Soufriere (Saint Vincent)
| soufriere | |
|---|---|
| angol La Soufrière | |
Soufrière vulkán (2005. november 7.). | |
| Jellemzők | |
| vulkán alakú | sztratovulkán |
| Utolsó kitörés | 2021 |
| Legmagasabb pont | |
| Magasság | 1220 [1] m |
| Relatív magasság | 1234 m |
| Elhelyezkedés | |
| é. sz. 13°20'. SH. 61°11′ ny e. | |
| Ország | |
| Gerinc vagy masszívum | Antillák |
 soufriere | |
| Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon | |
A Soufrière ( La Soufrière , fr. Soufrière [ sufʁjɛʁ sɛ̃ vɛ̃sɑ̃] ) Nyugat-Indiák egyik legősibb vulkánja (körülbelül 60 millió éves). St. Vincent sziget északi részén található . Korunkban legalább 160-szor tört ki. A Soufrière a közelmúltban 1718-ban, 1812-ben, 1902-ben, 1971-ben, 1979-ben és 2021-ben tört ki. Általában jelentős károkat okoztak, különösen a mezőgazdaságban, és ez volt az egyik oka annak, hogy Saint Vincent és Grenadine -szigetek gazdasága a mezőgazdaságról mint fő iparágról a turisztikai szektorba került át.
A vulkántól délre kialudt vulkánokból álló fokozatosan süllyedő kúpok láncolata található. Lejtőit (meredek nyugati és enyhébb keleti) sűrű trópusi esőerdők borítják, számos hegyi patak alkotja a folyók és tavak komplex rendszerét (a kráter déli részén egy 183 m széles vulkanikus tó található). Sok folyó áramlását megszakította a vulkáni tevékenység, így a "száraz folyók" nem ritkák a lejtőkön, amelyek csatornáit a lávafolyások elzárták .
A Soufrière a világ egyik legtöbbet tanulmányozott vulkánja – szeizmikus állomások és geofizikai laboratóriumok folyamatosan figyelik tevékenységét, a kutatók pedig rendszeresen végeznek kísérleteket a földkéreg fejlődésének nyomon követésére.