Tyurin, Nyikolaj Makszimovics

Nyikolaj Makszimovics Tyurin
Születési dátum 1923. november 8( 1923-11-08 )
Születési hely Kisloe falu , Krasninsky kerület , Szmolenszki régió
Halál dátuma 1990. december 29.( 1990-12-29 ) (67 évesen)
A halál helye
Ország
Foglalkozása Állami gazdaság igazgatója
Díjak és díjak
A szocialista munka hőse
Lenin parancsa Lenin parancsa Honvédő Háború 1. osztályú rendje

Nyikolaj Makszimovics Tyurin ( 1923. november 8., Krasznyinszkij körzet - 1990. december 29., Gagarin , Szmolenszki régió ) - állami gazdaság igazgatója, a szocialista munka hőse ( 1973 ).

Életrajz

Nyikolaj Tyurin 1923. november 8-án született Kisloe faluban (ma a Szmolenszki régió Krasznyinszkij kerülete ). Hétéves iskolát végzett, egy ideig a Leningrádi Mezőgazdasági Főiskolán tanult. 1941 novemberében Tyurint behívták a Munkás és Paraszt Vörös Hadseregébe . Az omszki gyalogsági iskolában végzett. A csatákban súlyosan megsebesült, és tartalékba helyezték. 1944 februárjában visszatért a szmolenszki régióba. Különféle gazdasági, komszomoli és párttisztségeket töltött be. 1956 -ban Tyurin a szmolenszki regionális szovjet pártiskolában végzett, 1961  - ben pedig az SZKP Központi Bizottságának felsőbb pártiskoláját [1] .

1970 szeptembere óta Tyurin a „Rodomanovo” kísérleti demonstratív állami gazdaság igazgatójaként dolgozott. Ennek az állami gazdaságnak a vezetése alatt magas termelékenységet ért el a mezőgazdasági termelésben, különös tekintettel a gabonanövények és a len terméshozamára [1] .

A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének 1973. december 17-i rendeletével Nyikolaj Tyurin a szocialista munka hőse címet kapta a Lenin-rend kitüntetésével , valamint a Sarló- és Kalapács-éremmel [1] .

Aktívan részt vesz a társadalmi tevékenységekben. Az SZKP XXV. Kongresszusának küldöttévé választották , az SZKP Gagarin Kerületi Bizottságának tagjává, a vidéki és regionális népképviseleti tanácsok helyettesévé. 1978 novemberében nyugdíjba vonult.

1990. december 29-én halt meg, a Gagarin városi temetőben temették el [1] .

Jegyzetek

  1. 1 2 3 4 I. N. Beljajev. Becsület és dicsőség – munkával.

Irodalom