A nyugat-indiai vulkánok csak a régió keleti részén - a Kis-Antillák ívének régiójában - aktívak, amely a karibi litoszféra lemez keleti széle mentén helyezkedik el [1] . Ennek a területnek a vulkanizmusa az észak-amerikai és dél-amerikai lemezek óceáni kérgének [2] [3] alábukásának köszönhető, a Közép-Atlanti-hátságtól [1] nyugat felé haladva , a Karib-tengeri lemez alatt [4] , kelet felé a szomszédos litoszféra lemezekhez képest [K 1] . A vulkáni tevékenység a Kis-Antillák ívének területén körülbelül 40 millió évvel ezelőtt jelent meg [2] . Dominikától északra az ív két szigetláncra oszlik - a keleti láncra, amely egy régi, kialudt vulkáni ív, amely a korai miocénig aktív , és a nyugati láncra, a modern vulkanizmus helyszínére [2] [6] . Dominikától délre a régi és a modern ívek átfedik egymást, és szigetláncot alkotnak, amely nyugaton a Grenada hátsó ívű medencéjével határos [2] .
A Karib-tengeri lemez északi és déli széle az észak-amerikai és dél-amerikai litoszféra lemezek törött és egyenetlen határain csúszik; nyugati szélén található a közép-amerikai szubdukciós zóna a Karib-tenger és a szubdukciós Kókusz -lemez között [7] , amely Közép-Amerika földrengéséért és vulkanizmusáért felelős [8] . Inaktív vulkáni objektumok vannak Haiti szigetén, amely a Gonave mikrolemez része, és az Enriquillo-Plantain Garden és a Septentrional Oriente szeizmikusan veszélyes törészónájában található.[8] .
1902-ben két nagy kitörés hívta fel a figyelmet a régióban található vulkánokra. A Montagne Pele kitörés elpusztította Saint-Pierre városát , mintegy 29 000 ember halálát okozva [1] [9] ; a Soufrière erősebb kitörése kevesebb kárt okozott a kevésbé lakott St. Vincent szigeten , mintegy 1600 ember halt meg [9] .
Nyugat-Indiában van a legkevesebb aktív vulkán és a legkisebb érintett országok területe a többi vulkáni régió között [1] . A Nyugat-Indiában található holocén vulkánok többsége andezit sztratovulkán , amelyet a magma összetételének és kitörési típusainak kivételes változatossága jellemez, jelentős eltérésekkel a sziget íve mentén északról délre [2] . A sztratovulkánok ilyen jelentős hányada csak Alaszkához hasonlítható [ 1] . A karibi vulkánok kitörési mechanizmusai összetettek és gyakran anomálisak [3] . A kitörések intenzitása és típusa a stromboliaitól a vulkáni és plinikusig változó [9] . A régió ismert vulkánkitöréseinek több mint 90%-a robbanásveszélyes, és Nyugat-Indiában a legmagasabb a szigorúan robbanásveszélyes kitörések aránya a világon, nem kísérő lávafolyás vagy vulkáni kupolák [1] . Az erőteljes robbanásszerű kitörések órákig is eltarthatnak, ami a vulkáni kúpok nagyfokú instabilitásához vezethet, és bizonyos esetekben pusztító szökőárak kialakulásához [9] . A régióban az ismert kitörések csaknem fele elérte a VEI 4-et , bár a világ többi részén a leggyakrabban előforduló kitörések VEI-je 2 [4] . Egyetlen másik régióban sem fordul elő alacsonyabb arányban a lávafolyást okozó kitörések aránya – körülbelül 4,5%, vagy 6 kitörés a 132-ből. A Nyugat-Indiában a kitörések 12%-a lávakupolák kialakulásához vezetett [1] . A vulkánok csaknem 70%-a piroklasztikus áramlásokat produkált a holocénben, a régióban előforduló összes ismert kitörés körülbelül háromnegyedét kísérték ezek az áramlások [4] . Három Nyugat-Indiában található vulkán szerepel a világ tíz legnagyobb vulkánja között, amelyek kitörései leggyakrabban piroklasztikus áramlásokat okoznak. Így a Montagne Pele 54 keltezett kitörésének több mint 90%-a , beleértve az 1902-es pusztító kitörést is, piroklasztikus áramlásokat alkotott [1] . A történelmi kitörések körülbelül egyharmada lahárok kialakulásához vezetett , 4 történelmi kitörés szökőárt okozott [4] . Összesen legalább 12 vulkán tört ki ebben a régióban az elmúlt 10 000 év során [2] .
A Kis-Antillák szigetcsoportjának északi szigeteit Kolumbusz 1493-as második expedíciója során fedezte fel, a többit a harmadik út során, 1498-ban fedezte fel. Az európaiak csak az 1630-as években kezdtek megtelepedni a Kis-Antillákon, a cukorkereskedelem növekedése idején, előtte a Nagy-Antillákat részesítették előnyben . Saba szigetén a telepesek füves síkságokat találtak, amelyek fiatal piroklasztikus üledékek növényzett csúcsainak tűntek. Martinique - on az emberek figyelmüket Montaigne Pele-re fordították, amelynek környékén gyanúsan nem volt növényzet. A Nyugat-Indiában az első történelmi kitörés Guadeloupe -ban történt 1690 körül [1] . Összesen 28 történelmi kitörésről van feljegyzés, a többi más módszerrel keltezett. A főként brit és francia vulkanológusok által készített, részletes tefra - vizsgálatok sorozatát követően a radiokarbon elemzés lehetővé tette a kitörések 68%-ának datálását [1] .
A legtöbb Nyugat-India lakossága a szigetek kis mérete miatt a vulkánok közvetlen közelében él [1] [4] . Míg az egyes szigetek lakossága alacsony lehet, jellemzően a lakosság 100%-a él egy vagy több vulkán 30 vagy 100 km-es körzetében. A szigetek egymáshoz való kritikus közelsége azt is jelenti, hogy az egyik szigeten lévő kitörések hatással lehetnek a szomszédos szigetekre [4] . Ez különösen igaz a szökőárakra, amelyek veszélye mind a víz alatti vulkánok , mind a szigeteken található vulkánok kitörésekor fennáll [10] . Rengeteg geológiai bizonyíték áll rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy a Nyugat-Indiában található vulkánok szökőárokat generáltak az elmúlt 100 000 évben [9] , a régióban előforduló szökőárok mintegy 14%-át vulkáni tevékenység okozta [3] . A batimetrikus felmérések a szigeti vulkánok összeomlásából származó hatalmas víz alatti földcsuszamlások széles körben elterjedt lerakódásait is dokumentálták [1] .
Az elmúlt évtizedekben, a Mount Soufrière kitörése óta a St. Vincent-szigeten 1979 augusztusában, a régió viszonylag nyugodt maradt. Azóta az egyetlen kitörés, kivéve egy kis phreatikus kitörést a Mount Watt közelében lévő geotermikus területenDominikában 1997 - ben, valamint a Kik-em-Jenny víz alatti vulkán 2001-es és 2015-ös kitörése Grenadától északra, a Soufrière Hills vulkán hosszan tartó kitörése Montserratban . Ez a kitörés 1995-ben zajló robbanásokkal kezdődött, és hamarosan felerősödött. A Soufrière tetején lévő vulkáni kupola növekedését és pusztulását kísérő piroklaszt- és iszapfolyások végül teljesen elpusztították a sziget fővárosát, Plymouth -t [1] . A sziget déli felének nagy részét kiürítették; a kitörés aláásta a sziget gazdaságát, több mint 500 millió dolláros kárt okozva [11] . Így a vulkáni tevékenység kétszer is a kelet-karibi sziget fővárosának teljes lerombolásához vezetett: 1902 -ben a Martinique -i Saint-Pierre városa , 1997-ben pedig Plymouth [11] pusztult el . A kitörések és szökőárok jövőbeli forrásaiként a régióban a fő veszélyt elsősorban a Soufrière Hills , a Montagne Pele , a Soufrière és a víz alatti Kick-em-Jenny vulkán jelenti [9] .
A régió vulkánjainak megfigyelése a Mount Soufrière pusztító kitörése után kezdődött a St. Vincent-szigeten 1902-ben. Az első állandó vulkáni nyomkövető program, amelyet a Nyugat-indiai Egyetem Szeizmikus Kutatóközpontja működtetett , 1952-ben hozták létre [9] . Jelenleg ezen a programon kívül, amelynek ma már több mint 50 állomásból álló hálózata Trinidad központja [12] , a vulkánmegfigyelést a francia guadeloupe -i és martinique -i vulkánmegfigyelők végzik [1] . Emellett 1995-ben, a Soufrière Hills kitörése után egy másik hatékony vulkáni nyomkövető programot hozott létre a montserrati Vulkanológiai Obszervatórium [9] . Ezt az obszervatóriumot régóta a British Geological Survey üzemelteti.2008 áprilisa óta azonban a geológiai veszélyek megelőzésével foglalkozó két nagy regionális szervezet – a Nyugat-indiai Egyetem Szeizmikus Kutatóközpontja és a Párizsi Francia Földfizikai Intézet – közös irányítása alá tartozik.[1] .
A Nyugat-Indiában található vulkánok listája a Smithsonian Institution Global Volcanism Program adatbázisán alapul, amely információkat tartalmaz azokról a vulkánokról, amelyek az elmúlt 10 000 évben valamilyen tevékenységet, köztük geotermikus tevékenységet mutattak [13] . A térképen és a táblázatban a vulkánok koordináták szerint vannak rendezve, északról délre.
| Nem. | Kép | Név | Elhelyezkedés | Magasság, m | A nyomtatvány | Utolsó kitörés | VEI [K 2] |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| egy | San Juan [14] ( spanyolul: San Juan ) |
ról ről. Haiti Dominikai Köztársaság 18°52′12″ É SH. 71°19′48″ ny e. |
piroklasztikus kúp | pleisztocén | ismeretlen | ||
| 2 | Valle Nuevo [15] ( spanyolul: Valle Nuevo ) |
ról ről. Haiti Dominikai Köztársaság 18°49′48″ É SH. 70°40′12″ ny e. |
vulkáni mező | pleisztocén | ismeretlen | ||
| 3 | Vigie [16] ( fr. Morne la Vigie ) |
ról ről. Haiti Haiti 18°46′48″ É SH. 72°16′48″ ny e. |
831 | piroklasztikus kúp | pleisztocén | ismeretlen | |
| négy | Dos Hermanos [17] ( spanyolul: Dos Hermanos ) |
ról ről. Haiti Dominikai Köztársaság é. sz. 18°45′00″ SH. 70°55′12″ ny e. |
vulkáni mező | pleisztocén | ismeretlen | ||
| 5 | Tomaso [18] ( fr. Thomazeau ) |
ról ről. Haiti Haiti 18°40′48″ É SH. 72°04′48″ ny e. |
piroklasztikus kúp | pleisztocén | ismeretlen | ||
| 6 | Saba[19] ( angol Saba ) |
ról ről. Saba karibi Hollandia 17°37′48″ É SH. 63°13′48″ ny e. |
887 | sztratovulkán | 1640 | ismeretlen | |
| 7 | Northern Centers [20] ( angolul Northern Centers ) |
ról ről. Sint Eustatius Karib-tenger Hollandia 17°30′28″ É SH. 62°59′31″ ny e. |
sztratovulkán | pleisztocén | ismeretlen | ||
| nyolc | Quill [21] ( angolul The Quill ) |
ról ről. Sint Eustatius Karib-tenger Hollandia 17°28′40″ É SH. 62°57′36″ ny e. |
601 | sztratovulkán | 250 év | négy | |
| 9 | Liamuiga [22] ( angolul Liamuiga ) |
ról ről. St. Kitts St. Kitts és Nevis 17°22′12″ s. SH. 62°48′00″ ny e. |
1156 | sztratovulkán | 160 év | négy | |
| tíz | Délkeleti tartomány[23] ( angol South East Range ) |
ról ről. St. Kitts St. Kitts és Nevis 17°19′48″ s. SH. 62°46′12″ ny e. |
900 | sztratovulkán | pleisztocén | ismeretlen | |
| tizenegy | Nevis [24] ( angolul Nevis Peak ) |
ról ről. Nevis Saint Kitts és Nevis 17°09′00″ s. SH. 62°34′48″ ny e. |
985 | sztratovulkán | Ismeretlen, valószínűleg holocén | ismeretlen | |
| 12 | Silver Hill [25] ( angolul Silver Hills ) |
ról ről. Montserrat Nagy-Britannia 16°48′36″ É SH. 62°11′38″ ny e. |
403 | vulkáni kupola | pleisztocén | ismeretlen | |
| 13 | Center Hills [ 26 ] _ |
ról ről. Montserrat Nagy-Britannia 16°45′32″ É SH. 62°11′45″ ny e. |
741 | vulkáni kupola | pleisztocén | ismeretlen | |
| tizennégy | Soufrière Hills [27] ( angolul Soufrière Hills ) |
ról ről. Montserrat Nagy-Britannia 16°43′12″ É SH. 62°10′48″ ny e. |
915 | sztratovulkán | 2013-as év | 3 | |
| tizenöt | Septentrional [28] ( fr. Septentrional Chain ) |
ról ről. Basse-Terre Guadeloupe 16°13′48″ s. SH. 61°43′12″ ny e. |
744 | vulkáni kupola | pleisztocén | ismeretlen | |
| 16 | Bouillante [29] ( fr. Bouillante Chain ) |
ról ről. Basse-Terre Guadeloupe 16°07′12″ s. SH. 61°45′00″ ny e. |
420 | Maar | pleisztocén | ismeretlen | |
| 17 | Axiális [30] ( fr. Axiális lánc ) |
ról ről. Basse-Terre Guadeloupe 16°07′12″ s. SH. 61°42′00″ ny e. |
1354 | sztratovulkán | pleisztocén | ismeretlen | |
| tizennyolc | Soufriere [31] [32] ( franciául: Soufrière Guadeloupe ) |
ról ről. Basse-Terre Guadeloupe 16°02′38″ s. SH. 61°39′50″ ny e. |
1467 | sztratovulkán | 1977 | 5 | |
| 19 | Carib[33] ( franciául: Monts Caraïbes ) |
ról ről. Basse-Terre Guadeloupe 15°58′12″ s. SH. 61°40′48″ ny e. |
687 | sztratovulkán | pleisztocén | ismeretlen | |
| húsz | Terre de Bas [34] ( fr. Terre de Bas ) |
ról ről. Terre de Ba Guadeloupe 15°52′12″ s. SH. 61°37′48″ ny e. |
274 | sztratovulkán | pleisztocén | ismeretlen | |
| 21 | Diablo[35] ( fr. Morne aux Diables ) |
Dominika 15°36′43″ s. SH. 61°25′48″ ny e. |
861 | vulkáni kupola | Ismeretlen, valószínűleg holocén | ismeretlen | |
| 22 | Diablotin [36] [37] ( francia Morne Diablotins ) |
Dominika 15°30′10″ s. SH. 61°23′49″ ny e. |
1430 | sztratovulkán | Körülbelül 26 580 évvel ezelőtt | 6 | |
| 23 | Morne Trois Pitons [38] [39] ( francia Morne Trois Pitons ) |
Dominika 15°22′12″ s. SH. 61°19′48″ ny e. |
1387 | összetett vulkán | 920 | 6 | |
| 24 | Watt[40] ( francia Morne Watt ) |
Dominika 15°18′25″ s. SH. 61°18′18″ ny e. |
1224 | sztratovulkán | 1997 | 2 | |
| 25 | Foundland [41] ( angol Foundland ) |
Dominika 15°16′12″ s. SH. 61°16′48″ ny e. |
960 | sztratovulkán | pleisztocén | ismeretlen | |
| 26 | Pla Pei[42] [43] ( francia Morne Plat Pays ) |
Dominika 15°15′18″ s. SH. 61°20′27″ ny e. |
940 | sztratovulkán | 1270 | négy | |
| 27 | Montagne Pele [44] ( franciául: Montagne Pelée ) |
Martinique 14°48′32″ s. SH. 61°09′54″ ny e. |
1394 | sztratovulkán | 1932 | négy | |
| 28 | Carbet [45] ( franciául: Pitons du Carbet ) |
Martinique 14°42′00″ s. SH. 61°07′12″ ny e. |
1196 | sztratovulkán | pleisztocén | ismeretlen | |
| 29 | Névtelen (vulkáni mező) [46] ( angolul Unnamed ) |
Martinique é. sz. 14°39′00″ SH. 61°04′48″ ny e. |
vulkáni mező | pleisztocén | ismeretlen | ||
| harminc | Kalibu[47] [48] ( angol Qualibou ) |
Saint Lucia 13°49′48″ s. SH. 61°03′00″ ny e. |
777 | Caldera | 1766 | 6 | |
| 31 | Soufrière [49] ( angolul Soufrière St. Vincent ) |
ról ről. Saint Vincent Saint Vincent és a Grenadine-szigetek é. sz. 13°19′48″ SH. 61°10′48″ ny e. |
1220 | sztratovulkán | 1979 | négy | |
| 32 | Garyu [50] ( fr. Morne Garu ) |
ról ről. Saint Vincent Saint Vincent és a Grenadine-szigetek 13°17′31″ é SH. 61°12′00″ ny e. |
1074 | sztratovulkán | pleisztocén | ismeretlen | |
| 33 | bonhomme[51] ( Francia Grand Bonhomme ) |
ról ről. Saint Vincent Saint Vincent és a Grenadine-szigetek 13°13′12″ é SH. 61°12′28″ ny e. |
1021 | sztratovulkán | pleisztocén | ismeretlen | |
| 34 | Kick ' em Jenny [52 ] |
Grenada 12°18′00″ s. SH. 61°38′24″ ny e. |
-185 | víz alatti vulkán | 2015 | egy | |
| 35 | Szent Katalin[53] ( angolul St. Catherine ) |
Grenada 12°09′00″ s. SH. 61°40′12″ ny e. |
840 | sztratovulkán | Ismeretlen, valószínűleg holocén | ismeretlen |