nagyon nehéz megérteni más dánul beszélők számára, még más jütlandi dialektusokat is. A normál dán stød helyett a svédhez hasonló tónusos hangsúlyok vannak benne . Sok fonéma is különbözik, köztük a veláris frikatívák, mint a németben . A főnév előtt is van egy határozott névelő, szemben a szokásos dán posztklitikus névelővel.

Keleti

• Az Østjysk (kelet-jütlandi) áll a legközelebb a három jütlandi dialektus színvonalához, de a magánhangzók és a zöngés stopszavak natív vagy intervokális kiejtésében még mindig nagy különbségek vannak. Néhány kelet-jütlandi dialektusnak is három neme van, akárcsak a legtöbb svéd és norvég nyelvjárásnak.

Western

• Vestjysk (nyugat-jütlandi) is jól ismert erről az enklitikus cikkről, valamint a nemek közötti különbségtétel teljes hiányáról. Fonetikailag ismert, hogy a /v ~ ʋ/ fonéma [w] minden pozíciójában szerepel, nem csak az ének után, mint a dán szabványban. Kissé eltérő körülmények között is tud stød -et mutatni .

Fonológia

Mássalhangzók

A standard dán fonológia nazális, leszívott, zöngétlen és leszívott (labiális, alveoláris és veláris) hangokat tartalmaz. Négy zöngétlen frikatíva [f], [s], [ɕ] és [h], valamint közelítők: [ʊ̯], [ð̞], [ɪ̯] és [ɐ̯]. Három szabályos és laterális közelítés is létezik: [ʋ], [l], [j] és [ʁ]. Az alábbi táblázat a dán mássalhangzók listáját mutatja. A szabványos dán nyelvben található fonémák feketével, míg a csak a jütlandi ( jysk ) dialektusokban található fonémák félkövérrel jelennek meg. Ebben a táblázatban csak a fonémák és néhány allofón szerepel.

A jütlandi mássalhangzók fő fonológiai folyamata a lenition. Ez a kezdetben zöngétlen mássalhangzók gyengülése mind egy szótag vagy szó kódjában, mind az intervokális formában. A gyengülés hangosságot, valamint a stopból frikatívba, végül pedig szonorációba való visszaesést okoz. A lenálás utolsó szakasza a teljes apokóp. Ez a jelenség a jütlandi nyelvjárásokban minden szakaszában megfigyelhető, bár az alveolárisban sokkal nagyobb változékonyságot mutat. A bilabiálisoknak még mindig van egy közelítője az egyik dialektusban, de nincs nulla fonéma, a velárisoknak pedig nincs szonoránsa, csak zöngétlen stop és frikatív. A lenáció szakaszai, valamint a nyelvjárások, amelyekben előfordulnak, az alábbi táblázatban láthatók. Ugyanahhoz a lépéshez több lehetőség is pontosvesszővel elválasztva látható. A 4.0 és 4.2 térképek a [d] és [g] kiejtések eloszlását mutatják. ÷ nulla vagy nullmorféma a térképeken, -j és -r [ɪ̯] és [ɐ̯], míg q a zöngétlen veláris stop [ɡ̊] és ch a frikatív [χ]. Vends és Læsø általában az észak-jütlandi dialektushoz tartozó régiók, míg Fjolds Németország és Dánia határvidéke, amelyet általában Dél-Jylland részének tekintenek (<i id="mwlw">Sønderjysk</i>).

Például a dél- jütlandi nyelvben a skandináv p, k szó végén [ f, x] lesz, míg a standard dánban b , g , pl . veszíteni [ˈtʰɑːf] = Standard dán [ˈtˢæːbə, ˈtˢæːʊ] . Észak-Dél-Jyllandban ezek a hangok zöngés frikatívák a magánhangzók között, azaz [v, ɣ]  : pl. søger 'keres' [ ˈsøːɣə] = standard dán [ ˈsøːɐ] , taber ̯̯̯̯̯̯ˈ˙ɑ ]

Magánhangzók

A standard dán nyelvnek nagy a magánhangzókészlete, és sok magánhangzó hossza különbözteti meg. A magánhangzók ott is glottalizálhatók, ahol az úgynevezett stød van jelen , és sokuk minősége attól függően változik, hogy /r/ előzi-e vagy sem.

A jütlandi dialektusban sok olyan diftongus van, amely nem található meg a standard dánban. A hosszú hangsúlyos középhangzók, az /e:/, /ø:/ és /o:/ /iə/, /yə/ és /uə/ lesznek Közép-Jyllandban és a dél-schleswigi dialektusban is, pl. ben [ˈbiˀən] = Standard dán [ˈbeːˀn] 'láb', bonde 'farmer' [ˈbuəɲ] = Standard dán [ˈbɔnə] (< bōndi ). Dél-Jyllandban ugyanaz a magánhangzó minősége ezeknek a magánhangzóknak, de a dán stød helyett tónusbeli eltérést mutat . Észak-Jylland diftongus nélkül emeli őket /i:/, /y:/ és /u:/-re. Közép-Nyugat-Jylland egy kis részén, amelyet keményeknek hívnak, a sikló magánhangzók az angolhoz hasonlóan diftongusokká válnak, és /ej/, /øj/ és /ow/-ként ejtik őket. Észak-Jyllandban az /i:/, /y:/ és /u:/ szintén kétszótagos csúszószavak által diftonizálódnak. Az észak-jütlandi nyelvben mindig van siklás (/ij/, /yj/, /uw/), az északnyugat-jütlandiban pedig hajlamos a siklásra, de nem minden beszélőnél van ilyen. Long a és å [ɔː]-re, illetve [ oː ] -re emelték Észak-Jyllandban, pl. sagde 'said' [ˈsɔː] = standard dán [ˈsæː(ə)] , gå 'menj, járj' [ ˈɡoːˀ] = standard dán ˈɡ̊ɔːˀ] . A 2.2 -es térkép a szabványos dán középhangú magánhangzók különböző lehetséges kiejtéseit mutatja be, melyeket a következő táblázat részletez.

A standard dán hosszú magánhangzók kiejtésének megváltozása miatt ezeken a kettőshangzókon kívül a következő kettőshangzók is léteznek: [ow], [ɔw], [ej], [æj] [ɒw] [iw]/[yw ], [új]. ]/[øw] és [æw]/[œw]. Az [ow] és [ɔw] egyaránt megtalálható a vendiai, az északnyugat-jütlandi és a középnyugati jutlandi nyelven, de csak egy található Østjyskben és Dél-Jyllandban. Van egy tendencia a [ɔw] felé, de a közel-keleti jütlandi nyelvben inkább az [ow] található. Ugyanez a váltakozás figyelhető meg [ej] és [æj] esetén. A közép-, az észak-jütlandi és az északnyugat-jütlandi nyelvben mindkét diftongus létezik. A közel-keleti jütlandi nyelven váltakoznak, de minden beszélőnek csak egy van. Dél-Jyllandnak csak [æj] van. A [ɒw] diftongusként jelen van Jütlandban, kivéve a Fanø-szigetet (Jütland délnyugati részén), de a kiejtése a szegmensek hosszától függően eltérő. A fennmaradó diftongusok kerekítésen alapuló eloszlást mutatnak. Jütland nagy részén a lekerekítetlen diftongus lekerekített. Délkelet-Jyllandban a lekerekített nem kerekített, és csak Sønderjylland egyes részein őrzik meg mindkét diftongus. A 2.7 -es térkép az [iw]/[yw] elülső, közeli diftongus váltakozó kerekítését mutatja.

Nyugat-Dél-Jylland és Közép-Nyugat-Jylland, Északnyugat-Jylland és Észak-Jylland érdekes jelensége az úgynevezett klusilsspring . A klusilspring egy módosított stød -nek tekinthető, amely csak a magas magánhangzókon fordul elő (/i:/, /y:/ és /u:/). Ezeket a hosszú magánhangzókat lerövidítik, majd klusil vagy plosive, vagy bizonyos esetekben spirant követi. (Lásd a 2.1. térképet. ) A Wendekben (Észak-Jylland) és Nyugat-Dél-Jyllandban a három kiejtés a következő lesz: [itj], [ytj] és [uk], és ugyanaz a kiejtésük, de schwa követi őket, ha nem coda . Északnyugat-Jyllandon a térképen Him-V-ként jelölt terület [ikj] helyett [ikj], [ykj] és [uk] van, míg Közép-Nyugat-Jyllandban /u:/-nek néz ki, amely szintén tartalmazza az [ukw] cédulát. és mindhárom esetben egy schwa kerül beillesztésre, ha nem szerepel a szótagban coda. Jylland északnyugati részén is van schwa a part mentén, de a stop helyett frikatívot használnak, így a hangok [iɕ], [yɕ] és [uɕ]. A többi jütlandi dialektusban a magánhangzók minősége általában megegyezik, az északnyugat-jütlandi nyelven (Han-V és Han-Ø) csúszások találhatók a térképen, a Djurs nyelvjárásban pedig csak a lekerekítetlen előhangzók.

Stöd

Mint korábban említettük, a klusilsspring a stød alternatívája, amely csak magas magánhangzókkal fordul elő. A többi szárazföldi skandináv nyelvnek, valamint a dél-jütlandinak két különálló hangja van, amelyek megkülönböztetik az eredetileg egy vagy két szótagos szavakat. Az 1. hang a legtöbb dialektusban egy egyszerű emelkedő, majd csökkenő hang, míg a 2. hang összetettebb, például hus 'ház' [ˈhúːs] = standard dán [ˈhuːˀs] ~ huse 'házak' [ˈhùːs] = standard dán [ˈ] huːsə A standard dán és a jütlandi nyelvben az 1. hangot nem szegmentális glottalizáció váltja fel, és a 2. hang teljesen eltűnik. A glottalizáció csak magánhangzókon vagy hangzatos hangokon és csak egy- vagy kéttagú szavakban fordulhat elő, és az átírásban [']-ként valósul meg. A két szótagos szavakban azonban a második szótagnak származékos morfémának kell lennie, mivel az 1. hang történeti környezete egyszótagos volt, a 2. hang pedig csak két szótagos szavakban fordult elő. Az apokóp és a morfológia és a hangnem miatt a stød ma már egy- és kéttagú szavakban is megtalálható. Egy szónak több stød szegmense is lehet, ha a szó összetett, fonetikailag elválasztva a svéd , norvég és dél-jütlandi hangnemektől, amelyek csak egyszer fordulhatnak elő a teljes szóban. A standard dán stød - től eltérően azonban a jutlandi stød általában nem fordul elő az egyszótagú szavakban, amelyek szonoráns + zöngétlen mássalhangzóval rendelkeznek. Csak a Jur nyelvjárás és az aarhusi városi dialektus maradt fenn ebben a környezetben. Amint azt korábban említettük, Jylland északnyugati részén a rövid magas magánhangzók után nincs stød , hanem klusilsspring . A Stød még mindig jelen van a szonoránsokon, valamint a közép- és mélyhangzókon a megfelelő kontextusban. A nyugat-jütlandi nyelvben is szerepel egy magánhangzó az eredetileg két szótagos szavakban, megkettőződött zöngétlen mássalhangzókkal, például {tt}, {kk} vagy {pp}, pl. katte 'cats' [ˈkʰaˀt] = standard dán [ˈkʰæd̥ə]  ; ikke 'not' [ˈeˀ(t)] = Standard dán [ˈeɡ̊ə] .

Egyéb fonológiai jellemzők

• A jütlandi dialektus is erős hajlamot mutat az apokóp felé, vagyis a hangsúlytalan szótagokban gyakran előforduló e [ə] elhagyása, ami maga az eredeti észak-germán -i , -a vagy -u gyengülése , aminek következtében sok szó pusztán eltér egymástól. a magánhangzók hosszáról vagy a stød jelenlétéről . A legtöbb hangsúlytalan szótag kiesik, és egyes esetekben a végszegmensek, gyakran {r}, pl. kaste 'dobni' [ˈkʰasd̥] = standard dán [ˈkʰæsd̥ə] (svéd [ˈkʰasta] ).
• A jütlandi nyelvjárás arról is nevezetes, hogy az első személyű névmásból hiányzik a diftongus: jeg. Jütland nagy részén [ɑ]-ként, Dél-Jyllandon és Északnyugat-Jyllandon pedig [æ]-ként ejtik. A különbség a protonorse különböző formáira nyúlik vissza, nevezetesen az ek és eka , amelyek a korai rovásírásos feliratokban fordulnak elő. Az utolsó alakban a következő szótagban az e szabályos törése van a ja előtt . A szünet nélküli rövid forma a norvég , a feröeri és az izlandi nyelven is megtalálható .
• Az észak-jütlandiban v labioveláris közelítés a hátsó magánhangzók előtt (a legészakibb dialektusokban az első magánhangzók előtt is ), míg a standard dánban labiodentális közelítés , például vaske 'wash' [ˈwasɡ] = standard dán [ˈʋæ] sɡ.̊ Ugyanezen nyelvjárásokban vannak v és j zöngétlen változatai a hj és hv kezdeti kombinációkban , pl. hvem 'ki' [ˈʍɛmˀ] = standard dán [ ˈʋɛmˀ] , hjerte ' szív' [ˈçaɐ̯d̥, ˈç .
• Jütland legtöbb részén az nd -ből [ɲ] lesz , pl. finde 'find' [ˈfeɲ] = standard dán [ˈfenə] .

Nyelvtan

A skandináv nyelvek egyik jellemzője a posztklitikus határozott jelző. Például: en mand 'ember', mand-en 'ember'. A standard dán nyelvben ezt a posztklitikus jelzőt csak akkor használják, ha nincs melléknév, de ha van melléknév, akkor helyette a határozott névelőt használják: den store mand "nagy ember". Ezenkívül a standard dánban két nemű rendszer van, amely megkülönbözteti a középső ( intetkøn, -et) és az "egyéb" ( fælleskøn, -en ) nemeket. Jütlandban azonban nagyon kevés dialektus felel meg e két szempontból a szabványnak. Vannak egy, két és három nemű dialektusok, valamint olyan dialektusok, amelyek teljesen mentesek a posztklitikus definitív jellemzőtől.

Paul

Az eredeti skandináv nyelveknek, akárcsak a modern németnek és az izlandinak, három nemük volt. Ez a három nem, a férfi, a női és a semleges, még mindig sok dialektusban jelen van, különösen a norvég nyelv legtöbb dialektusában. A szárazföldi skandináv nyelv minden szabványos változatának azonban csak két neme van (a norvégnak három neme van, de Bokmålban, a két írásbeli standard egyikében a nőnemű főnevek ugyanúgy ragozhatók, mint a hímnemű főnevek, csak két nemet engedélyezve). A hímnemű és a nőnemű összeolvadt, átvette a hímnemű (vagy a szigeti dánban nőnemű) szócikket, míg a semlegesség külön maradt. Három nem maradt fenn Észak-Jyllandban és messze keleten, ami potenciálisan a norvég és a svéd dialektusokkal való dialektikus érintkezésével magyarázható, amelyek mindhárom nemet megtartják. A nyugati nemek közötti különbségek elvesztése azonban csak Jütlandra jellemző. Vegye figyelembe, hogy a nyugat-jütlandi nyelvnek még mindig két főnévosztálya van , az n- és a t -szavak, csakúgy, mint a normál dánban, csak nem vonatkoznak a nemekre. A t -szavak Nyugat-Jyllandban tömeges főnevekre korlátozódnak.

Cikk

Egy bizonyos jelző sem felel meg a jütlandi nyelvjárásoknak. Nyugaton, ahol csak egy nem létezik, és minden dél-jütlandi nyelvjárásban a meghatározó jelző a főnév előtti szabad morféma. Ez azonban nem azonos a dán szabad morfémával, amikor a melléknév a főnév előtt áll. Fonetikailag [æ]-ként valósul meg.

Jütlandban is vannak olyan kis területek, ahol az állítmányi melléknevek, valamint a határozatlan kifejezésekben lévő melléknevek semleges formában nemi kongruenciával rendelkeznek. Dél-Schleswigben, a legkeletibb düri dialektusban és Samsø szigetén a melléknevek -t végződést vesznek fel , ami megfelel a standard dánnak: például et grønt glas és glasset er grønt . [æt gʁœːnt üveg; glas.ət æ gʁœːnt] 'zöld üveg; zöld üveg. A Wendekben (Észak-Jylland) a határozatlan kollokációkban nincs melléknévi egyezés, de a -t továbbra is jelen van az állítmányi melléknevekben. A példák változatossága a nemzetségek száma, a posztklitikus és enklitikus cikkek, valamint az apokóp közötti különbségeket is tükrözi. [æ gʁœn' üveg; glast æ gʁœnt] (ugyanaz a fényesség) Jütland többi részén az apocopa hatására a -t teljesen eltűnik  : [æt (æn) gʁœn' glas; glas.ə(t) (æ glas) æ gʁœn'] (ugyanaz a fényesség).

Szemantika

Egy külön szabad morfémadefiníciós marker jelenléte a nyugat-jütlandi dialektusokban [æ] kontrasztos szemantikai különbséget okozott a standard dán dem-hez képest. Azok a főnevek, amelyek tömegnévként elemezhetők, a count főnevekkel ellentétben a [æ] cikkelyt a melléknév elé helyezhetik. Ha azonban a főnév egy megszámlálható főnév, akkor a szabványos dán többes számú dem szócikket használja . Példa erre a dem små kartofler és a æ små kartofler „kis burgonya”. A Dem små kartofler a készletben lévő kis burgonyára utal, vagyis arra az 5 kis burgonyára az asztalon. A Æ små kartofler ehelyett egy burgonyát jelentő tömegfőnévre utal, amely általában kicsi. Ez olyan, mintha azt mondaná angolul, hogy "yellow potato". Jelenthet általában sárga burgonyát, tömegfőnevet, vagy asztalon heverő sárga burgonyát, a pirossal szemben.

Szintén hajlamos a hans vagy a hendes használata a "helyes" bûn helyett, amikor egy mondat alanyára utalnak. Ez azt jelenti, hogy már nincs különbség aközött, hogy a birtokos névmás a mondat alanyára vagy a harmadik személyre utal-e, de egy olyan szó használatával, mint az egen/t „saját”, átfogalmazva ugyanezt érhetjük el.

Szociolingvisztika

Napjainkban a vidéki területekhez kötődő régi dialektusok átadják helyét a dán nyelven alapuló új regionális szabványoknak. Ehhez a folyamathoz több tényező is hozzájárult. A nyelvjárásokat, különösen a legészakibb, nyugati és déli régiókban élőket gyakran nehéz megérteni a Jütlandon kívülről származó emberek számára. 

A nyelvjárások szintén csekély presztízsnek örvendenek országosan ( a zélandiak hajlamosak azt gondolni, hogy a jütlandiak nemcsak beszédben, hanem gondolkodásban is lassabbak), és regionálisan (a nyelvjárást a vidéki élethez kötik).

A dán kulturális, média és üzleti élet Koppenhága körül forog, Jütlandban pedig csak az elmúlt évtizedekben tapasztalható jelentős gazdasági növekedés. A 20. században a nyelvjárásokat általában elnyomta a média, a kormányzati szervek és az iskolák. Az elmúlt évtizedekben liberálisabb hozzáállás alakult ki a dialektusokkal szemben, de mivel a beszélők száma csökkent, és a megmaradt nyelvjárási beszélők szinte mindegyike járatos a standard dán nyelv regionális formájában, a dialektusokat továbbra is figyelmen kívül hagyják.

Jellemzők

Az új jütlandi „ regiolektusok ” elsősorban a koppenhágai variánstól különböznek egy határozott akcentussal:

1. a hangsúlytalan [ə] magasabb apokóp hajlamát (lásd fent).
2. a hangsúlyos szótag vége felé magasabb hang.
3. a stød kissé eltérő eloszlása  : vej 'way' [ˈʋaɪ̯] = standard dán [ˈʋaɪ̯ˀ]  ; kalapács 'kalapács' [ˈhɑmˀɐ] = standard dán [ˈhɑmɐ] .
4. az -et végződést ( határozó névelő vagy passzív névelő ) [-ð̩] helyett [-(ə)d̥] ejtik , pl. hentet 'kihúzva' [ˈhɛnd̥əd̥] = standard dán [ˈhɛnd̥ð̩]  ; meget 'nagyon, nagyon' [ˈmaːɪ̯d̥] = standard dán [ˈmaːð̩, ˈmɑːð̩]
5. a d szállítást [ɪ̯] vagy i előtt [d̥] ejtik a régió egyes változataiban: bade 'bath' [ˈb̥æːɪ̯] = standard dán ˈb̥æːð̩] , stadig 'stacionárius' [ˈsd̥æ] ˥˦sd̥æ] . Ezt a kiejtést nem szeretik a fiatal beszélők.
6. vagy [ɒː] kiejtése olyan szavakban, ahol a standard dánban [oɐ̯] (zárt szótagokban): torn 'thorn' [ˈtˢɒːˀn] = standard dán [ˈtˢoɐ̯ˀn] . Másrészt olyan hiperkorrekt kiejtések is hallhatók, mint a tårn 'torony' [ˈtˢoɐ̯ˀn] = standard dán [ˈtˢɒːˀn] .
7. az erős igék a múlt igenévben nemcsak a melléknévben , mint a standard dánban, hanem a tökéletes összetételben is : han har funden a szokásos dán han har fundet denben . Az ilyen formák a jütlandi regiolektusok alsó regiszterébe tartoznak.
8. a hans, hendes "övé, ő" kifejezések gyakori használata a sin visszaható névmás helyett a mondat alanyának jelzésére: han kyssede hans kone "megcsókolta a feleségét" a dán han kyssede sin kone szóra (egy másik mondat azt jelentené, hogy ő megcsókolta valaki más feleségét).
9. nem tesz különbséget egyes rokon igék tranzitív és intranzitív formái között, mint például a ligge ~ lægge 'lefeküdni': han lagde i sengen 'ágyban volt' a standard dán han lå i sengen (a keleti beszélők nem tesznek különbséget a jelen, ill. infinitív igék).
10. a regionális szókincs maradványai, mint például a træls [ˈtˢʁɑls] 'irritating' (a standard dán irriterende [i(ɐ̯)ˈtˢeɐ̯ˀnə] ), og [ˈʌ] ' too ' (a standard dán også ), ikkeʈə også [ ˈʈʈo , magasabb stílusban ikke også [eˈɡ̊ʌsə] "ugye nem" (a standard dán ikke, ikke sandt [ˈeɡ̊(ə), eɡ̊ˈsænˀd̥] ).

Peter Scoutrup Központ

A Peter Skoutrup Jutlandi Tanulmányok Központja az Aarhusi Egyetem kutatóközpontja és a jütlandi dialektológia fő központja Dániában [1] . 1932-ben alapították ( Jysk Sprog-og Kulturforskning Institute néven), és kezdetben magánfinanszírozásból finanszírozták, és Prof. Peter Skautrup vezette. 1973-ban az Aarhusi Egyetem része lett [2] , jelenleg pedig a School of Communication and Culture [1] School of Communication and Culture [1] része a skandinávisztikai és élménygazdasági fakultásban .

1932 és 1978 között a központ kiadta a Sprog og Kultur ("Nyelv és kultúra"), 1982 óta pedig az Ord & Sag ("Szó és tett") című folyóiratot [2] .

A központ fő munkája a Jysk Ordbog ("Jutlandi szótár") létrehozására irányul, amely az 1930-as évek óta gyűjtött 3 millió indexkártyán és mintegy 1050 órányi, Jütland minden részéről származó dialektusokról készült hangfelvételen alapul. 2000 óta publikálják az interneten, de még mindig nem készült el teljesen [3] . A központ szerint (2018-ban) 30 év munka van hátra [4] .

Jegyzetek

1. ↑ 1 2 Peter Skautrup Centret - jysk.au.dk  (dán) . jysk.au.dk . Arhusi Egyetem. Letöltve: 2022. április 2.
2. ↑ 1 2 Centrets historie  (dán) . jysk.au.dk . Arhusi Egyetem. Letöltve: 2022. április 2.
3. ↑ Jysk Ordbog . www.jyskordbog.dk _ Arhusi Egyetem. Letöltve: 2022. április 2. (határozatlan)
4. ↑ Danielsen. Viggo har studeret jyske ord i 55 år: Der er 30 års arbejde tilbage  (dán) . TV2 ØSTJYLLAND (2018. február 6.). Letöltve: 2022. április 2.