Az egyes vegyes váltó ( egyes vegyes is , 2016-ig - szuper vegyes ) egy biatlon csapatverseny, amely 2015-ben jelent meg [1] . A csapat két sportolóból – egy férfiból és egy nőből – áll, akik összesen nyolc lővonalban adják át egymásnak a stafétabotot [1] [2] .
Az egyes vegyes váltó debütálására a cseh Nove Mesto városában került sor a világkupa- szakaszban 2015. február 6-án. Ezt megelőzően 2014. március 23-án tartották Holmenkollenben az akkoriban "supermixnek" nevezett új tudományág tesztelését . Az első vegyes váltón 2015-ben az Alekszej Volkov és Yana Romanova alkotta orosz válogatott nyert . A második a norvég csapat ( H. Labelund , M. Olsby ), a harmadik az ukrán csapat ( A. Tishchenko , Yu. Dzhima ).
A világbajnokságon belüli első futamra 2019. március 14-én került sor Östersundban . Ezt a norvég Marte Olsby-Røiseland és Johannes Boe nyerte , a második és harmadik helyet Olaszország ( Dorotea Wierer és Lukas Hofer ), illetve Svédország ( Hanna Oeberg és Sebastian Samuelsson ) csapata szerezte meg.
A csapat két különböző nemű sportolóból áll, akik ugyanazt az országot képviselik. A szabályok nagyjából hasonlóak a hagyományos vegyes váltóéhoz . A különbség az, hogy minden résztvevő 2 szakaszt fut, minden szakasz után csapattársával cserél. Az átadásra a pálya és a megfelelő lővonalak két köre után, közvetlenül az állólövést követően kerül sor. Az állólövés utáni harmadik körben, a klasszikus váltóversenyeknél megszokott módon csak az utolsó szakaszon, a verseny cél előtt futnak a versenyzők. A pálya köreinek hossza 1,5 km, a büntetőkör hossza 75 méter.
Így az első, induló sportoló 2 3 km-es szakaszt, a szintén célba érő második pedig 3 és 4,5 km-t fut.
A versenyen férfiak és nők is indulhatnak, a verseny szervezői döntése alapján.
Azok a résztvevők, akik az éllovas váltó utolsó áthelyezésével egy körrel lemaradtak, kikerülnek a versenyből.
| A biatlon versenyek típusai | |
|---|---|
| A bajnokság és a világbajnokság részeként | |
| Más versenyeken |
|