Ulster

Ulster ( ír Cúige Uladh [ ˌ k u ː ɟ ə  ˈ ʊ l ˠ ə ], angolul  Ulster [ ˈ ʌ l s t ə r ]) egyike a négy történelmi tartománynak Írország szigetén [1] , jelenleg kilencet egyesít. megyék a sziget északi részén. E megyék közül hat – Antrim , Armagh , Down , Fermanagh , Londonderry és Tyrone  – Észak-Írország része , a többi – Cavan , Donegal és Monaghan  – az Ír Köztársaság része . A 2011-es adatok szerint Ulster lakossága 2 105 656 fő (Észak-Írország - 1 810 853 fő és az Ír Köztársaság - 294 803 fő). Terület - 21 882 km² (Észak-Írország - 13 795 km² és az Ír Köztársaság - 8087 km²). A legnagyobb város Belfast több mint 500 000 lakossal [2] .

A fő nyelv az angol , a második leggyakoribb az ír . Észak-Írország lakosságának körülbelül 10%-a tud valamennyire az ír nyelvből, bár a nyelvet a köztársasághoz tartozó összes megyében tanítják.

Ulstert informálisan gyakran Észak-Írországnak nevezik .

Földrajz

Történelem

Történelmileg az ókori Írország északi [3] pyatina (királysága) fővárosa Emain Mahe , amelyet főként az úgynevezett Ulad-ciklus legendái szerint írnak le (a királyság összeomlása után jóval később, a 7. században jegyezték fel). a meglévő szájhagyomány szerint [4] ), amely a hirdetés elején létezett. A régészeti feltárások megerősítik egy királyság létezését a feltüntetett fővárossal, néhány leírt ruházati részlettel, szekérszerkezetekkel, harci technikákkal [5] .

A „ Hódítások könyve ” szerint Írország pjatinokra való felosztását, és így Ulad királyságának megalakulását a Fir Bolg törzs öt testvére-vezére végezte [6] .

Megőrződött egy 12. századi leírás, miszerint ennek az ötösnek a trónra lépő királyának nyilvánosan párosodnia kellett egy lóval (az ősi keltáknál a hatalom jelképe), amelyet aztán megfőztek és megettek (a király együtt). a néppel) [7] .

A korai középkorban a tartományt az O'Neill-dinasztia uralta. A 12. századi normann invázió után Ulster a normann bárók, előbb de Courcy, majd de Lacy irányítása alá került. Itt hozták létre Ulster megyét.

A 19. században Ulster Írország leggazdagabb és legvirágzóbb tartománya lett, Belfast pedig népességszámban megelőzte a fővárost, Dublint .

A 20. században Ulster az IRA és az angolbarát Ulster Unionisták ( Ulster Defense Association , Ulster Volunteer Front ) összecsapások színhelye lett .

Közigazgatási felosztások

Ulster kilenc megyéjéből hat – Antrim (Aontroim), Armagh (Ard Mhacha), Down (An Dun), Fermanagh (Fear Manach), Londonderry (Doire) és Tyrone (Tír Eoghain) – alkotja Észak-Írországot, amely továbbra is az ország része maradt. az Egyesült Királyság Írország 1921-es felosztása után. Három Ulster megye, Cavan (An Cabhan), Donegal (Dun na nGall) és Monahan (Muineachan) az Ír Köztársaság része.

Reflexió a kultúrában

• Az Avtograf szovjet rockegyüttes "Ireland, Ulster" című dala .
• A "Kievtől Ulsterig" című dala az ukrán " Komu Down " rockegyüttestől .
• Leningrádban az 1970 -es években a Marata utca , a Nyevszkij Proszpekt és a Stremyannaya utca által határolt tömbben voltak kávézók, amelyeket "Ulster", "Saigon" és "Elf" néven ismertek; ezek a kávézók zenészek, művészek és írók tartózkodási és időtöltési helyszíneiként ismerték az embereket.

Lásd még

• Ulsteri nacionalizmus
• Ulster zászlaja
• Írország angol gyarmatosítása

Jegyzetek

1. ↑ Ulster // Brockhaus és Efron kis enciklopédikus szótára  : 4 kötetben - Szentpétervár. , 1907-1909.
2. ↑ Ulster // Brockhaus és Efron enciklopédikus szótára  : 86 kötetben (82 kötet és további 4 kötet). - Szentpétervár. , 1890-1907.
3. ↑ N. Shirokova. A kelta népek mítoszai. - M . : Astrel, Ast, Tranzitkniga, 2005. - S. 116. - 431 p. - 3000 példányban.  — ISBN 5271087093 .
4. ↑ N. Shirokova. A kelta népek mítoszai. - M . : Astrel, Ast, Tranzitkniga, 2005. - S. 337. - 431 p. - 3000 példányban.  — ISBN 5271087093 .
5. ↑ N. Shirokova. A kelta népek mítoszai. - M . : Astrel, Ast, Tranzitkniga, 2005. - S. 44. - 431 p. - 3000 példányban.  — ISBN 5271087093 .
6. ↑ N. Shirokova. A kelta népek mítoszai. - M . : Astrel, Ast, Tranzitkniga, 2005. - S. 204. - 431 p. - 3000 példányban.  — ISBN 5271087093 .
7. ↑ N. Shirokova. A kelta népek mítoszai. - M . : Astrel, Ast, Tranzitkniga, 2005. - S. 136-137. — 431 p. - 3000 példányban.  — ISBN 5271087093 .

Irodalom

• Ulster // Brockhaus és Efron enciklopédikus szótára  : 86 kötetben (82 kötet és további 4 kötet). - Szentpétervár. , 1890-1907.

Linkek

• BBC Nations archiválva 2006. június 17-én a Wayback Machine History of Ireland- ben
• The British Isles Archivált 2007. március 14. a Wayback Machine -nél Független nézet Írországról és az Egyesült Királyságról
• Kényelmetlen perifériák Etnikai identitás és az Egyesült Királyság birtoka A "protestáns Ulster" és Cornwall esetei, Philip Payton prof.
• Mercator Európa-atlasz Írország térképe ("Irlandia") 1564 körül