François Joseph de Champagny | |
---|---|
fr. Francois-Joseph-Marie-Thérèse de Nompère a "Franz de Champagny"-ban | |
Születési dátum | 1804. szeptember 8 |
Születési hely | Véna |
Halál dátuma | 1882. május 4. (77 éves) |
A halál helye | Párizs |
Polgárság | Franciaország |
Foglalkozása | újságíró , történész , esszéíró |
A művek nyelve | Francia |
Díjak | |
A Wikiforrásnál dolgozik |
François-Joseph de Champagny (1804-1882) - 4. de Cadores herceg, francia író, a Francia Akadémia tagja .
François-Joseph de Champagny szimpatizált Montalembert irányításával, és aktívan együttműködött a "Correspondant" és az "Ami de la Religion"-ban; a Revue contemporaine egyik alapítója és szerkesztője is volt.
Legfontosabb munkája: "Les Césars", amely töredékekben a "Revue des deux mondes"-ban jelent meg, 1841-43-ban jelent meg. Ez az esszé kissé egyoldalú és elfogult, mivel a szerző a keresztényüldözés prizmáján keresztül nézi a birodalmat. Ezt a munkát a Les Antonins (1863) és a Les Césars du III-me siècle (1870) folytatja.
Champagny Dupanlou püspökkel együtt a vallás nevében minden erejével ellenezte a pozitivista Littre felvételét a Francia Akadémiára , de nem sikerült: még üdvözlő beszédet is kellett tartania Littre előtt.
A fent említetteken kívül Champagny tulajdonában vannak még a következő művek: "Un mot d'un catholique sur quelques travaux protestants" (1844); "Du projet de loi sur la liberté de l'enseignement" (1847); "De la propriete" (1849); "Du germanisme et christianisme" (1850); "Un examen de conscience" (1850); "Les premiers siècles de la Charité" (1854); "Rome et la Judée au temps de la chute de Néron" (1858); "Le père Lacordaire" (1870); "L'apologétique d'aujourd'hui" (1873); "Les mémoires du comte de Ségur" (1873); "A római vallás d'Auguste aux Antonins" (1874); "La Francmaçonnerie" (1875); "L'Italie, etudes historiques" (1875) és mások.