Uglichsky kerületben

kerület / önkormányzati kerület
Uglichsky kerületben
Zászló Címer
é. sz. 57°44′. SH. 38°09′ K e.
Ország  Oroszország
Tartalmazza Jaroszlavl régió
Magába foglalja 6 önkormányzat
Adm. központ Uglich városa
Adminisztráció vezetője Kuricin Anatolij Gennadievics
Történelem és földrajz
Az alapítás dátuma 1929
Négyzet

2565,03 [1]  km²

  • (4. hely)
Népesség
Népesség

↘ 44 218 [ 2]  ember ( 2021 )

  • (3,65%)
Sűrűség 17,24 fő/km²
Digitális azonosítók
OKATO 78 246
OKTMO 78 646
Hivatalos oldal
 Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon

Az Uglicsszkij járás  közigazgatási -területi egység ( kerület ) [3] és község ( önkormányzati körzet ) [4] Oroszország Jaroszlavl régiójának délnyugati részén .

Közigazgatási központja Uglich városa , amely regionális jelentőségű város státusszal rendelkezik, és nem szerepel a kerületben , de az azonos nevű uglichi községi körzet szerves részét képezi [5] .

Földrajz

Területe 2565 km² (4. hely a kerületek között). A körzet északon Myshkinsky -vel, keleten Bolseszelszkijvel és Boriszoglebszkijvel , délen a Jaroszlavl régió Pereszlavszkij kerületeivel, nyugaton a Tveri régióval határos .

A fő folyók a Volga , Korozsecsna , Uleima .

Történelem

A körzet 1929 - ben alakult az Uglich járás területének egy részéből az Ivanovo ipari régió Jaroszlavl körzetének részeként . A körzetbe a községi tanácsok tartoztak: Bolse-Liszicinszkij, Bolse-Sabrovszkij, Botvinszkij, Vaszilevszkij, Voszkreszenszkij, Viszokovszkij, Gercenszkij, Gribanovszkij, Derevenkovszkij, Divnogorszkij, Jegorjevszkij, Efremovszkij, Iljinszkij, Kablukovszkij, Lyjinszkij, Kosz-Szabrovszkij, Klementyinszkij, Platunovszkij, Podberezovszkij, Pokrovszkij, Prilukszkij, Savinszkij, Szkokovszkij, Szpasszkij, Terjutyinszkij, Ulejminszkij, Homjakovszkij, Shishkinsky, Jakimovszkij, Jakovlevszkij. 1930. július 23-án a kerületet közvetlenül a regionális végrehajtó bizottsághoz rendelték vissza.

1932-ben a Rybinszki régió Bakunyinszkij, Bolseszelszkij, Nyikolszkij 2. községi tanácsa átkerült a körzetbe, az 1. Nikolszkij és Jakimovski községi tanács összevonásával megalakult a Radisevszkij községi tanács, a Peretjagovszkij községi tanács pedig megszűnt.

1935-ben 8 községi tanácsot helyeztek át az újonnan alakult Bolseszelszkij körzetbe : Bakuninsky, Bolsheselsky, Botvinsky, Gertsensky, Kosoramensky, Nikolsky, Novoselsky, Pokrovsky.

1936. március 11-én a körzet az újonnan alakult Jaroszlavl Régió része lett . 1944. március 17-én Uglich megkapta a regionális alárendeltségű város státuszt, és kikerült a járásból, miközben a központja maradt [6] . 1944. december 18-án 8 községi tanács (Bolse-Sabrovszkij, Vaszilevszkij, Voszkreszenszkij, Viszokovszkij, Iljinszkij, Kablukovszkij, Podberezovszkij és Szkokovszkij) az újonnan alakult Iljinszkij körzetbe került .

1954-ben összevonták a községi tanácsokat: Viszokovszkij és Gribanovszkij - Viszokovszkij, Radiscsevszkij és Szaninszkij - Radisevszkij, Ulejminszkij és Divnogorszkij - Ulejminszkij, Nyeftinszkij és Derevenkovszkij - Maymersky, Klementyevsky és Efremovsky és Bolshevsky-Licinyevsky, valamint Elementry Ninorovszkijra, Klimatinszkijra, Homjakovszkijra és Jakovlevszkijre - Klimatinszkijra, Ordinszkijra és Platunovszkijra - Ordinszkijra, Shishkinskyre és Bolse-Ljagalovszkijra - Ploskinszkijra, Prilukszkijra és Terjutyinszkijra - Prilukszkijra.

1959. március 6-án a felszámolt Iljinszkij körzet 5 községi tanácsát áthelyezték az Uglicsszkij körzetbe : Vaszilevszkij, Sudilovszkij, Csernickij, Zaozerszkij, Voskresenszkij, Sudilovszkij községi tanácsot átkeresztelték Iljinszkijre. 1959-ben az Ulejminszkij és Csernyickij községi tanácsot Ulejminszkijbe, Voszkresenszkijbe és Iljinszkijbe - Iljinszkijbe - egyesítették.

1963-ban megalakult az Uglich vidéki körzet, amely magában foglalta a Bolseszelszkij körzet Pokrovszkij községi tanácsát is. A környék községi tanácsainak összetétele a következő volt: Vaszilevszkij, Viszokovszkij, Zaozernij, Iljinszkij, Klementjevszkij, Klimatinszkij, Maimerszkij, Muravyevszkij, Ninorovszkij, Ordinszkij, Ploszkinszkij, Pokrovszkij, Prilukszkij, Radiscsevszkij, Szpasszkij, Ulejminszkij [7] .

Népesség

Népesség
1939 [8]1959 [9]1970 [10]1979 [11]1989 [12]2002 [13]2007 [14]2009 [15]2010 [16]
62 798 32 962 24 369 19 527 18 069 15 540 50 771 48 856 47 762
2011 [17]2012 [18]2013 [19]2014 [20]2015 [21]2016 [22]2017 [23]2018 [24]2019 [25]
47 583 47 058 46 466 45 929 45 674 45 348 45 407 45 259 44 836
2020 [26]2021 [2]
44 649 44 218
Urbanizáció

A városi lakosság ( Uglich városa ) a kerület teljes lakosságának 71,13%-a.

Közigazgatási felosztások

Az Uglich járás , mint a régió közigazgatási-területi egysége 17 vidéki körzetet foglal magában , míg Uglich város regionális jelentőségű városi státusszal rendelkezik, és nem szerepel a közigazgatási régióban [3] [27] .

Az uglichi községi körzet a helyi önkormányzati szervezet keretein belül 6 települést foglal magában , ebből 1 városi és 5 vidéki település [27] [28] .

sz
.
a térképen
Közigazgatási
-területi egység
közigazgatási
központja
Község közigazgatási
központja

Települések száma
_
Népesség
(fő)
Terület
(km²)
egy Uglich városa Uglich_ _ Uglich városi település Uglich_ _ egy 31 452 [2] 26,66 [1]
2.1 Vozdvizhensky vidéki körzet Val vel. Vozdvizhenskoe Golovinsky vidéki település falu Golovino 100 1881 [2] 461,17 [1]
2.2 Golovinsky vidéki körzet falu Golovino
2.3 Klimatinskiy vidéki körzet Val vel. Klimatino
2.4 Ploskinsky vidéki körzet d. Zarechye
3.1 Vasziljevszkij vidéki körzet Val vel. Vasilevo Iljinszkij vidéki település Val vel. Ilinskoe 141 2869 [2] 735,24 [1]
3.2 Zaozersky vidéki körzet Val vel. Zaozerye
3.3 Iljinszkij vidéki kerület Val vel. Ilinskoe
3.4 Putchinskiy vidéki körzet v. Vyakirevo
4.1 Ninorovskiy vidéki körzet Ninorovo falu Otradnovskoe vidéki település Otradny_ _ 78 2748 [2] 359,27 [1]
4.2 Ordinsky vidéki körzet Val vel. Ordino
4.3 Otradnovsky vidéki körzet Otradny_ _
5.1 Klementjevszkij vidéki körzet Val vel. Klementyevo Sloboda falusi település Val vel. Churyakovo 125 3323 [2] 640,70 [1]
5.2 Nikolsky vidéki kerület Val vel. Nikolszkoje
5.3 Pokrovszkij vidéki körzet Val vel. Pokrovskoe
5.4 Sloboda vidéki körzet d. Sloboda
6.1 Maymer vidéki kerület d) Maymery Uleiminszkij vidéki település Val vel. Uleima 56 1945 [2] 341,99 [1]
6.2 Uleiminszkij vidéki körzet Val vel. Uleima

2005. január 1-jére a jaroszlavli régió 2004. december 21-i törvényének megfelelően az újonnan alakult önkormányzati körzetben Uglich városi település és 5 vidéki település jött létre: Golovinszkoje , Iljinszkoje , Otradnovszkoje , Szlobodszkoje , Ulejminszkoje [27] ] .

A jaroszlavli régió két közigazgatási-területi egysége - Uglich járás és a regionális jelentőségű Uglich város - felel meg az uglicsi községi körzetnek [3] .

Települések

A járásban összesen 501 térségi központú település található, ezen belül egy város és 500 vidéki település.

Közgazdaságtan

A kerületben feldolgozóipari, közlekedési, építőipari, lakás- és kommunális vállalkozások működnek. Sajtokat és bioadalékanyagokat, órákat , ásványvizet , mezőgazdasági öntözőrendszereket, vaj- és sajtipari berendezéseket, valamint építőipari darukat gyárt . A régió vidéki térségeinek gazdasági alapja a mezőgazdaság és a fafeldolgozás.

A régió területén tőzeg , homok, kavics, ásványvíz lelőhelyek találhatók.

Jegyzetek

  1. 1 2 3 4 5 6 7 Jaroszlavl régió. Az önkormányzat teljes területe
  2. 1 2 3 4 5 6 7 8 9 Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2021. január 1-jén . Letöltve: 2021. április 27. Az eredetiből archiválva : 2021. május 2.
  3. 1 2 3 A jaroszlavli régió 2002. február 7-i törvénye N 12-z "A jaroszlavli régió közigazgatási-területi szerkezetéről"
  4. A község neve Uglich községi körzet (lásd az Uglich MR alapító okiratát ).
  5. Az Uglich MR chartája
  6. Információs üzenetek // A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Vedomoszti. - 1944. - 18. szám (278). - 4. o.
  7. Jaroszlavl régió. A közigazgatási-területi felosztás kézikönyve 1917-1967 . - Jaroszlavl, 1972. 2013. június 10-i archív példány a Wayback Machine -nél
  8. 1939-es szövetségi népszámlálás. A Szovjetunió tényleges lakossága kerületek és városok szerint
  9. 1959-es szövetségi népszámlálás. A városok és más települések, körzetek, regionális központok és nagy vidéki települések tényleges népessége 1959. január 15-én az RSFSR köztársaságaiban, területein és régióiban . Letöltve: 2013. október 10. Az eredetiből archiválva : 2013. október 10..
  10. 1970-es szövetségi népszámlálás. A Szovjetunió városainak, városi jellegű településeinek, kerületeinek és regionális központjainak tényleges lakossága az 1970. január 15-i népszámlálás szerint a köztársaságokra, területekre és régiókra vonatkozóan . Hozzáférés dátuma: 2013. október 14. Az eredetiből archiválva : 2013. október 14.
  11. 1979-es szövetségi népszámlálás. Az RSFSR, autonóm köztársaságok, autonóm régiók és körzetek, területek, régiók, körzetek, városi települések, faluközpontok és 5000 főt meghaladó lakosságú vidéki települések tényleges lakossága .
  12. 1989-es szövetségi népszámlálás. A Szovjetunió, az RSFSR és területi egységeinek lakossága nemek szerint . Archiválva az eredetiből 2011. augusztus 23-án.
  13. 2002-es összoroszországi népszámlálás. Hangerő. 1, 4. táblázat. Oroszország lakossága, a szövetségi körzetek, az Orosz Föderációt alkotó jogalanyok, körzetek, városi települések, vidéki települések - járási központok és 3 ezer vagy annál nagyobb lélekszámú vidéki települések . Archiválva az eredetiből 2012. február 3-án.
  14. Tájékoztatás a Jaroszlavl régióhoz tartozó települések, települések és települések népességéről 2007. január 1-jén . A jaroszlavli régió vidéki települései 2007. január 1-jén // Statisztikai gyűjtés. Hozzáférés dátuma: 2013. február 14. Az eredetiből archiválva : 2015. március 14.
  15. Az Orosz Föderáció állandó lakosságának száma városok, városi típusú települések és kerületek szerint 2009. január 1-jén . Hozzáférés dátuma: 2014. január 2. Az eredetiből archiválva : 2014. január 2.
  16. - _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ 50 51 52 53 54 55 56 56 57 58 59 61 62 63 64 65 66 67 68 68 69 70 71 72 73 74 76 77 78 78 78 82 82 83 84 85 86 87 88 89 90 92 92 94 95 96 98 98 98 98 98 98 98 98 98 98 98 98 98 98 98 98 98 98 98 98 98 98 98 98 98 98 98 98 98 98 98 98 98 98 98 98 98 98 98 98 98 98 98 98 98 98 98 98 98 98 98 98 98 98 98 98 98 98 98 98 98 98 98 98 98 100 101 101 101 104 104 106 106 106 106 107 108 109 110 110 111 112 114 115 115 116 117 118 118 120 121 122 123 124 125 126 127 128 129 130 131 132 133 134 135 137 138 139 140 141 142 143 144 147 148 148 148 149 149 150 151 152 153 154 155 155 155 159 160 160 161 162 163 164 164 165 167 167 168 170 171 172 173 174 175 177 177 178 178 181 182 184 185 187 188 189 190 191 192 193 196 196 196 196 196 _ _ 200 201 202 204 205 206 208 208 208 210 _ _ _ 211 212 212 213 214 215 216 217 218 219 220 220 222 223 224 224 225 226 227 228 229 230 232 233 234 235 236 237 239 240 241 242 243 245 246 247 248 248 249 250 251 252 253 254 255 256 257 258 259 260 261 262 263 264 265 266 267 268 269 270 271 272 273 274 275 276 27 7 278 279 280 281 282 283 284 285 286 287 288 289 290 291 292 293 294 295 296 296 297 298 299 300 301 302 304 305 306 307 308 309 311 312 313 314 315 316 316 319 320 320 320 322 322 _ _ _ _ 327 328 329 330 331 332 333 334 335 336 336 337 339 340 341 342 343 344 345 346 347 349 350 352 353 354 355 356 356 366 366 366 366 366 366 366 366666666666666666666666666666666666666666666666666666666666666666666 . _ _ 366 366 366 366 366 366 366 366 366 366 366 366 366 366 377 378 379 380 381 382 383 384 385 386 386 387 388 389 390 391 392 393 394 395 396 397 398 399 400 400 402 403 404 405 406 408 410 412 413 414 415 416 417 419 420 420 420 420 420 420 420 420 420 420 420 420 420 420 420 420 420 420 420 420 420 420 420 420 420 420 420 427 428 429 430 431 432 433 434 435 436 436 437 438 439 440 441 442 443 444 445 446 447 448 450 451 452 453 454 455 456 457 459 460 461 462 463 474 465 466 466 466 466 466 466 466 466 466 466 466 466 466 466 466 466 466 466 466 466 466 466 466 466 466 466 466 466 466 466 466 466 466 466 466 466 466 466 466 466 466 466 466 466 466 466 466 466 466 466 466 466 466 477 478 479 480 481 482 483 484 485 486 487 488 489 490 491 492 493 494 495 496 497 498 499 500 501 _ A jaroszlavli vidék településeinek lakossága . Letöltve: 2016. április 28. Az eredetiből archiválva : 2016. április 28..
  17. Jaroszlavl régió településeinek népessége és összetétele 2011. január 1-jén . Letöltve: 2014. május 9. Az eredetiből archiválva : 2014. május 9..
  18. Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint. 35. táblázat Becsült lakónépesség 2012. január 1-jén . Letöltve: 2014. május 31. Az eredetiből archiválva : 2014. május 31..
  19. Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2013. január 1-jén. - M.: Szövetségi Állami Statisztikai Szolgálat, Rosstat, 2013. - 528 p. (33. táblázat: Városi körzetek, önkormányzati kerületek, városi és falusi települések, városi települések, vidéki települések lakossága) . Hozzáférés dátuma: 2013. november 16. Az eredetiből archiválva : 2013. november 16.
  20. 33. táblázat Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2014. január 1-jén . Letöltve: 2014. augusztus 2. Az eredetiből archiválva : 2014. augusztus 2..
  21. Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2015. január 1-jén . Letöltve: 2015. augusztus 6. Az eredetiből archiválva : 2015. augusztus 6..
  22. Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2016. január 1-jén (2018. október 5.). Letöltve: 2021. május 15. Az eredetiből archiválva : 2021. május 8.
  23. Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2017. január 1-jén (2017. július 31.). Letöltve: 2017. július 31. Az eredetiből archiválva : 2017. július 31.
  24. Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2018. január 1-jén . Letöltve: 2018. július 25. Az eredetiből archiválva : 2018. július 26.
  25. Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2019. január 1-jén . Letöltve: 2019. július 31. Az eredetiből archiválva : 2021. május 2.
  26. Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2020. január 1-jén . Letöltve: 2020. október 17. Az eredetiből archiválva : 2020. október 17.
  27. 1 2 3 A Jaroszlavl Régió 2004. december 21-i 65-z sz. törvénye „A jaroszlavli régió településeinek nevéről, határairól és jogállásáról”
  28. A jaroszlavli régió 2009. szeptember 29-i törvénye "A jaroszlavli régió közigazgatási-területi szerkezetéről és önkormányzatairól szóló jogalkotási aktusok módosításáról"

Linkek