Juzsno-Kurilszkij kerület

kerület [1] / város kerület [2]
Yuzhno-Kurilsky kerületi
Yuzhno-Kurilsky városi körzet
Zászló Címer
43°48′ é. SH. 146°06′ kelet e.
Ország Oroszország
Tartalmazza Szahalin régió
Magába foglalja 10 település
Adm. központ Juzsno-Kurilszk
Az önkormányzat vezetője Solomko Vaszilij Dmitrijevics
Történelem és földrajz
Az alapítás dátuma 1946. június 15
Négyzet 1856,09 [3]  km²
Időzóna MSK+8 ( UTC+11 )
Népesség
Népesség 11 483 [4]  ember ( 2021 )
Sűrűség 6,19 fő/km²
Digitális azonosítók
OKATO 64 256
OKTMO 64 756
Hivatalos oldal
 Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon

Juzsno-Kurilszkij járás egy közigazgatási-területi egység ( kerület ) [5] , amelynek határain belül a megszűnt azonos nevű önkormányzati körzet helyett a Juzsno - Kurilszkij városi körzet [6] jött létre a Szahalin régióban . Oroszországé . _

A közigazgatási központ Juzsno -Kurilszk .

Földrajz

A Juzsno-Kurilszkij járás a Távol-Észak régióihoz tartozik [7] , bár az éves átlaghőmérséklet itt Moszkvának felel meg (+5 °C), a januári átlaghőmérséklet pedig -5 °C.

A Nagy Kuril-hátság Kunashir-szigetén és a Kis-Kuril gerinc szigetein található . A régió megőrizte az érintetlen természetet a növény- és állatvilág egyedülálló képviselőivel, azonban a rossz infrastruktúra és a régió civilizációtól való távolodása hátráltatja a turizmus fejlődését. Turisták vonzását tervezik [8] .

A Juzsno-Kurilszkij körzet (városi körzet) északon a Kurilszkij kerülettel (városi körzet) rendelkezik tengeri határokkal, délen pedig Japánnal határos tengeren .

Történelem

1946. június 5 - én megalakult a Juzsno-Kurilszkij körzet a Habarovszki Terület Juzsno-Szahalin megye részeként . 1947. január 2- án a Juzsno-Szahalinszk régiót felszámolták, területét a Szahalin régióba sorolták , amelyet kivontak a Habarovszk területből .

A városrész 2005. január 1-jén jött létre [9] . 2012-ig a városi negyed fő neve Juzsno-Kurilszkij kerület volt , 2012 után pedig Juzsno-Kurilszkij városi negyed [10] .

A körzet (okrug) területe területi vita tárgya Oroszország és Japán között. Japán még mindig a Hokkaido prefektúra Nemuro körzetéhez tartozik [11] .

Népesség

A Juzsno-Kurilszkij körzet (városi kerület) népességszámban meghaladja a Kuril és a Severo-Kurilsky kerületeket (városi kerületeket), a városi jellegű Juzsno-Kurilszk település pedig a Kuril-szigetek legnagyobb települése .

A viszonylag enyhe éghajlat, a természeti erőforrások bősége, valamint a jelentős katonai és stratégiai jelentősége hozzájárul ahhoz, hogy a régió nagyszámú migránst vonz, sikeresen versenyezve magával a regionális központtal [12] . A természetes népességnövekedés 2017-ben és 2018-ban is pozitív volt, és növekedésnek indult [13] .

Népesség
1959 [14]1970 [15]1979 [16]1989 [17]2002 [18]2009 [19]
5443 7229 11 608 13 597 9727 10 189
2010 [20]2011 [21]2012 [22]2013 [23]2014 [24]2015 [25]
9501 9514 9988 10 268 10 872 10 922
2016 [26]2017 [27]2018 [28]2019 [29]2020 [30]2021 [4]
10 734 11 250 11 601 11 817 11 885 11 483


Urbanizáció

A kerület lakosságának 60,88%-a városi területeken él ( Juzsno-Kurilszk falu ).

Települések

A járás [31] (városi kerület) 10 települést foglal magában [32] :

Nem.HelységHelység típusaNépességsziget
egyRudny fúrásafalu 0 [20]Kunashir
2Golovninofalu 102 [20]Kunashir
3Tölgyfalu 565 [20]Kunashir
négyZastava Dokuchaevafalu 0 [20]Kunashir
5Krabozavodskoefalu 947 [20]Shikotan
6Malokurilskoefalu 1873 [20]Shikotan
7Lovcova világítótoronyfalu 0 [20]Kunashir
nyolcMendeleevofalu 40 [20]Kunashir
9Örömfalu 142 [20]Kunashir
tízJuzsno-Kurilszkvárosi jellegű település, közigazgatási központ 6991 [4]Kunashir

Közgazdaságtan

A fő gazdasági tevékenység a fakitermelés, fafeldolgozás, halászat , hús- és tejtermesztés . A megye lakosságát elsősorban a halászat és a feldolgozóipar foglalkoztatja. Az átlagos havi fizetés 2018 elején 65,2 ezer rubel volt. Nyugdíj 23,3 ezer rubel 2019 elején.

Mezőgazdaság

A kerület vetésterülete 2018-ban 16 hektárt foglalt el, elsősorban burgonyát termesztenek itt , amiből 2016-ban 119 tonna volt a termés. Vannak kis gazdaságok is, amelyek tehenet és sertést tenyésztenek. A tejből 2016-ban 540 tonna [33]

Jegyzetek

  1. a közigazgatási-területi struktúra szempontjából
  2. az önkormányzati struktúra szempontjából
  3. Szahalin régió. Az önkormányzat teljes területe
  4. 1 2 3 5. táblázat: Oroszország lakossága, szövetségi körzetek, az Orosz Föderáció alanyai, városi körzetek, önkormányzati körzetek, önkormányzati körzetek, városi és vidéki települések, városi települések, 3000 vagy annál nagyobb lélekszámú vidéki települések . A 2020-as összoroszországi népszámlálás eredményei . 2021. október 1-től. 1. kötet. Populáció mérete és eloszlása ​​(XLSX) . Letöltve: 2022. szeptember 1. Az eredetiből archiválva : 2022. szeptember 1..
  5. A Szahalin régió 2011. március 23-i 25-ZO törvénye "A Szahalin régió közigazgatási és területi felépítéséről"
  6. A Dél-Kuril városrész önkormányzati formációjának chartája
  7. A Távol-Észak régióinak listája és a megfelelő területek
  8. Szahalin Juzsno-Kurilszkij kerülete 2010-re készen áll a turisták tömeges fogadására
  9. A Szahalin régió településeinek határairól és státuszáról
  10. A Szahalin régió „Szahalin régióban a települések határairól és jogállásáról” szóló törvényének és a Szahalin Régió Törvényének „A Szahalin Régió Törvényének módosításáról A Szahalini Régió önkormányzati választásairól” módosításáról”
  11. 支庁制度について (japán)  (lefelé irányuló kapcsolat) . Hokkaido prefektúra kormánya. – A Hokkaido Prefektúra Hivatalának 1948. szeptember 27-i 44. számú rendelete. Letöltve: 2010. augusztus 17. Az eredetiből archiválva : 2010. július 31..
  12. Csaknem 22,5 ezer szigetlakó hagyta el Szahalint és a Kurilokat egy év alatt
  13. A Juzsno-Kurilszkij körzetben az átlagos havi fizetés meghaladta a 62 ezer rubelt. 2019.03.01. Szergej Kiselev. Sahkom hírek. Juzsno-Kurilszk. Szahalin.Infó
  14. 1959-es szövetségi népszámlálás. A városok és más települések, körzetek, regionális központok és nagy vidéki települések tényleges népessége 1959. január 15-én az RSFSR köztársaságaiban, területein és régióiban . Letöltve: 2013. október 10. Az eredetiből archiválva : 2013. október 10..
  15. 1970-es szövetségi népszámlálás. A Szovjetunió városainak, városi jellegű településeinek, kerületeinek és regionális központjainak tényleges lakossága az 1970. január 15-i népszámlálás szerint a köztársaságokra, területekre és régiókra vonatkozóan . Hozzáférés dátuma: 2013. október 14. Az eredetiből archiválva : 2013. október 14.
  16. 1979-es szövetségi népszámlálás. Az RSFSR, autonóm köztársaságok, autonóm régiók és körzetek, területek, régiók, körzetek, városi települések, faluközpontok és 5000 főt meghaladó lakosságú vidéki települések tényleges lakossága .
  17. 1989-es szövetségi népszámlálás. A Szovjetunió, az RSFSR és területi egységeinek lakossága nemek szerint . Archiválva az eredetiből 2011. augusztus 23-án.
  18. 2002-es összoroszországi népszámlálás. Hangerő. 1, 4. táblázat. Oroszország lakossága, a szövetségi körzetek, az Orosz Föderációt alkotó jogalanyok, körzetek, városi települések, vidéki települések - járási központok és 3 ezer vagy annál nagyobb lélekszámú vidéki települések . Archiválva az eredetiből 2012. február 3-án.
  19. Az Orosz Föderáció állandó lakosságának száma városok, városi típusú települések és kerületek szerint 2009. január 1-jén . Hozzáférés dátuma: 2014. január 2. Az eredetiből archiválva : 2014. január 2.
  20. 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 Összoroszországi népszámlálás 2010. Szahalin régió. A városi körzetek, önkormányzati körzetek, városi és falusi települések, városi települések, vidéki települések lakossága . Letöltve: 2014. július 28. Az eredetiből archiválva : 2014. július 28..
  21. Szahalin régió. Becsült lakónépesség 2011. január 1-2016
  22. Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint. 35. táblázat Becsült lakónépesség 2012. január 1-jén . Letöltve: 2014. május 31. Az eredetiből archiválva : 2014. május 31..
  23. Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2013. január 1-jén. - M.: Szövetségi Állami Statisztikai Szolgálat, Rosstat, 2013. - 528 p. (33. táblázat: Városi körzetek, önkormányzati kerületek, városi és falusi települések, városi települések, vidéki települések lakossága) . Hozzáférés dátuma: 2013. november 16. Az eredetiből archiválva : 2013. november 16.
  24. 33. táblázat Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2014. január 1-jén . Letöltve: 2014. augusztus 2. Az eredetiből archiválva : 2014. augusztus 2..
  25. Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2015. január 1-jén . Letöltve: 2015. augusztus 6. Az eredetiből archiválva : 2015. augusztus 6..
  26. Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2016. január 1-jén (2018. október 5.). Letöltve: 2021. május 15. Az eredetiből archiválva : 2021. május 8.
  27. Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2017. január 1-jén (2017. július 31.). Letöltve: 2017. július 31. Az eredetiből archiválva : 2017. július 31.
  28. Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2018. január 1-jén . Letöltve: 2018. július 25. Az eredetiből archiválva : 2018. július 26.
  29. A települések népességszámának becslése 2019. 01. 01-i állapot szerint és a 2018. évi éves átlag . A Szahalin Régió Szövetségi Állami Statisztikai Szolgálatának területi szerve (2019. április 22.). Letöltve: 2019. április 25. Az eredetiből archiválva : 2019. április 25.
  30. Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2020. január 1-jén . Letöltve: 2020. október 17. Az eredetiből archiválva : 2020. október 17.
  31. A Szahalin régió közigazgatási-területi és területi egységeinek nyilvántartása (2019. augusztus 15-i N 359 határozat)
  32. A Szahalin régió 2009. december 7-i törvénye, 105-ZO „A Szahalin régió törvényének módosításáról” A Szahalin régió településeinek határairól és jogállásáról „” (elérhetetlen link) . Letöltve: 2010. június 21. Az eredetiből archiválva : 2012. március 10. 
  33. ↑ A Kreml reagált azokra a hírekre, amelyek szerint Abe ígéretet tett arra, hogy nem engedi be amerikai támaszpontokat a Kuril-szigetekre – VEDOMOSTI

Linkek