A számítástechnika fejlesztésének ütemezése

Az oldal jelenlegi verzióját még nem ellenőrizték tapasztalt közreműködők, és jelentősen eltérhet a 2018. szeptember 4-én felülvizsgált verziótól ; az ellenőrzések 36 szerkesztést igényelnek .

A számítástechnika generációi

• Első generáció: vákuumcsövek
• Második generáció: tranzisztorok
• Harmadik generáció: integrált áramkörök
• Negyedik generáció: mikroprocesszorok
• Ötödik generáció: Ötödik generációs számítógépek

Az informatika születése

1640

• Pascaline : Blaise Pascal összeadógépe .

1703

• Kettős számrendszer : Leibniz

1801

• Programozható szövőszék : Joseph Marie Jacquard

1820

• Különbség motor : Charles Babbage

1847

• Boole-algebra : George Boole

1876

• Analóg differenciálelemző: James Thomson

1890

• Lyukkártya : Hollerith

Az úttörők korszaka

1920

• David Hilbert Matematika Alapítvány programja

1928

• Minimax von Neumann kritérium

1931

• Kurt Gödel közli Gödel hiányossági tételeit .

1935

• Alonzo Church kidolgozta a lambda kalkulus alapjait .

1936

• Megjelent Alan Turing alapvető tanulmánya a számítástechnikáról , [1] amelyben felvázolta a Turing-gép fogalmát, és bemutatta a programozás és program fogalmát .

1937

• John Vincent Atanasoff kidolgozta az első elektronikus számítógép koncepcióját.

1941

• Üzembe helyezték Konrad Zuse elektromechanikus elemekre szerelt Z3 számítógépét.
• Egy nem programozható Atanasov-Berry számítógépet készítettek és teszteltek lineáris egyenletrendszerek megoldására.

1942

• Alan Turing dekódolta az Enigma titkosítógépet a Bletchley Parkban .

1943

• A Harvard megalkotta a Mark I számítógépet relé és mechanikai elemek alapján.
• Létrehoztak egy "Colossus-1" elektronikus programozható számítógépet.

1945

• Vanivar Bush bemutatta az első személyi számítógépes hálózatokat és hipertext dokumentumokat.
• John Presper Eckert és John William Mauchly megalkotta az első nagyméretű elektronikus digitális számítógépet, az ENIAC -ot .
• Konrad Zuse kifejlesztette az első magas szintű programozási nyelvet , a Plankalkül -t .

1946

• Richard Hamming kifejlesztette a Hamming kódot .

1948

• A tranzisztor feltalálása : John Bardeen , William Shockley és Walter Brattain .

1949

• Maurice Wilkes kifejlesztette az első ROM-számítógépet programok tárolására: az EDSAC -t .

1950

• Alan Turing közzétette a Turing-teszt ötletét .

1951

• December 25-én S. A. Lebegyev laboratóriumában ( az Ukrán SSR Tudományos Akadémia Kijevi Villamosmérnöki Intézete alapján ) egy kisméretű elektronikus számológépet helyeztek üzembe .
• Maurice Wilks feltalálja a mikrokódot .
• Alan Turing papíron kidolgozza az első programot, amely képes egy teljes sakkjátszmát játszani.
• John Presper Eckert és John William Mauchly létrehozta az UNIVAC I számítógépet .

1953

• Az első tudományos számítástechnikai számítógép IBM 701 és az első sorozatgyártású IBM 650 számítógép.

1954

• A Fortran fejlesztése , az első olyan programozási nyelv , amelynek fordítója van számítógépen .

1956

• Stephen Kleene kidolgozza Kleene tételét, amely az automataelmélet kezdetét jelentette .
• Noam Chomsky doktori disszertációt nyújtott be, amelyben felvázolta az automataelméletben fontos Chomsky-hierarchiát .
• John McCarthy alfa-béta metsző algoritmusát fejlesztették ki .
• Az IBM kiadja az első RAMAC 305 merevlemezt .

1957

• Arthur Norman Prior kidolgozta az időbeli logika alapjait .
• Allen Newell és Herbert Simon fejlesztette ki az Univerzális problémamegoldó programot.
• Kenneth Iverson fejlesztette ki az APL programozási nyelvet .
• Kifejlesztették az első Control Data 1604 tranzisztorokon alapuló számítógépet.

1958

• Az integrált áramkör feltalálása : Robert Noyce és Jack Kilby

1959

• Michael Rabin és Dana Scott kidolgozza a nem determinisztikus gép koncepcióját. [2]
• Edsger Dijkstra fejlesztette ki Dijkstra algoritmusát .
• John Backus és Peter Naur feltalált egy formális rendszert a programozási nyelvek szintaxisának leírására, a Backus-Naur formát .
• Robert Floyd kifejlesztette a Floyd-Warshall algoritmust .
• A COBOL programozási nyelvet fejlesztették ki .

1961

• Charles Hoare kifejlesztette a gyorsrendezési algoritmust .
• Fernando Corbato kifejlesztette az első kompatibilis időmegosztási rendszert .
• David Paul Gregg szabadalmaztatta az optikai lemezt

1963

• Douglas Engelbart feltalálta a számítógépes egeret .
• Ivan Sutherland kifejlesztette az első interaktív grafikus csomagot, a "Sketchpad"-et, a jövőbeli CAD-rendszerek prototípusát .

1964

• Az első szuperszámítógép CDC 6600
• Bejelentik az IBM System/360 nagyszámítógép -család fejlesztését .
• Az első PDP-8 mini-számítógépet a DEC fejlesztette ki .
• A BASIC programozási nyelvet fejlesztették ki .
• William Lear tervezte a nyolcsávos kazettát.

1965

• Edward Feigenbaum első szakértői rendszere .
• Juris Hartmanis és Richard Stearns bevezette az időbonyolultsági osztály fogalmát (f(n)).
• Charles Bachman megalkotja a hálózati DBMS elméletét és kifejleszti az egyik első DBMS -t .
• Gordon Moore kijelenti Moore törvényét : "Az egy chipen lévő tranzisztorok száma 24 havonta megduplázódik."

1966

• A Xerox piacra dobta az első számítógépes egereket .
• Stephen Cray megalapította a Computer Lovers Societyt .
• ASCII kód ​​szabványosítás .

1967

• Robert Floyd módszereket fejleszt a programok formális ellenőrzésére .
• Manuel Blum

1968

• Edsger Dijkstra egy ügyet tesz közzé a GOTO nyilatkozata ellen .
• Joseph Licklider és Robert Taylor kiadja a The Computer as a Communications Device című könyvét, amely megjósolja az internet megjelenését . A cikk bemutatja az érdekközösség fogalmát.
• Robert Noyce és Gordon Moore megalapította az Intel Corporationt .
• Douglas Engelbart grafikus környezetet mutat be számítógépes egérrel .
• A Hewlett-Packard kiadja az első HP9100 programozható számológépet fordított lengyel jelöléssel .

1969

• Marvin Minsky és Seymour Papert mesterséges neurális hálózatot mutat be perceptronokon .
• Charles Hoare kifejleszti a Hoare-féle logikát , egy formális rendszert a programok helyességének ellenőrzésére.
• Ken Thompson és Dennis Ritchie fejlesztette ki a Unix operációs rendszert .
• Niklaus Wirth fejleszti a Pascal programozási nyelvet .
• A lézernyomtató feltalálása a Xeroxnál .
• Az RS-232 soros adatszabvány fejlesztése .

1970

• Az Intel kiadja az első félvezető integrált memóriaáramkört, a DRAM -ot ( Intel 1103).
• Edgar Codd relációs adatmodelleket és relációs algebrát fejleszt .
• Terry Winograd bemutatja az SHRDLU természetes nyelvértési programot .
• A Xerox PARC K+F Központ megalapítása .
• Niklaus Wirth fejleszti a Pascal programozási nyelvet .
• Robin Milner fejleszti az ML funkcionális programozási nyelvet .
• James Wilkinson kifejleszti a feltételszám módszert .
• A Sharp elsajátította a zsebszámológépek gyártását .

A mikroszámítógép -korszak kezdete

1971

• Stephen Cook bebizonyítja Cooke tételét .
• Robin Milner megalkotta az első rendszert az automatikus tételbizonyításra .
• Marcian Hoff tervezi az első 4 bites Intel 4004 mikroprocesszort .
• James Fergason fejleszti a folyadékkristályos kijelzőt . [3]

1972

• Ken Thompson és Dennis Ritchie fejlesztette ki a C programozási nyelvet .
• Niklaus Wirth feltalálja a P-kódot (lásd még bytecode ).
• Butler Lampson elindít egy projektet a Xerox PARC -nál az egyik első Xerox Alto PC kifejlesztésére .
• Richard Karp NP-teljes bizonyítékot tesz közzé 21 feladatra .
• Az SAP megalapítása .
• Az első 8 bites Intel 8008 CPU .

1973

• A SCAMP  egy prototípus programozható számológép, amelyet az IBM fejlesztett ki, és az APL programozási nyelvet használja .

1974

• Bill Gates és Paul Allen írta az Altair BASIC nyelvi tolmácsot az Altair 8800 mikroszámítógéphez .
• Gary Kidall fejlesztette ki a CP/M OS-t .

1975

• A Knuth-Morris-Pratt algoritmus fejlesztése
• John Kok megkezdte az első IBM 801 processzor fejlesztését RISC architektúrával.
• Bill Gates és Paul Allen megalapította a Microsoftot .
• Az IBM piacra dobja az IBM 5100  -at, amely egy programozható számológép és egy személyi számítógép keresztezése. BASIC és APL nyelven programozható .

1976

• Az első sikeres vektoros szuperszámítógép , a Cray-1 .
• Steve Jobs és Steve Wozniak megalapította az Apple Corporationt és elindította az Apple I -t.
• Shun-ichi Iwasaki egy merőleges módszert javasolt az adatok merevlemezre írásához .

1977

• Ronald Rivest , Adi Shamir és Leonard Adleman feltalál egy nyilvános kulcsú titkosítási rendszert , és kifejleszti az RSA algoritmust .
• A Boyer-Moore algoritmus fejlesztése .
• Amir Pnueli bevezeti az időbeli logika fogalmát a programellenőrzéshez .
• A sakk volt az első számítógépes program, amely megnyert egy jelentős sakkversenyt.
• A Sinclair Research Ltd 39,95 GBP -ért adja ki az Mk14 egylapos mikroszámítógépet .
• Megjelent a Tandy TRS-80 asztali mikroszámítógépe (Zilog Z80 @ 1,77 MHz, 128x48x1 monitor).
• Az Apple II PC ( MOS Technology 6502 @ 1 MHz, 280x192x6 monitor) piacra dobása.
• A Commodore PET PC kiadása a Commodore- tól ( MOS Technology 6502 @ 1 MHz, 40 col x 25 l x 1 monitor)
• Az Atari kiadta az első Atari VCS kazettás játékkonzolt , amelyet később Atari 2600 - ra kereszteltek .

1978

• Az Intel kiadta az első 16 bites Intel 8086 CPU -t .

1980

• A CD (CD) feltalálása
• A Sinclair Research piacra dobja a híres ZX80 -at  , az első otthoni használatra szánt személyi számítógépet 100 GBP alatt .

1981

• Adam Osborne kiadta a "hordozható" Osborne-1 számítógépet egy komplett szoftverrel.
• Az IBM kiadta első PC -jét, az IBM PC -t, amely 16 bites processzorokon ( Intel 8088 ) alapul, de 8 bites adatbusszal .
• Microsoft : az MS-DOS operációs rendszer fejlesztése .
• A Sinclair Research 50 font alatti áron dobja piacra a ZX81 otthoni PC -t .
• A Xerox PARC Corporation kifejlesztette a WIMP GUI-t .

1982

• ZX Spectrum kimenet a Sinclair Researchtől . Egyszerű és olcsó - elnyerte Európa legnépszerűbb számítógépe címet, hatalmas rajongói seregre tett szert, és a Brit Birodalom ura  címet hozta meg alkotójának - Clive Sinclairnek . Ennek a modellnek a népszerűsége a számítógépek hatalmas számú klónjának kiadásához vezetett , amelyeket számos gyártó gyártott szerte a világon (beleértve a Szovjetuniót is ), ami csak növelte a Spectrum rajongók számát . Meglepő módon még mindig jelennek meg a számítógéppel foglalkozó folyóiratok.
• Megjelenik a Commodore 64 otthoni számítógép , amely a mai napig a legkelendőbb személyi számítógép modell. Ebből a modellből több mint 20 millió példányt adtak el világszerte. Ez a rekord nem dőlt meg, vagyis ezt az eladási küszöböt még egyetlen számítógépes modell sem tudta átlépni.
• Az IBM kiadta a teljes egészében 16 bites Intel 80286 processzorokra épülő IBM PC -t , amely hamarosan PC-szabvány lett.
• A Compaq bejelentette első termékét, az IBM PC - kompatibilis Compaq Portable személyi számítógépet .
• Microsoft : MS-DOS kiadása .
• Scott Fahlman feltalálja az emojikat .

1983

• Apple : Apple Lisa PC kiadás .
• C++ és Turbo Pascal programozási nyelvek fejlesztése .
• Az Egyesült Államok Védelmi Minisztériuma az ARPANET -et két részre osztja: az egyik polgári, a másik katonai felhasználásra szolgál.
• A TCP/IP protokoll váltja fel az NCP -t , és az „ Internet ” kifejezés az ARPANET-hez van hozzárendelve.
• Az Ada programozási nyelv szabványosítása .
• A Borland megalapítása .
• Megjelent a Word szövegszerkesztő első verziója .
• Az 1983-as videojáték-ipar válsága az Egyesült Államokban .
• Szabványt fejlesztettek ki a hangszerek MIDI digitális interfészére .

1984

• Manuel Blum és Shafi Goldwasser fejlesztette ki a Blum-Goldwasser kriptorendszert .
• Apple : Macintosh PC és Mac OS kiadása .
• Free Software Foundation : az alapítvány megalapítása, a GNU projekt és a GPL licencek elindítása .
• A Cisco Systems megalapítása .
• A Motorola bejelentette a 32 bites 68020 mikroprocesszorok kiadását.
• A HP első lézernyomtatójának bemutatása .

1985

• Az Intel kiadta az első 32 bites Intel 80386 CPU -t .
• Szabvány kidolgozása a lebegőpontos számok ábrázolására: IEEE 754 .
• Steve Jobs megalapította a NeXT -et .
• A Commodore kiadta az Amiga 1000 PC -t AmigaOS -szel .
• Az Atari ST PC kiadása .
• Microsoft : A Windows OS 1.0 kiadása.
• A CD-ROM megjelenése .

1986

• Pszeudo-véletlen számgenerátor fejlesztése : " Blum-Blum-Shuba algoritmus ".
• A Diskeeper Disk Defragmenter fejlesztése .
• Az első RISC processzor kiadása 8 Mhz-es frekvenciával.
• Az Apple Apple IIgs PC és a Compaq Deskpro 386 PC piacra dobása .
• Az Adobe kiadja az Adobe Illustrator vektorgrafikus szerkesztőjét , amely elsőként használta a postscript oldalleíró nyelvet .
• Apple : Mac plus PC kiadás .

1987

• Richard Karp és Michael Rabin kifejlesztette a Rabin-Karp algoritmust egy részkarakterlánc megtalálására a szövegben.
• Az OS/2 kiadása az IBM Corporation által .
• Microsoft : a Windows operációs rendszer 2.0-s verziójának kiadása .

Az internet és a világháló kora

1989

• A NeXTSTEP OS kiadása a NeXT Corporation által .
• A TCP/IP Internet protokoll használatának megkezdése a nagyközönség által.
• Az Intel kiadott egy 32 bites skalár x86 -kompatibilis negyedik generációs Intel i486 processzort ( Intel 80486 ), amely hibrid CISC - RISC magra épül. A processzorok frekvenciája rekordértékeket ért el - 100 MHz . Ekkor először 8-16 KB-os elsődleges L1 gyorsítótár került a processzorba, és a fejlesztők a külső társprocesszort is elhagyták .

1990

• Jean-Louis Gassier megalapítja a BeOS Corporationt .
• Steve Jobs első NeXT Cube webszervere

1991

• Linux : az első Linux kernel 0.01-es verziójának fejlesztése .
• Apple : System 7 kiadás.

1992

• Microsoft : Megjelent a Windows 3.1 és 3.11

1993

• Megjelent az Intel Pentium mikroprocesszora .
• Microsoft : Windows NT kiadás .
• Internet : Az első NCSA Mosaic navigátor bevezetése a világhálón .

1994

• Apple : A Power PC mikroprocesszoron alapuló Power Macintosh munkaállomás kiadása .
• Internet : A Netscape böngésző fejlesztése .

1995

• Niklaus Wirth megfogalmazta Wirth törvényét : A szoftver gyorsabban lelassul, mint a hardver teljesítménye.
• A DVD megjelenése .
• Microsoft : Windows 95 kiadás .
• Az Open Group konzorcium lesz a UNIX tulajdonosa .
• Dublin core definiált metaadat szabvány  .
• Linux : a Linux kernel 1.2-es verziójának kiadása .
• Java programozási nyelvet fejlesztettek ki .
• A Yahoo! .
• Az Intel bemutatta a Pentium Pro mikroprocesszort .

1996

• Microsoft : a Windows NT 4 kiadása .
• Microsoft : Megszületett az Internet Explorer internetböngésző .
• Linux : A Linux kernel 2.0-s verziójának kiadása .
• Linux : Megérkezett Tux , a Linux  kabalája .

1997

• Az első győzelem a számítógépes program sakkban a legerősebb nagymester elleni meccsen, a Deep Blue legyőzi Garri Kaszparovot (2 győzelem, 3 döntetlen és 1 vereség).
• Apple : a Mac OS 8 kiadása
• Az e-kereskedelem megjelenése Franciaországban.

1998

• Apple : Steve Jobs visszatérése az Apple -hez .
• Apple : Az iMac többfunkciós PC bevezetése .
• Microsoft : A Windows 98 kiadása .

1999

• Linux : a Linux kernel 2.2-es verziójának kiadása .
• Apple : a Mac OS 9 kiadása .

2000

• Microsoft : A Windows 2000 és a Windows Me kiadása .
• UDDI és ebXML projektek elindítása, amelyek célja az e-business globális szintű integrálása.

2001

• Linux : A Linux kernel 2.4-es verziójának kiadása .
• Microsoft : a Windows XP kiadása .
• Apple : Mac OS X 10.0 Cheetah és Mac OS X 10.1 Puma kiadása .
• Jimmy Wales megalapította a Wikipédiát .
• Megjelentek a rugalmas kijelzők [4] [5]
• Kidolgozták a miniatűr érzékelők elosztott hálózatának koncepcióját: " okos por ". [6]

2002

• Megjelent az ingyenes OpenOffice.org irodai programcsomag 1. verziója .
• MorphOS v.1.0: Egy szabadalmaztatott többfeladatos operációs rendszer, amelyet a PowerPC processzorvonalhoz terveztek.
• Microsoft : A kiszolgáló operációs rendszer Windows Server 2003 kiadása .
• Apple : Megjelent az új Mac OS X 10.2 Jaguar .
• Fejlett Föld-szimulátor – a leggyorsabb szuperszámítógép 2002 és 2004 között: NEC a Japan Aerospace Exploration Agency számára.
• Kivetítő billentyűzet [7]

2003

• Apple : A Power Mac G5 PC és a Mac OS X 10.3 Panther kiadása .
• Az információs társadalommal foglalkozó első világcsúcs Genfben .
• Linux : a Linux kernel 2.6-os verziójának kiadása, amely jelenleg a legújabb stabil verzió.
• Sztereoszkópos 3D-s kijelző fejlesztése : ACT Kern. [nyolc]
• Kifejlesztettek egy agyi interfészt (elektródák beültetése nélkül). [9]

2004

• Mozilla : Az ingyenes Mozilla Firefox böngésző 1.0-s verziójának kiadása .
• Létrehozott egy szén nanocsöves térhatású tranzisztort : Infineon . [tíz]

2005

• Az OpenOffice.org ingyenes irodai programcsomag 2. verziója megjelent . Ez lett az első OpenDocument formátumon alapuló irodai programcsomag .
• Apple : Mac OS X 10.4 Tiger kiadása ; bejelentés a PowerPC architektúráról az x86 architektúrára való átállásról .
• Megjelentek az üzemanyagcellás laptopok [11]
• Egy molekulán alapuló térhatású tranzisztor prototípusát fejlesztették ki [12]

2006

• Microsoft : A Microsoft Internet Explorer 7.0 kiadása, amely erre az alkalomra átkeresztelte a Windows Internet Explorert .
• Mozilla : a Mozilla Firefox böngésző 2.0-s verziójának kiadása .
• Az irodai alkalmazások nyílt dokumentumformátuma Az OpenDocument ISO-szabványsá válik .
• Terahertz tranzisztort fejlesztettek ki . [13]
• Szén nanocsöveken alapuló emissziós kijelzőt fejlesztettek ki . [tizennégy]

2007

• Microsoft : Windows Vista kiadás .
• Apple : A Mac OS X 10.5 " Leopard " kiadása .
• Szuperszámítógép Blue Gene / P 1 petaflops (kvadrillió művelet másodpercenként) teljesítménnyel. [tizenöt]
• Megjelentek az emberi képességeket felülmúló arcfelismerő számítógépes rendszerek [16]

2008

• Apple : Az ultrahordozható MacBook Air és Apple TV digitális hálózati médialejátszó piacra dobása .
• Microsoft : Bill Gates lemond a Microsoft Corporation igazgatótanácsának elnöki posztjáról .
• Microsoft : Windows Server 2008 kiadás .
• Mozilla : A Mozilla Firefox böngésző 3.0-s verziójának kiadása .
• Az OpenOffice.org irodai alkalmazások szabadon terjesztett csomagjának 3.0-s verziójának kiadása .
• Az IBM Roadrunner szuperszámítógép meghaladta az 1 petaflopot ( kvadrillió művelet másodpercenként), és a világ leggyorsabb számítógépe lett. [17]

2009

• Az Oracle Corporation megvásárolja a Sun Microsystemst
• A Microsoft kiadja a Windows 7 -et
• Szerverek és tárolórendszerek virtualizálása .
• A Cray XT5 (Jaguar) szuperszámítógép a világ legtermékenyebb számítógépes rendszerévé vált. [18] [19]

Lásd még

• A számítástechnika története
• A személyi számítógépek története
• Az operációs rendszerek idővonala
• A Szovjetunió felfedezésének állami nyilvántartása

Jegyzetek

1. ↑ Turing A. On Computable Numbers, with an Appliance to the Entscheidungsproblem  // Proceedings of the London Mathematical Society - London Mathematical Society , 1937. - Vol. s2-42, Iss. 1. - P. 230-265. — ISSN 0024-6115 ; 1460-244X - doi:10.1112/PLMS/S2-42.1.230
2. ↑ http://domino.research.ibm.com/tchjr/journalindex.nsf/0/cdf6b2949432156385256bfa00683d63?OpenDocument _  _
3. ↑ http://www.popmech.ru/article/4121-bitva-tehnologiy/ Technológiai csata: LCD vs plazma
4. ↑ Universal Display Corporation (a link nem érhető el) . Letöltve: 2009. október 30. Az eredetiből archiválva : 2013. június 3.. (határozatlan) 
5. ↑ Archivált másolat (a hivatkozás nem elérhető) . Letöltve: 2009. október 30. Az eredetiből archiválva : 2010. július 2.. (határozatlan) 
6. ↑ http://old.computerra.ru/2003/479/24204/  (elérhetetlen link) Intelligens por a csizmán
7. ↑ Tudományos és műszaki összefoglaló. 6. szám, 2004. június
8. ↑ http://www.compress.ru/article.aspx?id=9885&iid=414 ACT Kern LCD 2010X 3D monitor
9. ↑ http://www.ve-group.ru/vr13_123.html Archiválva : 2009. február 1. a Wayback Machine Brain Interfacesnél
10. ↑ http://www.xakep.ru/magazine/xa/096/054/1.asp A jövő számítógépei – mik lesznek?
11. ↑ http://www.compress.ru/article.aspx?id=9652&iid=408 Üzemanyagcellák: a remény éve
12. ↑ Az egymolekulájú tranzisztor forradalmasíthatja az elektronikus miniatürizálást - ExpressNews - Albertai Egyetem (hivatkozás nem érhető el) . Letöltve: 2009. október 30. Az eredetiből archiválva : 2008. május 5.. (határozatlan) 
13. ↑ http://qrx.narod.ru/komp/k_intel.htm Az INTEL Corporation for Pentiums szubminiatűr térhatású tranzisztorai.
14. ↑ http://salonav.com/arch/2005.01/htm/004-012.htm A probléma megoldható
15. ↑ http://www.vokrugsveta.ru/news/1351/ Az IBM egy szupererős számítógépet hozott létre. 2007.06.28
16. ↑ YTPO.ru - napi e-újság
17. ↑ A világ leggyorsabb számítógépe (lefelé irányuló kapcsolat) . Letöltve: 2010. március 3. Az eredetiből archiválva : 2010. március 25.. (határozatlan) 
18. ↑ A Cray XT5 (Jaguar) a világ leggyorsabb szuperszámítógépe lett
19. ↑ TOP500 lista – 2009. november Archiválva : 2010. január 24. a Wayback Machine -nél 

Linkek

• A számítógépek keletkezésének története