Tsepina ( bulg. Tsepina ) egy erőd és egy város a Rodope-hegység nyugati részén, Bulgária déli részén , jelenleg romokban hever. Dorkovo falutól 6 km-re , a Csepinszkaja -völgy északkeleti részén található, 1136 méteres tengerszint feletti magasságban.
A külső falak 2,5 hektárra korlátozták a területet, az uralkodó fellegvár a szikla tetején kapott helyet. A szikla tövében három templomot tártak fel, valamint négy nagy tározót, amelyek akár 10 méter mélységű vizet is tároltak.
A középkorban Tsepina a Rhodope régió egyik legfontosabb bolgár erődje volt. Az erőd a 9. századtól a bolgáké volt, de a 11. század elején Bizánc elfoglalta a bolgár királyságtól . Cepina Kaloyan (1197-1207) uralkodása alatt ismét a bolgárok kezébe került . A XII - XIV. században a bolgár királyság egyik legerősebb erődjeként ismerték . Amikor Kaloyan unokaöccsét , Alekszej Szlávot kinevezte uralkodónak a Rodóp-szigeteken, Tsepina lett a despota uralmának székhelye . A király 1207 -es meggyilkolása után Alexy Slav despota kikiáltotta függetlenségét, és Cepina lett a fővárosa. 1246 és 1254 között III. Vatatzes János niceai császár uralma alatt állt, de Michael Asen bolgár cárnak (1246-1256) sikerült visszaadnia az erődöt. 1373 - ban, 9 hónapig tartó heves ostrom után [1] Cepinát az oszmánok elfoglalták Daud pasa parancsnoksága alatt, de csak azután, hogy a törökök elzárták a vízellátást [2] . Nem sokkal ezután a várost elhagyták lakói, és egyben a 76 cm-es Septemvri - Dobrinishte vasútvonal Dolene és Marko Nikolov megállója is. Cepinának nincs vasútja: forgalomirányító és pénztáros.