| kerület [1] / önkormányzati kerület [2] | |||||
| Uporovsky kerületben | |||||
|---|---|---|---|---|---|
|
|||||
| 56°22′ é. SH. 66°14′ K e. | |||||
| Ország | Oroszország | ||||
| Tartalmazza | Tyumen régió | ||||
| Magába foglalja | 14 vidéki település | ||||
| Adm. központ | Uporovo falu | ||||
| Adminisztráció vezetője | Szaukov Leonyid Nyikolajevics | ||||
| Történelem és földrajz | |||||
| Az alapítás dátuma | 1932 | ||||
| Négyzet | 3007,70 [3] km² | ||||
| Időzóna | MSK+2 ( UTC+5 ) | ||||
| Népesség | |||||
| Népesség |
↘ 20 038 [4] ember ( 2021 )
|
||||
| Sűrűség | 6,66 fő/km² | ||||
| Digitális azonosítók | |||||
| Telefon kód | 34541 | ||||
| Hivatalos oldal ( orosz) | |||||
| Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon | |||||
Az Uporovszkij körzet közigazgatási -területi egység ( raion ) és önkormányzat ( községi körzet ) Oroszországban , a Tyumen megyében .
A közigazgatási központ Uporovo falu , amely 142 km-re található a régió központjától és 45 km-re a legközelebbi Zavodoukovsky vasútállomástól.
A kerület területe 3 ezer km². A régió déli részén található, határos az Isetsky , Armizonsky , Zavodoukovsky kerületekkel, délen pedig közös határai vannak a Kurgan régió Mokrousovsky , Belozersky és Vargashinsky kerületeivel .
A kerület területe 3007,7 km², ebből 171,4 ezer hektár mezőgazdasági terület, 99,6 ezer hektár erdő. A legnagyobb víztározók a Tobol és az Emurtla folyók . Sok kis tó összterülete 3,8 ezer hektár.
TermészetAz Uporovsky kerület természetes és éghajlati övezetben található, élesen kontinentális éghajlattal. Az éghajlat kedvez a mezőgazdaságnak, a gabona-, takarmány- és egyéb növények termesztésének, valamint a szarvasmarha-tenyésztésnek.
A régió földjei nagy részét réti csernozjom szilárd talajok, agyag és nehéz vályog alkotják, melyek alatt mechanikai összetételüket tekintve homok borítja. Gyengén podzolos, homokos talajok a régió nyugati és északkeleti részén találhatók.
Az erdőtakarót a nyír uralja, a mezőgazdasági területek között a nyárfa keveréke csapok formájában. A magasabban fekvő területeken gyakoriak a fenyőerdők .
Az állatvilág meglehetősen változatos. A vadászterületek területe 293 ezer hektár.
A kerület területén balneológiai célra alkalmas termál- és ásványvizek találhatók. A téglagyártásra alkalmas agyagkészlet (1598 ezer m³) is elegendő .
| Népesség | ||||||
|---|---|---|---|---|---|---|
| 2002 [5] | 2009 [6] | 2010 [7] | 2011 [8] | 2012 [9] | 2013 [10] | 2014 [11] |
| 20 865 | ↗ 21 172 | ↘ 20 662 | ↗ 20 668 | ↘ 20 514 | ↘ 20 465 | ↗ 20 499 |
| 2015 [12] | 2016 [13] | 2017 [14] | 2018 [15] | 2019 [16] | 2020 [17] | 2021 [18] |
| ↗ 20 678 | ↗ 20 783 | ↗ 20 896 | ↘ 20 824 | ↘ 20 578 | ↘ 20 296 | ↘ 20 038 |
57 településen 22,1 ezer ember él, ebből: a lakosság 89,7%-a orosz , 8,2%-a német , 1,2%-a ukrán , 0,8%-a tatár és más nemzetiségű.
A népesség jellemzőiA régió népességének kialakulását meghatározó tényező a migrációs folyamatok. 2003-ban 480 fős lakosság érkezett, 320 fő távozott, a vándorlási nyereség 160 fő volt. Az elmúlt három évben folyamatos természetes fogyás volt tapasztalható: 2001 -ben 135 fő, 2002 -ben 124 fő, 2003 -ban 90 fő. A természetes fogyás elsősorban a halálozások számának emelkedése miatt alakul ki, a születések számának pozitív trendje ezt a növekedést nem tudja fedezni.
A 22,1 ezer főből 11,4 ezer fő munkaképes, ebből 9,4 ezer fő a gazdaságban foglalkoztatott. A munkanélküliek száma 272 fő, a gazdaságilag aktív népesség 2,9%-a. 2003-hoz képest 140 fővel, azaz 2-szeresére nőtt a munkanélküliek száma, aminek fő oka a régió vállalkozásainak létszámcsökkenése. A lakosság fő bevételi forrása továbbra is a bér, amelynek átlagos havi összege 2003-ban 2768 rubel volt, 13,8%-kal több, mint 2002-ben. Az átlagos létminimum 1330,87 rubel volt, ami 12,6%-kal nőtt 2002 azonos időszakához képest.
Az Uporovszkij körzet az Összoroszországi Központi Végrehajtó Bizottság 1932. január 1-jei rendelete alapján jött létre az Urál régió részeként a Jemurtlinszkij , Szuerszkij és Jalutorovszkij körzetek községi tanácsaiból .
A körzetbe 35 községi tanács tartozott: Bunkovskij , Byzovszkij , Verkh-Ingalinszkij . Verhnemanaisky, Vidonovsky , Goryunovsky, Emurtlinsky , Zyryansky, Ingalinsky , Kapralikhinsky, Kizaksky, Kiszeljovszkij, Komissarovsky, Korkinsky , Lipikhinsky, Lykovsky, Masalsky, Morevsky, Nizhnemanaysky, Pykar Pussky, Pykar Pussky, Pykar Pussky, Pykar Pusszkij, Pjopeat Puszkij, Pogyin Nyikolajevszkij, Nyifakin, Pan Nyikolajevszkij, Nyifakin Slobodchikovsky, Staronerpinsky, Suersky , Tyumentsevsky, Uporovsky, Chernakovsky, Shadrinsky.
1932-1934 -ben a Kizak községi tanácsot megszüntették. 1934-ben megszüntették a Petropavlovszki Községi Tanácsot.
Az uráli régió 1934. január 17-i felszámolása után a körzet a Cseljabinszki régió része lett .
1934. december 7-én áthelyezték az omszki régióba .
1935. január 25. - Verhnemanaiszkij, Vidonovszkij, Gorjunovszkij, Kiszeljovszkij, Komissarovszkij, Maszalszkij, Nyizsnyemanajszkij, Pantelejevszkij, Pjatkovszkij és Szlobodcsikovszkij községi tanácsokat áthelyezték a Novozaimsky körzetbe . Verkh-Ingalinsky községi tanács átkerült a Yalutorovsky kerületbe, Kapralikhinsky falu tanácsa - az Armizonsky kerületbe .
A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége 1943. február 6- i rendeletével az újonnan megalakult Kurgan régióhoz került .
1944. augusztus 14- én a Tyumen régió része lett.
1954. június 17- én megszüntették a Verhnemanaiszkij, Lykovszkij, Maszalszkij, Nyifakinszkij, Odinszkij, Poszpelovszkij, Staronerpinsky és Tyumentsevsky községi tanácsot. 1956. szeptember 27- én megszűnt a Byzovsky Falutanács. 1957. június 14- én a Zyryansky községi tanácsot megszüntették. 1958. december 11- én a Shadrinsky községi tanácsot Staroshadrinsky-ra keresztelték át. 1961. május 22-én megszüntették a Kiszelevszkij, Lipichinszkij, Morevszkij, Szlobodcsikovszkij, Sztarosadrinszkij és Csernakovszkij községi tanácsot.
1963. február 1-jén megszűnt a kerület. A terület a Yalutorovsky integrált vidéki térség részévé vált. 1966. december 30- án 13 községi tanácsból ismét megalakult a járás, amely a megszüntetés előtt része volt.
1968. május 7- én megalakult a Lipikhinszkij Falutanács. 1971. október 29- én a Nyikolajevszkij Falutanácsot átkeresztelték Csernakovszkijra .
Az Uporovsky önkormányzati körzetben 14 vidéki település található, ebből 56 település:
2004. október 7-én Poljakovszkaja [35] falut megszüntették .
Autóbuszjárat köti össze a területet más településekkel. A legnagyobb települések a falvak: Bunkovo , Emurtla , Korkino , Masali Pyatkovo , Suerka , Uporovo .
Ezek közé tartoznak az Ingalskaya-völgyben található szövetségi jelentőségű régészeti emlékek :
A körzet területén található az Uporovsky regionális rezervátum (6920 ha), valamint a Shashovsky regionális természeti emlékek , 1. telek (636 ha) és Shashovsky, 2., 3. telkek (4 ha).
| Az Uporovsky kerület önkormányzatai | |||
|---|---|---|---|
| Tyumen régió | |
|---|---|
| Városok | Zavodoukovszk városi kerület Ishim Tobolszk városi kerület Tyumen Jalutorovszk |
| kerületek | Abatskiy Armizonian Aromasevszkij Berdyugszkij Vagai Vikulovszkij Golyshmanovsky Zavodoukovszkij Isetsky Ishim Kazanszkij Nyizsnyetavdinszkij Omutyinszkij Szladkovszkij Sorokinskiy Tobolszk Tyumen Uvatsky Uporovszkij Yurginsky Jalutorovszkij Jarkovszkij |
| Autonóm régiók | Hanti-Manszi Autonóm Kerület - Yugra * • Jamalo-Nyenec Autonóm Kerület ** Itt – a hanti manszi autonóm körzet és a YNAO városainak és területeinek figyelembevétele nélkül |
| |