Nyikolaj Efimovics Szkorokhodov | |
---|---|
Születési dátum | 1912. augusztus 9 |
Születési hely | Orosz Birodalom |
Halál dátuma | ismeretlen |
Ország | Orosz Birodalom Szovjetunió |
Munkavégzés helye | |
Díjak és díjak |
Szkorokhodov, Nyikolaj Jegorovics (1912 -?) - szovjet kohász tudós, a műszaki tudományok doktora (1968), professzor (1961).
1912. augusztus 9-én született. A Szibériai Kohászati Intézetben végzett (Sztálinszk, Kemerovói Terület, 1937), kohászati mérnök.
1929-1930-ban a kerületi fogyasztói szövetség ( Zyryanovskoye falu, Uszt-Kamenogorski körzet, Szemipalatyinszk tartomány ) vetítője volt. 1930-1937-ben a regionális kollektív szakszervezet (Petropavlovsk, Észak-Kazahsztáni régió) kurzusának kadéta, a munkáskar hallgatója ( Prokopjevszk , Kemerovo régió), az intézet hallgatója. 1937-1946 között - a Kuznyecki Vas- és Acélgyárban: kutatómérnök, a Minőségellenőrzési Osztály helyettes vezetője. 1946-1963-ban - a Szibériai Kohászati Intézetben: adjunktus, egyetemi docens, a fémalakítási tanszék vezetője, oktatási munkáért felelős igazgatóhelyettes. 1953-1956-ban különleges küldetést teljesített a Kínai Népköztársaságban: a Pekingi Vaskohászati Intézet igazgatójának tanácsadója. 1956-1968-ban - a Magnyitogorszki Bányászati és Kohászati Intézetben : rektor, felügyelő, a fémtechnológiai és vasalatgyártási osztály vezetője. Alatta épült az intézet új épülete, egy szálló. 1968 óta - a Moszkvai Acélipari Intézetben : rektorhelyettes.
Acélrudak hengerlésének és kristályosításának szakterülete. Az oktatási folyamat radikális fejlesztésének kezdeményezője a felsőoktatásban. Hozzájárult a Moszkvai Állami Egészségügyi Intézet épületegyüttesének felépítéséhez, az intézet Beloretszki fiókja munkájának kialakításához. Mintegy 100 publikáció szerzője. Segítséget nyújtott a pekingi, mugdeni, tiencsini és csangcsuni intézetek tanárainak és végzős hallgatóinak munkájuk megszervezésében. A Pekingi Vaskohászati Intézet vezető tanácsadója, igazgatója és tanára volt. A tankönyveket maga készítette, mivel a szükséges irodalmat nem volt szabad behozni.
A Munka Vörös Zászlója Renddel (1961), a Becsületjelvénnyel (1952) és kitüntetéssel tüntették ki.