Mihail Iljics Khudykh | |||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|
Születési dátum | 1911. december 28 | ||||||
Születési hely | Baku | ||||||
Halál dátuma | 2000. december 19. (88 évesen) | ||||||
A halál helye | Kostroma | ||||||
Ország | Szovjetunió → Oroszország | ||||||
Tudományos szféra | gépészet ( textilipar ) | ||||||
Munkavégzés helye | Kostroma Technológiai Intézet | ||||||
alma Mater | F. E. Dzerzsinszkijről elnevezett Moszkvai Vasútmérnöki Elektromechanikai Intézet | ||||||
Akadémiai fokozat | a műszaki tudományok doktora | ||||||
Akadémiai cím | Egyetemi tanár | ||||||
Díjak és díjak |
|
Mihail Iljics Khudykh (1911. december 28. – 2000. december 19.) - orosz tudós, a műszaki tudományok doktora (1960), professzor (1960), az Orosz Föderáció Tudományos és Technológiai Tiszteletbeli Dolgozója (1993). Kostroma díszpolgára (1997).
Hosszú évekig dolgozott a Kostroma Technológiai Intézetben , a Szerkezeti Anyagok és Textilgépjavítás Tanszék professzoraként, kétszer választották meg a Mechanikai Kar dékánjává.
1911-ben született Bakuban . 1925-1929-ben. a Baku Mechanikai Főiskolán tanult és fémmegmunkáló gépész technikus képesítést szerzett.
1930-1935-ben. az F. E. Dzerzsinszkijről elnevezett Moszkvai Vasútmérnöki Elektromechanikai Intézet fuvargazdasági tanszékének hallgatója , vasúti közlekedési szakmérnök-szerelő.
1935-ben a Kalugai Gépgyártó NKPS kísérleti csoportjának tervezőmérnöke, részmunkaidős tanár a MEMIIT kirendeltségén.
1935 júniusától a Kostromai Textilintézetben (amelyből később Műszaki Egyetem lett), ahol egész életében dolgozott.
1935 óta - és. ról ről. Gépalkatrészek, Anyag- és Fémtechnika Tanszék vezetője, majd - Gépalkatrészek Tanszék docense, 1938-tól - megbízott. ról ről. A Fém- és Fatechnika Tanszék vezetője.
A Nagy Honvédő Háború alatt részmunkaidőben a Kostroma 9. számú gépészeti üzem főmérnökeként dolgozott .
1946-1947 és 1956-1962 között a Mechanikai Kar dékánja volt.
1956-tól - Fémtechnológiai és Berendezésjavítási Tanszék vezetője (1960-tól Fémtechnológiai és Gépipari Technológiai Tanszék).
1960. november 30-án a Fémtechnológiai és Berendezésjavítási Tanszék professzori kinevezését kapta.
1966-1977-ben a moszkvai "TsNIIMashdetal" Központi Kutatóintézet igazgatója a KTI-vel való kommunikáció megszakítása nélkül vezette a posztgraduális tanulmányokat a tanszéken.
1960-1977-ben tagja volt a Szovjetunió Felsőoktatási Minisztériuma Felsőbb Igazolási Bizottsága (HAC) Szakértői Tanácsának.
1977-től ismét a Kostroma Műszaki Intézet tudományos és oktatói munkájában: a Fémtechnológiai és Gépipari Technológiai Tanszék (1982-től Szerkezeti Anyag- és Textilgépjavítás Tanszék) professzora.
2000. december 19-én halt meg.
A tudományos kutatás elsősorban a textilgépek üzembiztonságának, tartósságának növelésének, javításának problémáira irányul. Hivatalosan megállapították, hogy az M. I. Khudykh professzor csapata által az 1977-1992 közötti időszakban végzett munka eredményeinek felhasználásából származó gazdasági hatás 30 millió rubelt tett ki az akkori árakon.
1942-ben védte meg Ph.D. disszertációját a következő témában: "Súrlódásgátló öntöttvasak kopásának kutatása – a nedves bélések perselyeinek gyártásához használt bronz helyettesítői."
1959-ben védte meg doktori disszertációját „Néhány kérdés, az orsóegységek tartóssága” témában, a fokozatot 1960-ban adták át.
331 tudományos közlemény szerzője: könyvek (tankönyvek és monográfiák) - 33, ebből 9 - idegen nyelven (angolul - 2, kínaiul - 2, spanyolul, csehül, lengyelül, magyarul, bolgárul); tudományos cikkek - 265. A munkák között:
Tagja volt a "Textilipar" (1960-1973) és a "Proceedings of Universitys" Technology of the Textilipar "(1961-1970) című folyóirat szerkesztőbizottságának.
Találmányokra 33 szerzői jogi tanúsítványt adott ki.
Felkészített 60 végzős hallgató: 57 kandidátus és 3 műszaki tudomány doktora.
Az Orosz Föderáció tudományos és technológiai tisztelt dolgozója [1] (1993.02.02.)
A Kostroma Állami Műszaki Egyetem címzetes professzora, az Ivanovo Textilakadémia tiszteletbeli professzora.
1997. február 13-án elnyerte a " Kosztroma város díszpolgára " címet.