| Sidorovsky, Ioann Ioannovich | |
|---|---|
| Születési dátum | 1748 |
| Halál dátuma | 1795 |
| Polgárság | Orosz Birodalom |
| Foglalkozása | pap, az Orosz Akadémia tagja |
Sidorovsky Ioann Ioannovich pap , az Orosz Birodalmi Akadémia tagja .
1748-ban született, a kosztromai szemináriumban nevelkedett, ahol a tudományok elvégzése után 1769-től a latin és a görög nyelv tanára volt. A család eltartásához szükséges anyagiak rendkívüli hiánya arra kényszerítette S.-t, hogy kérje a tanítói rangból való elbocsátását és papi kinevezését Nerekhta külvárosában. Az egyházmegyei hatóságok az első kérést teljesítették, a másodikat azonban visszautasították, és S. akaratával ellentétben kénytelen volt papi helyet elfoglalni Sidorovsky faluban, ahonnan vezetéknevét is kapta. A falu lakói között sok volt a szakadár, akik nem kedvelték a fiatal, tanult és lendületes papot, főleg, hogy a falu többi papja tanulatlan lévén nem ellenezte a szakadárokat, és élvezte a tetszését. Ez a körülmény, valamint az élethez és a tudományos tevékenységhez szükséges pénzhiány arra kényszerítette S.-t a Szent Zsinathoz benyújtott kérvényekben, hogy a kosztromai egyházmegyéből való elbocsátását és Moszkvába való beosztását kérje, bár a legutolsó helyen. A Szent Szinódus egyik tagja, Gabriel érsek, később metropolita kérésére Szidorovszkijt 1773-ban a Voszkresenszkij Novogyevicsi kolostor papjává és az ott nevelkedett nemesi és kispolgári lányok jogtanárává nevezték ki. 1783-ban az Orosz Akadémia tagjává választották; ész. 1795. április 17
S. irodalmi művei elsősorban görög, latin és francia nyelvű fordításokból álltak. Görögről fordította: 1) "Egyházi és polgári aktusok Krisztus születésétől a tizenötödik század közepéig", György Kedrin és mások gyűjtötték össze három részben, Moszkva, 1794. S. sok megjegyzést fűzött a művéhez. fordítás, főleg régészeti. 2) "Aranyszájú Szent János különféle szavai és beszélgetései", két részben, 1. - 1787, 2. - 1791; 3) "Szent Aranyszájú János tanításaiból válogatott szavak", két részben, 1792. Krizosztomos sok művét először S. fordította le oroszra; 4) „Samosatai Lucian beszélgetései”, három részben, 1775; 5) "A bölcs Platón alkotásai", három részben, - 1780, 1783 és 1785; 6) "Pausanius és Stravonov leírása Hellászról vagy Görögországról", három részben (nem mind nyomtatva), 1788 és 1789. Meg kell jegyezni, hogy Platón, Pausanias és Lucian műveit Sidorovsky fordította a zsinati fordítóval, Pakhomovval együtt; de Platón írásainak egy kötetét és Szamosatai Luciánus írásainak harmadik kötetét, az első kettő együttes kötetét meghaladóan, egy S. fordította, az utolsót pedig számos jegyzet látja el. Francia nyelvről Sidorovsky lefordította az „Isten Gondviselés Tapasztalatai” című 1781-es cikket, valamint számos cikket a Francia Akadémia szótárából.
Saját írásai: 1) „A vasárnapi és ünnepi evangéliumok magyarázata”, amely a Szent Zsinat jóváhagyásával jelent meg állami iskolákban való használatra 1784-ben és 2) „Az ifjúság erényes és keresztényi helyzetre való nevelése a természetjogon és a Jelenések törvénye", 1784 S. az Orosz Akadémia munkálataiban is nagy szerepet vállalt, különösen az Akadémia származékszótárának összeállításában, az Orosz Akadémia másik tagjával, János Joannovics Kraszovszkij főpappal együtt; rájuk bízták a szótár előzetes kiadását. A Kraszovszkij főpaptársával közösen végzett munka mellett Szidorovszkij egy színes triodionból, az „o” betűvel kezdődő szavak gyűjteményéből és más betűk magyarázataiból választott szavakat. Az Orosz Akadémia megbízásából Sidorovsky az orosz nyelvtan összeállításával foglalkozott. 1784 júliusában a nyelvtani munkája kezdetét, 1786 januárjában pedig annak két teljesen elkészült részét mutatta be, amelyek a szóalkotás és a szóalkotás szabályainak kifejtését tartalmazták. S. kéziratban maradt munkáját Apollós archimandrita felhasználta nyelvtanához. S. lapjaiban meglehetősen jelentős mennyiségben maradt fenn kiadatlan művei, mint pl.: prédikációi, az általa alkotott orosz helyesírás szabályai stb.