kerület [1] / önkormányzati kerület [2] | |||||
Tyumensky kerületben | |||||
---|---|---|---|---|---|
|
|||||
é. sz. 57°10′. SH. 65°30′ K e. | |||||
Ország | Oroszország | ||||
Tartalmazza | Tyumen régió | ||||
Magába foglalja | 23 vidéki település | ||||
Adm. központ | Tyumen városa (nem része a kerületnek) | ||||
Adminisztráció vezetője | Ivanova Svetlana Vladimirovna | ||||
A Duma elnöke | Klimenko Valentin Vitalievich | ||||
Történelem és földrajz | |||||
Az alapítás dátuma | 1923 | ||||
Négyzet | 3689,44 [3] km² | ||||
Időzóna | MSK+2 ( UTC+5 ) | ||||
Népesség | |||||
Népesség |
↗ 127 337 [4] fő ( 2020 )
|
||||
Sűrűség | 34,51 fő/km² | ||||
Digitális azonosítók | |||||
Telefon kód | 3452 | ||||
Hivatalos oldal | |||||
Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon |
A Tyumensky kerület egy közigazgatási-területi egység ( raion ) és egy önkormányzat ( községi körzet ) Oroszországban , a Tyumen megyében .
A közigazgatási központ Tyumen városa (nem része a kerületnek).
A kerület területe 3689 km². A Tura folyók - 260 km , a Pyshma - 150 km folynak át a régió területén. Összesen 26 kis folyó található a régióban, a legnagyobbak a következők: Balda - 78 kilométer, Tsinga és Duvan - 29 kilométer, Akhmanka - 25 kilométer, Karmak és Karga - 15 kilométer.
Népesség | ||||||
---|---|---|---|---|---|---|
2002 [5] | 2009 [6] | 2010 [7] | 2011 [8] | 2012 [9] | 2013 [10] | 2014 [11] |
93 248 | ↗ 93 352 | ↗ 107 175 | ↗ 107 269 | ↗ 108 972 | ↗ 110 861 | ↗ 113 250 |
2015 [12] | 2016 [13] | 2017 [14] | 2018 [15] | 2019 [16] | 2020 [4] | |
↗ 115 838 | ↗ 117 986 | ↗ 118 123 | ↗ 118 965 | ↗ 123 720 | ↗ 127 337 |
78%-a orosz , több mint 13%-a tatár , körülbelül 2%-uk ukrán , német és más nemzetiségűek képviselői.
A Tyumenszkij körzet az Összoroszország Központi Végrehajtó Bizottságának 1923. november 3-i és 12- i rendeletei alapján alakult meg az uráli régió tyumeni körzetének részeként Buharából, Kashegalskajából, Gorodovajából, Zavodouszpenszkájából, Troicszkaja, Tugulimszkaja, Uszpenszkajaból. , Fominszkij, Cservisevszkaja, Jarovszkaja, Bogandinszkaja egy része és a Tyumenszkaja tartományok Tyumen kerületének Kamenszkaja volosztjainak egy része .
A körzet 40 községi tanácsot foglalt magában: Akiyarovsky, Amanadsky, Antipinsky, Baldinsky, Bogandinsky, Golovinsky, Gusevsky, Embaevsky, Zaikovsky, Zavodouspensky, Zyryansky, Kamensky, Kaskarinsky, Knyazhevsky, Komarovsky, Malkovsky, Maltsevinsky, On Mijivohinsky, Onyvohinsky, On Michael , Osztrovszkij, Oszkovszkij, Perevalovszkij, Piskulinszkij, Szkorodumszkij, Tarmanszkij, Tugulimszkij, Uszpenszkij, Utesevszkij, Cseposnyikovszkij, Cservisevszkij, Chikcsinszkij, Juskovszkij, Jarovszkij.
1925. június 17. - Borkovszkij és Szozonovszkij községi tanácsokat áthelyezték a megszüntetett Pokrovszkij körzetből . A Tyunevsky községi tanácsot a Nyizsnyetavdinszkij körzetből helyezték át. 1925. június 17-én és szeptember 30- án a Zavodouspensky, Luchininsky, Maltsevsky, Mesedovsky, Ostrovsky, Oshkukovsky, Piskulinsky, Skorodumsky, Tugulymsky, Cseposhnikovsky és Jushkovsky községi tanácsokat áthelyezték a megalakult Tugulymsky körzetbe . A Zyryansky Falusi Tanács áthelyezését az Uráli Regionális Végrehajtó Bizottság Elnökségének 1925. szeptember 30-i határozata irányozta elő , de valójában nem valósult meg. 1925. december 30/31-i rendelettel visszaszállították a Tyumen régióba. 1925. december 30/31. - Megalakult a Mullashevsky községi tanács. 1926. január 21- én a Golovinszkij községi tanácsot átnevezték Knyazsevszkijre, Zajkovszkijt Bukinszkijra, Knyazsevszkijt Lugovszkijra, Maraszkijt Kijevszkijre. 1926. július 28. - Golovinsky és Druganovsky községi tanács alakult. 1926. szeptember 15. – A Tyunevsky falutanácsot átkeresztelték Glubokovszkijra. 1931. június 10. - Bukhtalsky, Szalairsky, Spassky és Rechkinsky községi tanácsokat áthelyezték a megszüntetett Lipcsinszkij körzetből .
1933. június 20. - a kerületet megszüntették. Területe csatlakozik a Tyumen városi tanácshoz, bár a dokumentumokban továbbra is városi kerületnek, vagy egyszerűen csak kerületnek nevezik. Amanadszkij és Kievszkij községi tanácsokat áthelyezték a Yalutorovsky kerületbe . Az Akhmansky községi tanácsot a Slobodoturinsky körzetből helyezték át.
1934. január 17. - Tyumen városa külvárosi területtel az Ob-Irtysh régió része .
1934. december 7. - Tyumen városa külvárosi területtel az Omszk régió része .
1935. január 25. - Akhmanszkij, Bukhtalszkij, Glubokovszkij, Mijaginszkij, Szpasszkij és Tarmanszkij községi tanácsokat áthelyezték a megalakult Velizsanszkij körzetbe . 1936. február 20. - A Baldinsky községi tanácsot Michurinsky névre keresztelték. 1936-1938 – Recskinszkij községi tanácsot megszüntették .
1938. augusztus 4. – újjáalakult a kerület. 31 községi tanácsot foglalt magában: Akijarovszkij, Antipinszkij, Bogandinszkij, Borkovszkij, Bukinszkij, Golovinszkij, Guszevszkij, Druganovszkij, Embajevszkij, Zirjanszkij, Kamenszkij, Kaskarinszkij, Knyazsevszkij, Komarovszkij, Kulakovszkij, Kuliginszkij, Maltovszkij, Noszkij Multovszkij, Miszkij, Lugovszkij, Onokhinskiy, Perevalovskiy, Salairskiy, Sozonovskiy, Uspenskiy, Uteshevskiy, Chervishevskiy, Chikchinskiy, Yarovskiy.
1939. szeptember 19. - A Druganovsky, Golovinsky, Kyshtyrlinsky, Kuliginsky községi tanácsokat megszüntették. Az Amanad községi tanácsot a Yalutorovsky körzetből helyezték át.
1944. augusztus 14- én áthelyezték a megalakult Tyumen régióba.
1948. december 22- én megalakult az R.P. Winzili. 1949. november 9- én megalakult az R.P. Borovszkij. 1954. június 17- én felszámolták az Akiyarovsky, Amanadsky, Antipinsky, Gusevsky, Zyryansky és Kaskarinsky községi tanácsokat. 1956. június 28-án megszüntették a Borkovszkij, Mullashevszkij, Onokinszkij és Jarovszkij községi tanácsot. 1959. július 23- án megszüntették a Micsurinszkij Falutanácsot. 1960. június 28-án megszüntették a Novojurtovszkij községi tanácsot. 1960. augusztus 12- én megszüntették a Lugovskoy községi tanácsot. 1962. április 28-án a megszűnt Velizsanszkij körzetből áthelyezett Alekszandrovszkij, Buhtalszkij, Velizsanszkij, Glubokovszkij, Mijaginszkij és Tarmanszkij községi tanács a járás része lett. 1962. augusztus 16- án megszüntették a Bukinskiy községi tanácsot. Utesevszkij községi tanácsot Roschinsky névre keresztelték. 1963. február 1-jén megalakult a Tyumen kibővített vidéki körzete a megszűnt Nyizsnyetavdinszkij és Jarkovszkij körzetek összetételével. 1963. január 4. r.p. Borovsky és R.P. Vinzili átkerült adm. alárendeltség a Tyumen városi tanácsnak. 1963. február 1-jén megszűnt a Komarovszkij Községi Tanács. 1964. március 4- én 20 községi tanácsot helyeztek át a megalakult Nyizsnyetavdinszkij vidéki körzetbe. 1964. december 17. Sozonovsky községi tanácsot átnevezték Borkovszkijra. 1965. január 12-én a vidéki területet körzetté alakították és felosztották. 16 községi tanács költözött a megalakult Jarkovszkij körzetbe. 1967. január 6- án megalakult a Lugovskoy községi tanács. A Kamensky községi tanácsot megszüntették. 1967. szeptember 28-án megalakult az R.P. Bogandinskiy. Bogandinsky községi tanácsot Pyshminsky névre keresztelték. 1970. október 29- én megalakult a Kaskarinszkij Falutanács. 1971. április 30- án megalakult az Antipinszkij, Bereznyakovszkij és Kamenszkij községi tanács. Lugovskoy községi tanácsot megszüntették. 1975. február 28- án megalakult a Novotarmansky és Onokhinsky községi tanács. 1975. november 19- én megalakult a Gorkij és Szozonovszkij községi tanács. 1976. augusztus 20- án az Antipinsky községi tanácsot áthelyezték az adm. alárendeltség a Tyumen város Leninszkij kerületi tanácsának. 1979. november 12- én megalakult a Matmasovsky községi tanács és a járási település. Javítók. 1984. április 4- én a Matmasovsky községi tanácsot áthelyezték az adm. alárendeltség a Tyumen város Leninszkij kerületi tanácsának, r.p. Meliorátorok és Bereznyakovszkij Községi Tanács - a Tyumen Központi Kerületi Tanácsához, Rosinszkij Községi Tanácshoz - a Tyumeni Kalinin Kerületi Tanácshoz. 1984. november 5- én megalakult a Mullashinsky községi tanács. 1987. március 28- án megalakult a Narimanov Falutanács. 1990. június 6- án megalakult az Andrejevszkij Falutanács.
2019. április 19. óta 20 vidéki település van a Tyumen városi körzetben [17] :
2015. június 1-jén Bogandinszkij munkástelepülés önkormányzata és Knyazsevszkij község beolvadt a Bogandinszki községbe vidéki település jogállással, a közigazgatási központtal a Bogandinszkij munkástelepülésen [18] .
2019. április 19-én Vinzili település önkormányzatát és Nyizsnyepiszminszkoe községet beolvasztották a vidéki település jogállású Vinzilinszkoe községbe , Borkovszkoe és Sozonovskoe pedig a Kaskarinszkij községbe [19] [20] [21] .
A Tyumen régióban 76 település található:
2004. november 5-én Fufaeva falut Lugovoe faluhoz csatolták [23] .
A Tyumen régió önkormányzati formációi | |||
---|---|---|---|
Tyumen régió | |
---|---|
Városok | Zavodoukovszk városi kerület Ishim Tobolszk városi kerület Tyumen Jalutorovszk |
kerületek | Abatskiy Armizonian Aromasevszkij Berdyugszkij Vagai Vikulovszkij Golyshmanovsky Zavodoukovszkij Isetsky Ishim Kazanszkij Nyizsnyetavdinszkij Omutyinszkij Szladkovszkij Sorokinskiy Tobolszk Tyumen Uvatsky Uporovszkij Yurginsky Jalutorovszkij Jarkovszkij |
Autonóm régiók | Hanti-Manszi Autonóm Kerület - Yugra * • Jamalo-Nyenec Autonóm Kerület ** Itt – a hanti manszi autonóm körzet és a YNAO városainak és területeinek figyelembevétele nélkül |
|