Airfoil

Az oldal jelenlegi verzióját még nem ellenőrizték tapasztalt közreműködők, és jelentősen eltérhet a 2022. február 2-án felülvizsgált verziótól ; az ellenőrzések 5 szerkesztést igényelnek .

Az aerodinamikában a profil egy szárny , lapát ( propeller , rotor vagy turbina ), vitorla vagy más hidroaerodinamikus szerkezet keresztmetszeti  alakja .

A szárnyprofil formájú test, amely gáz- vagy folyadékáramlásban mozog , az áramlás irányára merőleges emelőerőt hoz létre ( Zsukovszkij tétele ). A szubszonikus sebességű szárnyszárnyak jellegzetes formájúak, lekerekített elülső és éles hátsó élekkel, gyakran aszimmetrikus görbülettel. A szuperszonikus áramlási sebességű profilok éles élekkel rendelkeznek a szárnyellenállás csökkentése érdekében, és kicsi a relatív vastagságuk (a légszárny vastagságának és a húrnak az aránya, százalékban kifejezve). Figyelemre méltó, hogy szubszonikus áramlási sebességeknél az emelőerő nagy része a szárnyszelvény feletti ritkulás miatt jön létre, szuperszonikus áramlási sebességeknél pedig csak a szárny alatti nyomásnövekedés miatt (ez elsősorban az ilyen különbség a szubszonikus és szuperszonikus sebességek profilformáiban).

Klasszikus profil

A klasszikus szárnyú légszárny olyan szárny, ahol a profil felső oldala domború, az alsó oldala pedig majdnem egyenes.

A szárny emelőereje a képlettel számítható ki

ahol:

- emelőerő (N), - a támadási szögtől függő emelési együttható (különböző szárnyprofilokhoz tapasztalati úton meghatározva), — levegő sűrűsége repülési magasságban (kg/m³), — a szembejövő áramlás sebessége (m/s), a jellemző terület (m²).

A légellenállás kiszámításának képlete hasonló a fentihez, azzal a különbséggel, hogy a légellenállási együtthatót használják az emelési együttható helyett .

Szuperkritikus (szuperkritikus) profil

Ez egy speciális profilfajta, ha alakja közel van az ideális támadási szöghez.

Kapcsolódó definíciók

Lásd még

Jegyzetek

    • Katonai repülési szótár. - M .  : Katonai Könyvkiadó, 1966. - 472 p.