Mesék meséje

Az oldal jelenlegi verzióját még nem ellenőrizték tapasztalt közreműködők, és jelentősen eltérhet a 2021. július 27-én felülvizsgált verziótól ; az ellenőrzések 12 szerkesztést igényelnek . A 17. századi mesegyűjteményhez lásd : Mese (Basile)
mesék meséje
mesék meséje

Rajzfilm keret
rajzfilm típusú rajzolt , fordítás
Műfaj fantázia
Termelő Jurij Norstein
írta
gyártástervező Yarbusova, Francesca Alfredovna
A szerepek hangoztattak Alexander Kalyagin
Zeneszerző Mihail Meerovics
Szorzók Jurij Norstein
Stúdió " Szojuzmultfilm "
Ország  Szovjetunió
Nyelv orosz
Időtartam 29 perc. 3 mp.
Bemutató 1979. január 5
IMDb ID 0079986
Animator.ru ID 2842
AllMovie ID v160008
Rohadt paradicsomok több

A Tale of Tales egy 1979 -ben bemutatott szovjet animációs film, amelyet Jurij Norshtein rendezett . Az emlékezés szövevényes labirintusaként felépített szalagon a múlt és a jövő, a fikció és a valóság, egy érett ember gyermekkori benyomásai és reflexiói ​​fonódnak össze. Poétikájában és alkalmazott technikáiban a "Tündérmesék" közel áll Andrej Tarkovszkij festményeihez, Pablo Picasso grafikáihoz és a japán festészethez . A film számos filmes díjat kapott.

Telek

A film képek-emlékek váltakozása, amelyek különböző korszakokba költöztetik a nézőt. A szalag főszereplője egy altatódalból vett szürke felső , szomorú megértéssel figyeli a világot. A szereplők között szerepel egy költő, aki egy papírlap fölött ihletet vár; egy vályúban ruhát mosó mosónő; a fogásával hazasiető halász; fiú megosztva egy almát a varjakkal. A csodák világa mellett, amelyben télen nagy érett almák hullanak le a fákról, a valódi élet szomszédos a zajos autópályákon száguldó autóáradattal [1] .

A film egyik visszatérő témája a forgatáson táncoló párok emléke a háború előtti tangóFáradt nap ” hangjaira. Amikor egy régi lemez kimegy a ritmusból, az egyik pár felbomlik. A kabátba öltözött férfiak előremennek, a „ háromszögek ” pedig társaikhoz repülnek, akiket várni hagynak. A levelek szövege lakonikus: „Férjed…”, „Fiad…” Az eget megvilágító ünnepi tűzijáték a győzelmet hirdeti. Újra megszólal a tangó, de a legtöbb nő, aki a zene ütemére mozog, most "öleli át az űrt" [1] .

A szalag végén a felső ellopja a költő kéziratát, és az altatódal szövegének megfelelően „berángatja az erdőbe”. A tekercs hirtelen babává változik, akit a pánikba esett hős sietve a bölcsőbe tesz. Elénekelve a gyermeknek a „Bayu-bayushki-bayu” örök dalt, a forgó egyben „nyitja az ajtót a gyermekkor felé”, arra a világra, ahol télen az alma lehull a fáról, a nyár ragyogóan káprázik, a halak úsznak. át az égen, és egy lánynak egy naiv és leleményes kötélbikát tart, amely Picasso hőseire emlékeztet [1] .

Létrehozási előzmények

Jurij Norshtein visszaemlékezései szerint a kazettán való munka abban a pillanatban kezdődött, amikor Ljudmila Petrusevszkaja prózaíróhoz érkezve festményekről-társulásokról, festményekről-emlékekről kezdett mesélni, amelyek már a fejében érleltek, de még nem alakult "egyetlen művészeti rendszerré". Petrusevszkaja, aki röviddel a rendezővel való találkozás előtt gyermeket szült, Norstein ötletét személyes tapasztalatai prizmáján keresztül érzékelte. A forgatókönyv megírásakor fontosabb volt a társszerzők lelkiállapota, mint a strukturált ötletek – véli a rendező. "A film úgymond önmagunkból nőtt ki" [2] . Petrusevszkaja úgy érezte, hogy a képet „Jön egy szürke felső”, a forgatókönyvet elfogadó művészeti tanács azonban „valamiféle baljós előrejelzést” talált az altatódal idézetében [3] . Majd Norshtein a címben Nazim Hikmet költő „A tündérmesék meséje” című verséből írt egy sort . Ezt követően a szalag készítője tisztázta, hogy intonációs szempontból egy másik kifejezést is hallott - " Song of Songs " [4] .

Ahogy Petrusevszkaja mondta, Norstein hozott neki – hogy kreatív hangulatot teremtsen – Lorca , Neruda , Hikmet versesköteteit , Picasso grafikáival készült könyveket . Mindez végső soron befolyásolta a "Tales of Tales" poétikáját. Az újszülött miatti aggodalmakba merülő írónő ugyanakkor nem tehette meg, hogy a baba megjelenéséhez kapcsolódó forgatókönyvhöz hozzáfűzte személyes megjegyzését [5] . Aztán a rendező improvizációin volt a sor. Norshtein szerint a munka során szinte nem fordult a forgatókönyvhöz:

Elegem van azokból a rögzítési pontokból, a fájdalmas injekciókból, amelyeket a szerző adott nekem a forgatókönyvében, és amelyekből aztán kinő a film cselekménye. A forgatás során elegendő egy bizonyos gesztus a szó szó szerinti értelmében, amit a forgatókönyv nem látott előre, és nem is előre átgondolt montázsmondatban volt megtervezve, hiszen ennek megfelelően szükséges az egészet újjáépíteni [2] .

Amikor a "Tale of Tales" elkészült, a forgatókönyvírókat megkérték, hogy változtassák meg a kazettát, és írjanak beszédszöveget. A Goskino illetékeseinek fő állítása azzal a ténnyel kapcsolatos, hogy a nézők – további tisztázás nélkül – nem fogják fel az animációs történet fő üzenetét. Petrusevszkaja, megértve társszerzője állapotát, azt mondta, hogy az általa forgatott film később „minden filmes tankönyvbe bekerül”: „Ne aggódj, és ne csinálj vele semmit!” Ez a leválási pozíció szerepet játszott: egy idő után Norshtein felhívta Petrusevskaját, és azt mondta, hogy más alkotásokért megkapta a Szovjetunió Állami Díjat . Ezt követően engedélyezték a "The Tale of Tales" bérbeadását [3] [6] .

A film eredetisége

Önéletrajzi motívumok

Norstein többször is hangsúlyozta, hogy "A mesék meséje" önéletrajzi szalag. Egyrészt megtestesíti a művész élettapasztalatát, saját - olykor múló - benyomásait az élet mozgásáról, legyen szó "lepke szárnyáról, hernyóról, szélről, szélben lobogó levélről, cseppről, ami folyvást" le egy levélről" [7] . A rendező viszont nagyon sajátos emlékképeket hozott a filmbe. Tehát egy kis udvarral rendelkező faépület, amelyben az akció egy része játszódik, Norshtein szerint az ő „háza gyermekkorában, Maryina Roshcha -ban ”; a szalag a háború utáni élet legapróbb részleteit tartalmazza. A szerző emlékeiből „kinőttek” és az egyes szereplők: például egy fogásos halásznak, a vályú melletti mosónőnek és egy ihletet kereső költőnek „teljesen valódi prototípusai vannak” [2] .

Technikák

A filmkritikusok figyelmet szentelnek a "Tale of Tales" szereplőinek vizuális elmosódására, valamint arra, hogy hiányoznak a pontos kontúrok a film tárgyai között. Ez a módszer lehetővé teszi a környezettől összeolvasztott, elválaszthatatlan képek létrehozását. A Norshtein által alkalmazott chiaroscuro technikával (például amikor remegő lángnyelv mindenkit megvilágít az asztalnál ülő villogással) Rembrandt műveihez köti animációs festményeit . Ugyanakkor a film minden egyes képkockája maximálisan telített olyan részletekkel, amelyeket a „ papírbábok[8] technikája segítségével mozgatnak meg .

A kézzel rajzolt animációval ellentétben a papírbábok áthelyezési technikája lehetővé teszi, hogy az animátorok ne rajzolják meg a karakter mozgásának minden fázisát; mozgás közvetítésére ugyanazt a karaktert használhatják, sokszor mozgatva. Ez a technika lehetővé teszi összetettebb mozgási lehetőségek létrehozását, amelyek elvileg nem ismételhetők meg. Norshtein az első film óta használja ezt a technikát [8] .

Norshtein maga is elismerte, hogy "A mesék meséje" megváltoztatta hozzáállását egy olyan fogalomhoz, mint az idő a keretben. Az animációban sok éven át a rövidséghez való hozzáállás volt jellemző a kép beküldésekor; úgy gondolták, hogy egy adott epizódnak annyi pillanatig kell megjelennie a képernyőn, amennyire szüksége van ahhoz, hogy a néző észlelje a cselekmény vázlatát. Ez a megközelítés nagyrészt annak köszönhető, hogy a kézzel rajzolt animáció "nem bírja a hosszan tartó statikus terhelést a képernyőn" - a kép valójában töredékekre esik szét. A fordítási technikában végzett munka megmutatta, hogy egyes művészi problémák megoldása során az animációban egy hosszú képkocka nem kevésbé valóságos, mint egy játékfilmben, véli a rendező [2] .

Poétika

A Mesék meséjében a kutatók Andrej Tarkovszkij filmjeinek lírai visszhangját fedezik fel . Mindkét rendező a néző tudatalattijával dolgozott, „a természeti elem elsődleges elemeit” hozva a moziba, szemüket a tűz pislákolásán, a száraz levél lengetésén, a szél mozgásán tartották. A hulló almák témája ugyanakkor közelebb hozza Norshtein filmjét Alekszandr Dovzsenko „ Föld ” című festményéhez. Három különböző művész közös vonása - a képek telítettsége az "örökkévalóság érzésével" [8] .

Azok a festők, akiknek hatása bizonyos mértékig megmutatkozik a "Tale of Tales"-ben, Picasso, Rembrandt, Van Gogh és Paul Klee . Hozzájuk csatlakozik Jurij Vasnyecov is , akinek gyermekillusztrációi hozzájárultak a rendező sajátos világfelfogásának kialakításához [8] . Norstein elmondta, hogy filmje is tele van „ japán metaforákkal ” – költészetről, festészetről és a Felkelő Nap országa lakóinak hozzáállásának egyéb elemeiről beszélünk [7] .

Mihail Jampolszkij történész és művészetteoretikus szerint a Mesék meséje Norshtein legösszetettebb szalagjai közé tartozik. A rendező felhasználta benne a négy évvel korábban megjelent „ Sün a ködben ” néhány fejlesztését , miközben növelte „értelmes terhelésüket”. A műben valóságos és fantazmagorikus , valóság és látomások, múlt és jelen, gyermekkori asszociációk és érett emlékek összefonódnak. A filmben egy régi moszkvai udvar és a frontra induló katonák, a rohanó vonatok hangjai és az altatódalok együtt élnek. A főszereplő - egy szürke felső - képes mozogni az időben és nyitott világokban - így szabadon mozog egy faházból a "költői álom terébe" [9] .

Norshtein innovatív ötletei közé tartozik az emberábrázolás az animációban. Egy bizonyos pontig az animáció hősei vagy állatok, vagy „ rajzfilmes férfiak” voltak. A "Mesék meséi" alkotója megtörte a hagyományt - a vázlat stílusát vette alapul, közel Picasso grafikai munkáihoz vagy Puskin tusrajzaihoz . Ennek eredményeként egyensúly alakult ki a skaz konvenció és a természetes organikusság között [9] . A film intonációját a zene is befolyásolta - a „Mese...”-ben Johann Sebastian Bach műveiből vannak töredékek (8. e-moll prelúdium és fúga a CTC első kötetéből) , Wolfgang Amadeus Mozart (Andante a 4. zongoraversenyből) és más zeneszerzők [1] .

Alkotók

forgatókönyvírók Ludmila Petrusševszkaja , Jurij Norshtein
rendező és animátor Jurij Norstein
gyártástervező Francesca Yarbusova
Zeneszerző Mihail Meerovics
operátor Igor Skidan-Bosin
hangmérnök Borisz Filcsikov
farkas azt mondja: Alexander Kalyagin
szerkesztő Nadezsda Trescseva
szerkesztő Natalja Abramova
kép rendezője G. Kovrov

Elismerés és díjak

Jegyzetek

  1. 1 2 3 4 5 6 7 8 Mese (elérhetetlen link) . Az orosz mozi enciklopédiája, szerkesztette: Lyubov Arkus . Letöltve: 2017. október 19. Az eredetiből archiválva : 2017. október 19. 
  2. 1 2 3 4 Jensen T. Yuri Norshtein: a forgatókönyvtől a filmig  // Moziművészet . - 2001. - 12. sz .
  3. 1 2 Petrusevszkaja L. S. Kilencedik kötet . — M .: Eksmo , 2003. — 336 p. — ISBN 5-699-02230-9 . Archiválva : 2017. október 19. a Wayback Machine -nál
  4. Aldoshina O. Yu. Norshtein: „Az egyszerűség újbóli felfedezéséhez…”  // Moziművészet . - 1997. - 3. sz .
  5. Petrusevszkaja L. S. Kilencedik kötet . — M .: Eksmo , 2003. — 336 p. — ISBN 5-699-02230-9 . Archiválva : 2017. október 19. a Wayback Machine -nál
  6. Moroz A. Ljudmila Petrusevszkaja: „Ha nem lenne puccs, egy kolónián lennék” // Kommerszant . - 2013. - Május 26. sz .
  7. 1 2 Karakhan A. Jurij Norshtein: magának nem kell tudnia, mit tett // Kommersant . - 2003. - június 2. szám .
  8. 1 2 3 4 Tomoko Tanaka. Pszichológiai idő Jurij Norshtein mozijában // Film Studies Notes . - 2001. - 52. sz .
  9. 1 2 Yampolsky M. B. Jurij Norshtein // Szovjet animációs filmek rendezői. Cikkgyűjtemény . - M . : All-Union Association "Soyuzinformkino" Goskino of the USSR, 1983. Archivált példány 2017. október 19-én a Wayback Machine -nél Archív másolat (hozzáférhetetlen link) . Letöltve: 2019. június 8. Az eredetiből archiválva : 2017. október 19. 
  10. Yutkevich, 1987 , p. 632.
  11. 1 2 Bossart A. B. Yuri Norshtein: A kamera közelítette az embert  // Novaja Gazeta . - 2003. - június 2.

Linkek

Irodalom

Uniós Filmfesztivál // Mozi: Enciklopédiai szótár / S. I. Yutkevich . - Moszkva: Szovjet Enciklopédia, 1987. - 640 p.