Shingak-Kul (rezervátum)

Shingak-Kul ( bashk. Shөңgәkkүl , az azonos nevű Shҩңgәkkүl tóból származik , beleértve a shҩңgәк 'száradás' és kүl 'tó' szavakat is oroszul Shingakkul [1] ) egy állami természeti jelentőségű állattani rezervátum a republikánus állattani körzetben a Baskír Köztársaság .

Koordináták - 54.41011/N/55.233347/E

A rezervátum fő profilja zoológiai (az állatvilág védelmét szolgálja).

A rezervátum területe 240 hektár. A határ a mocsár [2] szélétől 50 m-re halad át a kerülete mentén Shingak-Kul.

Történelem

A Shingak-Kul a Baskír ASSR Minisztertanácsának 1952. január 23-i N 58-as rendeletével összhangban került megszervezésre. N 99-p, majd ismét helyreállították a Baskír Köztársaság Minisztertanácsának 1996. augusztus 6-i N 238 rendeletével összhangban. A Baskír Köztársaság kormányának 2005. augusztus 25-i N 189 számú rendeletével a tartalék a Baskír Köztársaság Különlegesen Védett Természeti Területei Igazgatóságához tartozik, amely a Baskír Köztársaság Természetgazdálkodási és Ökológiai Minisztériumának fennhatósága alá tartozik, és irányítja és ellenőrzi a rezervátum tevékenységét és rendszerét.

A tartalék feladatai és módja

A rezervátum létrehozásának célja a gazdaságilag, tudományosan és kulturálisan értékes vadfajok, élőhelyük megőrzése, szaporítása, számának növelése, a szomszédos területeken való megtelepedés, valamint a természeti közösségek épségének megőrzése.

A rezervátum ellátja a természeti közösségek épségének megőrzését, a gazdaságilag, tudományosan és kulturálisan értékes, valamint ritka és veszélyeztetett vadfajok számának megőrzését, szaporodását és helyreállítását.

A rezervátum területén tilos a következő típusú gazdasági tevékenység:

legeltetés;

a föld szántása a Shingak-Kul mocsár szélétől 100 m-re;

kaszálás július 15-nél korábban;

ásványi műtrágyák talajfelszínre juttatása és növényvédő szerek alkalmazása a kártevők, növényi betegségek és gyomok elleni küzdelemben;

bármilyen típusú gépjármű, lovas jármű mozgása, valamint halászfelszereléssel, fegyverrel és kutyával rendelkező állampolgárok közúton kívüli jelenléte;

mindenféle állat- és madárvadászat, kivéve az előírt módon kiadott külön engedélyek alapján a populációszabályozási és tudományos célú lövöldözést vagy csapdázást. A vadászati ​​módszereknek és technikáknak meg kell felelniük a rezervátum rendszerének, a zavaró tényező minimális hatásával;

vízi rekultivációs és öntözési munkák, geológiai felmérések, ásványkincsek fejlesztése, beleértve a kőbányákból homok és kavics keverék kitermelését az érdekelt szervezetekkel való egyeztetés nélkül;

telkek biztosítása építéshez, valamint kollektív kertészethez és kertészethez;

épületek és építmények, utak és csővezetékek, kommunikációs vezetékek, villamosenergia-átvitel és egyéb kommunikáció építése az érdekelt szervezetekkel való megállapodás nélkül;

robbantási munkák;

állomások, bivak, turistatáborok, táborok és egyéb rekreációs formák rendezése a lakosság számára;

a tavaszi és nyári időszakban a vadon élő állatok fészkelése és szaporodása során végzett fakitermelés;

növényzet égetése, mezőgazdasági égetés, tűzveszélyes időszakban az erdőben tüzet gyújtani;

a rezervátum területének szennyezése szilárd települési hulladékkal, olajtermékekkel, ipari hulladékkal;

figyelmeztető és tájékoztató táblák, térképek, hirdetőtáblák, cégtáblák és egyéb természetes tervezési eszközök sérülése;

az Orosz Föderáció Vörös Könyvében és a Baskír Köztársaság Vörös Könyvében szereplő növények gyűjteménye;

minden egyéb gazdasági tevékenység, rekreációs és egyéb természetgazdálkodási forma, amely a természeti komplexumok és alkotóelemek megőrzését, helyreállítását és szaporodását akadályozza, a rezervátum igazgatójával történt egyeztetés nélkül.

Védelem tárgyai

A rezervátum területén a jávorszarvas, az őz, a róka, az amerikai nerc, a nyúl, a pézsmapocok és a vízimadarak védelem alatt állnak.

A Baskír Köztársaság Vörös Könyvében szereplő fajok közül a szürke daru, a bütykös hattyú, a bütykös hattyú és a szürke liba található.

Jegyzetek

1. ↑ Muldasev A. A. „Shingakkul” cikk a Baskír Enciklopédia elektronikus változatában . Letöltve: 2018. március 9. Az eredetiből archiválva : 2016. április 7.. (határozatlan)
2. ↑ elmocsarasodás következtében a tó 4 részre szakadt