Tagmizyan, Nikoghos Kirakosovich

Nikoghos Takhmizyan
Նիկողոս Թահմիզյան
Születési dátum	1926. május 9( 1926-05-09 )
Születési hely	Athén , Görögország
Halál dátuma	2011. augusztus 30. (85 évesen)( 2011-08-30 )
A halál helye	Pasadena, Kalifornia
Ország	Görögország , Szovjetunió , Örményország
Tudományos szféra	örményisztika, örmény zenetörténet
alma Mater	Szentpétervári Konzervatórium
Akadémiai fokozat	Bölcsészettudományi doktor  ( 1980 )
Akadémiai cím	akadémikus professzor
Ismert, mint	Örménykutató, zenetudós
Díjak és díjak
Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon

Nikoghos Kirakosovich Tagmizyan ( örmény  Նիկողոս Թահմիզյան ) ( 1926. május 9., Athén -  2011. augusztus 30., Pasadena, 0, Kalifornia) - szovjet és örmény zenetudós , domiciano [ 1] történész . Az örmény zenetörténet szakértője [2] . Kh. S. Kushnarev professzor tanítványa , az Örmény SSR tiszteletbeli művészeti dolgozója ( 1984 ).

Kreatív életrajz

Nikoghosz Tagmizjan 1926. május 9-én született Görögország fővárosában, Athén városában. Alapfokú zenei tanulmányait a nicosiai Melkonian Educational Institute-ban (Ciprus) szerezte. Hamarosan családja hazatelepült Szovjet Örményországba, ahol a római Melikyan Zeneművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait [2] . A főiskola elvégzése után 1947 és 1956 között Tagmizyan az Örmény Opera- és Balettszínház zenekarának (kürtjének) művésze volt, majd az Örmény Rádió szerkesztője.
1956-ban a Jereváni Konzervatórium történetelméleti fakultásán , 1959-ben a Leningrádi Konzervatórium posztgraduális szakán szerzett diplomát . X. S. Kushnareva. 1960 óta Tagmizyan kutató, 1963 óta pedig vezető kutató a „Matenadaran” Ősi Kéziratok Kutatóintézetében , amelyben 1987 -ben professzori címet kapott . Nikoghos Tagmizyan műveiben az örmény zenei kultúra fejlődéstörténetére helyezi a hangsúlyt. Számos zenetudományi esszé és cikk szerzője vagyok. [3] .

1990-ben az USA-ba emigrált (1995-től állampolgárság), Pasadenában (Kalifornia) élt és halt meg.

A „Munkavitézségért ” kitüntetést ( 1986.08.22.) tüntették ki.

Zenetudományi munkák

örményül

• A Sayat-Nova örmény dalainak dallamairól // Az ArmSSR Tudományos Akadémia hírei, tábornok. Nauki, 1963, 10. sz
• Komitas "Aknai népdalok sora" című gyűjteménye a történeti kritika tükrében // Az ArmSSR Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Értesítője, 1969, 11. sz.
• Komitas és az örmény spirituális dalszerzés tanulmányozásának kérdései // Komitasakan. Probléma. 1. Er., 1969
• Az ókori és középkori örmény zene történetének kritikai áttekintése // Az ArmSSR Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Értesítője, 1970, 10. szám, 1971, 1., 5., 9.
• Tapasztalatok a legegyszerűbb haz (nem mentális) rekordok megfejtésében // Az ArmSSR Tudományos Akadémia Történelmi és Filológiai Lapja, 1971, 2. sz.
• Az ókori örmény nyolcszögrendszer szavai // Echmiadzin, 1972, 2., 3., 4.
• Barsekh Tchon és a professzionális dalszerzés virágzása Örményországban a 7. században // A Jereván Egyetem Értesítője, 1973, 1. sz.
• Nerses Shnoreli (XII. század) zenészként és zeneszerzőként. Er., 1973
• A harmónia csontvázának doktrínája Örményországban az 5-15. században // Örmény művészet. Probléma. 1. Er., 1974
• Az ókori Örményország zeneesztétikája // Tudományos művek egyetemközi gyűjteménye. Er., 1977, 3. sz
• A khaz írás művészete történelmi fejlődésében // Bulletin of the Matenadaran. T. 12. Er., 1977
• Hovhannes Sarkavag Imastaser és az örmény középkori zenei kultúra // Bazmavep, Velence, 1978, 3-4.
• A zene helye és jelentősége az örmény középkor (V-XV. század) professzionális művészetrendszerében // [Jelentés]. II. Nemzetközi Szimpózium az örmény művészetről. Er., 1978
• Anyagok a középkori örmény és orosz spirituális zeneművészet összehasonlító tanulmányozásához // A Matenadaran Bulletin. T. 13. Er., 1980
• Makar Yekmalyan: Élet és munka. Er., 1981
• Voskeporik: Az örmény dallam gyöngyei / Összeáll. és szerk. Er., 1982
• A ritmikus felosztás elve a középkori örmény zenében és az új örmény jelölésrendszer // A Jereván Egyetem Értesítője, 1984, 1. sz.
• A közepes összetettségű első kategóriájú haz rekordok megfejtése // Bulletin of the Matenadaran. T. 14. Er., 1984
• Grigor Narekatsi (X. század) és az 5-15. századi örmény zene Er., 1985
• Örmény monodikus zene és Aram Hacsaturjan kreativitása új kritikai megvilágításban // Egyetemközi tematikus tudományos közlemények gyűjteménye. Művészetkritika. Er., 1985
• Az örmény nyolcszög Gandzaran részlegéről // A Matenadaran értesítője. T. 15. Er., 1986

Oroszul

• Tamburista Arutin. Útmutató a keleti zenéhez / Fordítás törökből, előszó és kommentár. Er., 1968
• Dávid, a legyőzhetetlen (V-VI. század) és az örmény zene // Szovjet zene, 1968, 8. sz.
• Az első örmény opera száz éve (T. Chukhadzhyan „Arshak II” // Színház, 1968, 5. sz.
• Komitas irodalmi örökségéből // Szovjet zene, 1969, 10. sz
• Komitas és Grigor Narekatsi címkéi // Zenei élet, 1969, 19. sz.
• Zeneelmélet az ókori Örményországban. Er., 1977
• Az improvizációs módszerek vizsgálatáról a keleti szájhagyomány professzionális zeneművészetében // „Maqomok, mugamok és modern zeneszerzői kreativitás. Köztársaságközi tudományos-elméleti. konferencia. Taskent. június 10-14. 1975". Taskent, 1978
• A hellenisztikus Örményország zenei kultúrájára vonatkozó adatok áttekintése. Az ókori történelem és kultúra problémái // Beszámolók a szocialista országok XIV. Nemzetközi Antikvár Konferenciájáról „Eirene”. T. 2. Er., 1979
• Örmény-bizánci zenei kapcsolatok a kora középkorban // Kaukázus és Bizánc. Probléma. 1. Er., 1979
• Anania Shirakatsi szerepe a zenei-akusztikus elmélet fejlődésében Keleten // Ázsia és Afrika népeinek zenéje. Probléma. 3. M., 1980
• A tipikus énekek rendszere a Közel-Kelet zenéjében (18. század első fele) // A közel- és közel-keleti népek szájhagyományának professzionális zenéje és jelenkor. Taskent, 1981
• Zene az ókori és középkori Örményországban. Er., 1982
• Hovhannes Erzankatsi Plus (XIII. század) és a középkori örmény zene elméletének kérdései // Hagyományok és modernitás. Az örmény zene kérdései. Probléma. 1. Er., 1986
• Davtak Kertog - a kora középkori Örményország kiemelkedő költője-dallamosa // Davtak Kertog. Er., 1986
• Örményország zenei kultúrája és kapcsolatai a Kelettel // Ázsia és Afrika népeinek zenéje. Probléma. 5. M., 1987
• Alexander Shaverdyan és az örmény történelmi zenetan // A. Shaverdyan. *Komiták és az örmény zenei kultúra. 2. kiadás M., 1987
• Az örmény-perzsa-tádzsik zenei kapcsolatokról az ókorban // Borbad, a kultúra kora és hagyományai. Dusanbe, "Donish" - 1989.

idegen nyelveken

• Monodische Denkmäler Alt-Armeniens, Beiträge zur Musikwissenschaft. Berlin, 1970, Heft 1
• Les anciens manuscrits musicaus arméniens et les questions relations á leur déchiffrement, Revues des Études Arméniennes (NS). Párizs, 1970. 7. köt
• Związki muzyki ormianskiej i bizantyjskiej we wczesnym średniowieczu. Musicka. Polska Akademia Nauk (Instytut Sztuki). Warszawa, 1977, 1. sz
• Esszék az örmény zenéről, London, 1978
• De L'unité de la parole poe'tique et de la musique dans le Tropologion (Saraknoc) Arménien. "Revues des Études Arméniennes" (NS). Párizs, 1983. 17. évf
• A zenetudomány helyzete a Spviet-ázsiai Köztársaságokban. "Music in the Lite of Man", Ázsia és Óceánia (Proscedings of the Asian Music Symposium), Tokió, július 5-8. 1985
• Gusan művészete a történelmi Örményországban. — Az Armenian Studies Társaságának folyóirata, 2000
• Dikran Tchouhadjian élete és munkássága. – Los Angeles: Drazark Press, 2001

Linkek

• Szerk. Yu. V. Keldysh. Tagmizyan N. K. // Zenei enciklopédia. - Szovjet enciklopédia, szovjet zeneszerző . - M. , 1973-1982. (Orosz)

Jegyzetek

1. ↑ Khudaverdyan, K. S. (1995). Örmény enciklopédia. Jereván, Örmény enciklopédia-kiadó. 259. o., 2. kötet. ISBN 5-89700-008-5
2. ↑ 1 2 NiGOGHOS G. Tahmizyan / Journal of the Society for Armenian Studies No. 11-13 / The Society, 2000 - 248. oldalEredeti szöveg  (angol)[ showelrejt] NiGOGHOS G. Tahmizyan zenetudós, történész és akadémikus Örményország középkori zenéjével és a keleti kultúrákkal kapcsolatos kutatásairól, valamint a volt Szovjetunióban és Európában egyaránt nemzetközi szimpóziumokhoz és publikációkhoz való tudományos hozzájárulásairól ismert. Dr. Tahmizyan Athénban, Görögországban született, korai zenei képzését a ciprusi Melkonian Institute of Cyprusban és az ereváni Romanos Melikian zeneiskolában végezte. A Komitas Konzervatóriumban végzett, posztgraduális munkáját a Leningrádi Állami Zeneművészeti Konzervatóriumban végezte Christapor Kushnarian irányítása alatt. Legutóbbi publikációi közé tartozik a Sayeat'-Novan ew Hay gusana-ashughakan erg-erazhshtut'iwne (Sayaf Nova és az örmény minstrel hagyomány) és a Tigran Ch'ukhachean keanke ew steghtsagortsut'iwne (Tigran Ch'ukhachean: Life and Work). Virgil Strohmeyer háromszor volt
3. ↑ Tagmizyan N. K. // Zenei enciklopédia / szerk. Yu. V. Keldysh . - M . : Szovjet enciklopédia, szovjet zeneszerző, 1981. - T. 5.

Szótárak és enciklopédiák	Nagy orosz
Genealógia és nekropolisz	WikiTree
Bibliográfiai katalógusokban BNF : 13736329d GND : 130628786 ISNI : 0000 0000 2745 6017 LCCN : n84069473 NTA : 087920573 SUDOC : 147161878 VIAF : 64183490 WorldCat VIAF : 64183490