| Kachin nyelv | |
|---|---|
| önnév | tɕiŋ˧˩pʰɔʔ˧˩ |
| Országok | Mianmar , Kína , India |
| hivatalos állapot | kachin állam |
| A hangszórók teljes száma | 900 000 |
| Osztályozás | |
| Kategória | Eurázsia nyelvei |
| Tibeti-burmai alcsalád jingpo konyak bodo Lu-kachinskaya ág | |
| Írás | latin (23 betű) |
| Nyelvi kódok | |
| GOST 7.75-97 | minőség 293 |
| ISO 639-1 | — |
| ISO 639-2 | kac |
| ISO 639-3 | kac |
| WALS | jng |
| Etnológus | kac |
| IETF | kac |
| Glottolog | kach1280 |
A kachin nyelv , egyben dzsingpo ( burm . ကချင်ဘာသာ kachin bata) egy tibeti-burmai nyelv , a kachinok anyanyelve , a Kachin állam hivatalos nyelve , valamint a kacsin diaszpóra nyelve Indiában, Szingapúrban és Japánban. Államok. Összesen mintegy 900 ezer hordozója van [1] . A kachinok közelében élő népek által beszélt nyelvek egy csoportját néha kachinnak is nevezik: Lisu , Lashi , Rawang , Zaiwa , Maru , Achan és Singpo [ .
A kachin írás az egyik legegyszerűbb írásrendszer a tibeti-burmai nyelvek között. A latin ábécén alapuló ábécé 23 betűt tartalmaz, diakritikus jeleket nem használunk. Kezdetben az írást amerikai baptista misszionáriusok alkották meg a 19. század végén. Az alkotók közül az első szerepet Olu Hanson kapja , aki 1890-ben érkezett Burmába, tanulta a nyelvet és megírta az első kachin-angol szótárt. 1965-ben megreformálták az ábécét.
Kezdőbetűk [2] :
| Régi ábécé |
Új ábécé |
HA EGY | Burm. | Régi ábécé |
Új ábécé |
HA EGY | Burm. | Régi ábécé |
Új ábécé |
HA EGY | Burm. | Régi ábécé |
Új ábécé |
HA EGY | Burm. |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| b | b | [p] | ဗ | py | py | [ pj- ] | ပ် | r | r | [ʒ] | ရ | k | k | [k-] | က |
| p | p | [p-] | ပ | hpy | hpy | [ phj ] | ဖ် | l | l | [l] | လ | hk | hk | [ kj ] | ခ |
| hp | hp | [ ph ] | ဖ | az én | az én | [ mj ] | မ် | y | y | [j] | ယ | ng | gr | [ kʒ ] | ဂြ |
| m | m | [m] | မ | d | d | [t] | ဒ | z | z | [ts] | ဇ | gy | kr | [ kʒ- ] | ကြ |
| w | w | [w] | ဝ | t | t | [t-] | တ | ts | ts | [ts-] | ဆ | ky | hkr | [ khʒ ] | ခြ |
| - | f | [f] | ဖွ | ht | ht | [ th ] | ထ | - | zh | [ tsh ] | ဈ | hy | gy | [ kj ] | ခ် |
| - | br | [ pʒ ] | ဗြ | n | n | [n] | န | j | j | [tʃ] | ဂ် | - | ky | [ kj- ] | က် |
| - | pr | [ pʒ- ] | ပြ | ny | ny | [ ŋj ] | ည | chy | chy | [tʃ-] | ဆ် | - | hky | [ khj ] | ကွ် |
| - | hpr | [ phʒ ] | ဖြ | s | s | [s] | သ | - | ch | [ tʃh ] | စ | - | ng | [ŋ] | င |
| által | által | [ pj ] | ဗ် | SH | SH | [ʃ] | ရှ | g | g | [k] | ဂ | - | h | [x] | ဟ |
Döntő:
| Régi ábécé |
Új ábécé |
HA EGY | Burm. | Régi ábécé |
Új ábécé |
HA EGY | Burm. | Régi ábécé |
Új ábécé |
HA EGY | Burm. | Régi ábécé |
Új ábécé |
HA EGY | Burm. |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| én | én | [én] | -ိ | wi | ui | [ui] | -ို | hu | hu | [hu] | ေ- န် | awm | om | [om] | ေ-ာမ် |
| e | e | [e] | ေ- | ip | ip | [ip] | -ိပ် | eng | eng | [eŋ] | ေ-င် | toklász | tovább | [tovább] | ေ-ာန် |
| a | a | [a] | အ/- | azt | azt | [azt] | -ိတ် | ap | ap | [ap] | အပ်/- ပ် | awng | ong | [tovább] | ေ-ာင် |
| ó | o | [o] | ေ-ာ | ik | ik | [ik] | -ိက် | nál nél | nál nél | [nál nél] | အတ်/- တ် | fel | fel | [fel] | -ုပ် |
| u | u | [u] | -ု | im | im | [im] | -ိမ် | ak | ak | [ak] | အက်/- က် | ut | ut | [ut] | -ုတ် |
| - | iu | [iɑu] | -ူ | ban ben | ban ben | [ban ben] | -ိန် | am | am | [am] | အမ်/- မ် | Egyesült Királyság | Egyesült Királyság | [uk] | -ုက် |
| - | iau | [iu] | -ု့ | ing | ing | [ban ben] | -ိင် | an | an | [an] | အန်/- န် | hm | hm | [um] | -ုမ် |
| ai | ai | [ai] | -ဲ | ep | ep | [ep] | ေ-ပ် | ang | ang | [aŋ] | အင်/- င် | ENSZ | ENSZ | [ENSZ] | -ုန် |
| au | au | [au] | ေ-ာ် | et | et | [et] | ေ-တ် | awp | op | [op] | ေ-ာပ် | ung | ung | [ENSZ] | -ုင် |
| oi | oi | [oi] | -ြိ | ek | ek | [ek] | ေ-က် | awt | ot | [ki] | ေ-ာတ် | ||||
| - | ua | [uɑ] | -ြ | em | em | [em] | ေ-မ် | awk | rendben | [rendben] | ေ-ာက် |