Shafibeyli emberek

Shafibeyli emberek
azeri Şəfibəylilər
Haza Kutkashen Szultánság

A Shafibeyli nép az azerbajdzsáni nép egyik jól ismert genealógiája. A család dédapja Shafi Bey. A Gabala szultánsághoz tartozó Aydingyshlag faluban született . Egyes hírek szerint kerületi helyettes volt, vagyona kezelésével foglalkozott [1] .

Képviselői a

Shafi Bey volt az, aki megalapította a Shafi Beyli klánt. A Gabala Szultánsághoz tartozó Aydingyshlag faluban született, és a mollahnál tanult. Egyes hírek szerint kerületi képviselő volt. Jafar Bey és Bakhish Bey [1] nevű fiaik születtek .

Jafar Bey Shafi Bey 1815-ben született Aidingishlak faluban. Mollánál tanult, az orosz hadseregben szolgált. Hadnagyi rangban volt. Hadji Bey, Shukur Bey és Rustam Bey nevű fiai voltak.

Hadji Bey 1834-ben, Shukur Bey 1836-ban, Rustam Bey pedig 1838-ban született Aydingyshlag faluban. Mindhárman a mollahnál tanultak, és birtokaikat igazgatva éltek. [egy]

Rustam-bek leszármazottai a Rustambeyli vezetéknevet viselték. Agha Bey és Mustafa Bey nevű fiai voltak.

Rustam Bey fia, Mustafa Bey 1864-ben született Aidingishlag faluban. Az Azerbajdzsán Köztársaság idején Azerbajdzsán 20 000 pár cipőt adományozott a hadseregnek, hogy javítsa a hadsereg ellátását. [2] 1920-ban, az áprilisi invázió után fiával, Hadji Bey-vel együtt lelőtték. Mohammad Amin Rasulzade "Azerbajdzsáni Köztársaság" című könyvében a neve szerepel a bolsevikok által a megszállás után meggyilkolt személyek listáján [3] . Jelenleg Mustafa bég házát őrizték Kichich Piralli Gabala faluban. Dzsafar Bey, Shafi Bey, Hadji Bey és Bakhish Bey [1] nevű fiai voltak .

Jafar bey Rustambeyli 1890-ben született Mammadli faluban, Aresh régióban. 1909-ben belépett a Kijevi Egyetem orvosi karára, majd a diploma megszerzése után katonaorvosnak mozgósították. Eleinte az 58. gyalogezredben, majd 1917-től a Krím-félszigeten dolgozott orvosként. F. Hojszkij 1919. április 3-án aláírt parancsa szerint Jafar-bek Rusztambeylit március 19-től nevezték ki Azerbajdzsán kubai és krími diplomáciai képviselőjének, valamint kereskedelmi képviselőnek [4] . A szovjet megszállás után lelőtték [5] .

Shafi bey Rustambeyli 1893-ban született Aydingyshlag faluban. A Ganja-i klasszikus gimnáziumban szerzett középfokú végzettséget 1911-ben a Kijevi Egyetem jogi karára lépett. Az egyetemen megalakult Azerbajdzsán Honfitársai Szervezetének egyik vezetője és aktív tagja volt. 1916-ban visszatért Ganjára , és felsőfokú jogászi oklevelének megszerzése után a kerületi bíróságon dolgozott. [6] Az 1918-ban megalakult Transcaucasian Seim képviselőjévé választották, és egyike volt annak a 8 embernek, aki aláírta Azerbajdzsán Függetlenségi Nyilatkozatát. Az Azerbajdzsáni Köztársaság idején helyettesként, belügyminiszter-helyettesként (1920 márciusa óta), az Azerbajdzsán újság szerkesztőjeként (orosz nyelven), a Menekülteket Segítő Bizottság vezetőjeként dolgozott. Azerbajdzsán 1920-as bolsevikok általi megszállása után Grúziába, Grúzia 1921-es megszállása után Trabzonba , majd ugyanazon év augusztusában Isztambulba távozott . Itt folytatta politikai tevékenységét élete végéig. 1953-ban hunyt el. Sírja az isztambuli Feriköy temetőben található.

Jegyzetek

  1. ↑ 1 2 3 4 Ənvər Çingizoğlu (2011), Şəfibəylilər , Soy T. 3:25 , < https://archive.org/details/SoyJurnali3472011/page/n2up > mode 
  2. Sevda İsmayıllı. Şəfi bəy niyə ağladı?  (Azerbajdzsáni) . Azadlıq Radiosu (2013. április 29.). Letöltve: 2022. július 18. Az eredetiből archiválva : 2020. december 5.
  3. Məhəmməd Əmin Rəsulzadə. Azərbaycan Cümhuriyyəti . - Bakı : Elm (nəşriyyat), 1990. - 80. o.
  4. Nəsiman Yaqublu. Azərbaycan Cümhuriyyətinin diplomatları...  (azerb.) . moderator.az (2021. május 25.). Letöltve: 2022. július 18. Az eredetiből archiválva : 2022. július 18..
  5. Ülviyyə Tahirqızı. “Mətbuat haqda qanun”un ilk müəllifi...  (Azerbajdzsán) . Xalq Cəbhəsi (2011. augusztus 9.). Letöltve: 2022. július 28. Az eredetiből archiválva : 2022. július 28.
  6. Azərbaycan ordusu və diplomatiyasının şanlı tarixi: Cəfər bəy Rüstəmbəyovu tanıyaq  (azerb.) . Kaspi (2017. július 6.). Letöltve: 2022. július 27. Az eredetiből archiválva : 2022. július 27.