Severo-Baikalsky kerület

kerület / önkormányzati terület
Severo-Baikalsky kerület
Khoyto-Baigalai aimag
Zászló Címer
56°00′ s. SH. keleti szélesség 111°30′ e.
Ország Oroszország
Tartalmazza Burját Köztársaság
Magába foglalja 10 önkormányzat
Adm. központ városi típusú település Nizhneangarsk
Az önkormányzati körzet vezetője Pukharev Igor Valerievich [1]
kerületi képviselő-testületének elnöke Malakhova Natalia Nikolaevna [1]
Történelem és földrajz
Az alapítás dátuma 1925
Négyzet

53 990,65 [2]  km²

  • (2. hely)
Időzóna MSK+5 ( UTC+8 )
Népesség
Népesség

↘ 10 717 [3]  ember ( 2021 )

  • (1,1%,  19. )
Sűrűség 0,2 fő/km²
Nemzetiségek Oroszok , burjátok , evenkok
Vallomások Ortodoxok, sámánisták, buddhisták
hivatalos nyelvek orosz, burját
Digitális azonosítók
OKATO 81 245
OKTMO 81 645
Telefon kód 30130
Irányítószámok 671710
Hivatalos oldal
 Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon

Szevero-Baikalszkij körzet [4] ( Bur. Khoyto-Baigalai Aimag ) közigazgatási-területi egység és település ( önkormányzati körzet ) az Orosz Föderáció Burját Köztársaságában .

Az adminisztratív központ Nizhneangarsk városi jellegű települése .

Földrajz

Az Észak-Bajkál régiót a Távol-Észak régióival azonosítják . A terület területe 53991 km².

Burjátia északi részén található, három oldalról lefedve a Bajkál -tó északi részét . Nyugaton és északon a Bajkál-hegység vízválasztója és az Északi-Bajkál-felföld határos terület Irkutszk megyével ; keleten az Északi Muiszkij és Déli Muiszkij hegygerincet összekötő keresztirányú gerincek mentén - a Muisky régióval és a Bauntovsky régió egy kis szakaszával ; délkeleten, többnyire a Barguzinsky-hegység vízválasztója mentén határos a Kurumkansky kerülettel ; a legdélebbi részen egy kis terület csatlakozik a Barguzinsky kerülethez .

A lakosság a Bajkál-tó északnyugati partjának egy keskeny sávjában, valamint a Kichera és a Felső-Angara folyók völgyében ( Verkhneangarskaya Hollow ) összpontosul, amelyek mentén a Bajkál-Amur fővonal (BAM) halad át, átszelve a területet nyugatról keletre. és összeköti Szeverobaikalyét Oroszország nyugati és keleti régióival. A régió déli részén, a Bajkál-tó északkeleti partja mentén található a Barguzinsky Bioszféra Rezervátum .

Történelem

A Burját -Mongol Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság észak-baikáli aimagja 1925. szeptember 10-én jött létre [5] .

1967. augusztus 7-én Davsha és Sosnovka településeket áthelyezték a Barguzinsky aimagból az észak-bajkáli aimagba [5] .

1977 októberében a burját ASSR Szevero-Bajkál aimagját átnevezték Szevero-Bajkál régióra.

Népesség

Népesség
1939 [5]1959 [5]1960 [5]1961 [5]1962 [5]1963 [5]1964 [5]1965 [5]1966 [5]
9700↘ 6700↘ 6300↗ 6500↘ 6300↗ 6400→ 6400↗ 6800↘ 6500
1967 [5]1968 [5]1969 [5]1970 [5]1971 [5]1972 [5]1973 [5]1974 [5]1975 [5]
↘ 5900↘ 5700↘ 5200↗ 5800↘ 5700↘ 5600→ 5600↘ 5500↗ 6500
1976 [5]1977 [5]1978 [5]1979 [5]1980 [5]1981 [5]1982 [5]1983 [5]1984 [5]
↗ 10 800↗ 18 000↗ 26 100↗ 38 200↘ 25 500↗ 28 100↗ 30 600↗ 33 100↗ 34 400
1985 [5]1986 [5]1987 [5]1988 [5]1989 [5]1990 [5]1991 [5]1992 [5]1993 [5]
↗ 35 300↗ 36 500↗ 38 300↗ 39 800↗ 40 700↘ 26 300↘ 26 100↘ 24 700↘ 22 800
1994 [5]1995 [5]1996 [5]1997 [5]1998 [5]1999 [5]2000 [5]2001 [5]2002 [6]
↘ 21 700↘ 21 300↘ 20 800↘ 20 000↘ 19 000↘ 18 200↘ 17 800↘ 17 300↘ 16412
2003 [5]2004 [5]2005 [5]2006 [5]2007 [5]2008 [5]2009 [7]2010 [8]2011 [9]
↘ 16 300↘ 15 900↘ 15 500↘ 15 300↘ 15 100↘ 14 700↗ 14 740↘ 14 035↘ 13 966
2012 [10]2013 [11]2014 [9]2015 [12]2016 [13]2017 [14]2018 [15]2019 [16]2020 [17]
↘ 13 688↘ 13 454↘ 13 181↘ 12 991↘ 12 697↘ 12 262↘ 11 882↘ 11 535↘ 11 301
2021 [3]
↘ 10 717

Az 1980-as létszámcsökkenés Szeverobajkalszk köztársasági alárendeltségű várossá alakulásával és a régióból való kivonulásával magyarázható.

Az oroszországi gazdaságfejlesztési minisztérium előrejelzése szerint a lakosság száma [18] :

Urbanizáció

A járás lakosságának 74,4%-a városi körülmények között él (városi jellegű települések: Kichera , Nizhneangarsk , Novy Uoyan és Yanchukan ).

Területi struktúra

A Severo-Baikalsky kerület a következő közigazgatási-területi egységekre oszlik : 4 városi típusú település és 6 községi tanács [19] [20] .

A községi körzet 10 települést foglal magában , köztük 4 városi és 6 vidéki települést . Ez utóbbiak a községi tanácsoknak felelnek meg [21] .

Nem.Önkormányzati
szerv		közigazgatási
központja
Települések száma
_		Népesség
(fő)		Terület
(km²)		Közigazgatási
-területi
egység
1e-06városi település
egyKichera faluKichera_ _egy↘ 922 [3]3,46 [2]Kichera
2Nizhneangarsk településvárosi típusú település Nizhneangarsk2↘ 3897 [3]14.51 [2]városi típusú település Nizhneangarsk
3Új Uoyan faluNovy Uoyanegy↘ 2908 [3]11.18 [2]Novy Uoyan
négyJancsukan településYanchukan _egy↘ 252 [3]1,49 [2]Yanchukan
4.000002Vidéki települések
5AngoyanAngoya faluegy↘ 562 [3]1,40 [2]Angoyan községi tanács
6Bajkál EvenkiBaikalskoe faluegy↘ 594 [3]1,73 [2]Bajkál Evenki Községi Tanács
7VerkhnezaimskoeFelső-Zaimka faluegy↘ 508 [3]2,39 [2]Verkhnezaimsky községi tanács
nyolcKumor EvenkiKumora faluegy↘ 413 [3]1,30 [2]Verkhneangarsky Evenk falusi tanács
9Uoyan EvenkiWuoyang faluegy↘ 281 [3]0,57 [2]Chilchigir Evenki falutanács
tízHideg EvenkiKholodnaya falu2↗ 380 [3]1,05 [2]Kindigir Evenki Községi Tanács

Települések

A Severo-Baikalsky kerületben 12 település található.

Látnivalók

Jegyzetek

  1. ↑ 1 2 Szevero-Bajkál régió önkormányzatai (elérhetetlen link - történelem ) . Letöltve: 2010. január 9.   (elérhetetlen link)
  2. ↑ 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 Burját Köztársaság. Az önkormányzat teljes földterülete . Letöltve: 2016. június 6. Az eredetiből archiválva : 2018. július 10.
  3. ↑ 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 _ , városi települések, 3000 fős vagy annál nagyobb lélekszámú vidéki települések . A 2020-as összoroszországi népszámlálás eredményei . 2021. október 1-től. 1. kötet. Populáció mérete és eloszlása ​​(XLSX) . Letöltve: 2022. szeptember 1. Az eredetiből archiválva : 2022. szeptember 1..
  4. ↑ A kerület nevét gyakran Szeverobájkalszkij alakban írják , Szeverobajkalszkij városával analóg módon . Az elterjedt tévhittel ellentétben azonban Szeverobajkalszk nem a kerület központja, sőt, nem is része annak, mivel önálló városi kerület. : lásd például: A "Severo-Baikalsky kerület" önkormányzati formáció chartája 2014. február 21-i archív példány a Wayback Machine -n
  5. ↑ 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 3 4 4 3 4 _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ 50 51 52 A Burját Köztársaság lakossága régiók szerint (50 fő hiba) . Letöltve: 2015. február 25. Az eredetiből archiválva : 2015. február 25..
  6. ↑ 2002-es összoroszországi népszámlálás
  7. ↑ Az Orosz Föderáció állandó lakosságának száma városok, városi típusú települések és kerületek szerint 2009. január 1-jén . Hozzáférés dátuma: 2014. január 2. Az eredetiből archiválva : 2014. január 2.
  8. ↑ A 2010-es összoroszországi népszámlálás eredményei. 5. Oroszország lakossága, a szövetségi körzetek, az Orosz Föderációt alkotó jogalanyok, kerületek, városi települések, vidéki települések - járási központok és 3 ezer fős vagy annál nagyobb lélekszámú vidéki települések . Letöltve: 2013. november 14. Az eredetiből archiválva : 2013. november 14..
  9. ↑ 1 2 Burjátia. Népesség 2011. január 1-2014 . Hozzáférés dátuma: 2014. június 18. Az eredetiből archiválva : 2014. június 18.
  10. ↑ Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint. 35. táblázat Becsült lakónépesség 2012. január 1-jén . Letöltve: 2014. május 31. Az eredetiből archiválva : 2014. május 31..
  11. ↑ Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2013. január 1-jén. - M.: Szövetségi Állami Statisztikai Szolgálat, Rosstat, 2013. - 528 p. (33. táblázat: Városi körzetek, önkormányzati kerületek, városi és falusi települések, városi települések, vidéki települések lakossága) . Hozzáférés dátuma: 2013. november 16. Az eredetiből archiválva : 2013. november 16.
  12. ↑ Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2015. január 1-jén . Letöltve: 2015. augusztus 6. Az eredetiből archiválva : 2015. augusztus 6..
  13. ↑ Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2016. január 1-jén (2018. október 5.). Letöltve: 2021. május 15. Az eredetiből archiválva : 2021. május 8.
  14. ↑ Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2017. január 1-jén (2017. július 31.). Letöltve: 2017. július 31. Az eredetiből archiválva : 2017. július 31.
  15. ↑ Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2018. január 1-jén . Letöltve: 2018. július 25. Az eredetiből archiválva : 2018. július 26.
  16. ↑ Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2019. január 1-jén . Letöltve: 2019. július 31. Az eredetiből archiválva : 2021. május 2.
  17. ↑ Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2020. január 1-jén . Letöltve: 2020. október 17. Az eredetiből archiválva : 2020. október 17.
  18. ↑ Az Orosz Föderáció területfejlesztési stratégiája a 2025-ig tartó időszakra (tervezet) . Hozzáférés dátuma: 2018. december 31. Az eredetiből archiválva : 2018. december 18.
  19. ↑ A Burját Köztársaság közigazgatási-területi egységeinek és településeinek nyilvántartása . Letöltve: 2021. július 28. Az eredetiből archiválva : 2021. szeptember 29.
  20. ↑ A Burját Köztársaság 2007. szeptember 10-i N 2433-III törvénye „A Burját Köztársaság közigazgatási-területi szerkezetéről” . Letöltve: 2021. július 28. Az eredetiből archiválva : 2021. július 27.
  21. ↑ A Burját Köztársaság 2004. december 31-i 985-III. sz. törvénye "A határok megállapításáról, a települések kialakításáról és státuszának megadásáról a Burját Köztársaságban" . Letöltve: 2021. július 28. Az eredetiből archiválva : 2015. január 20.
  22. ↑ 1 2 2002-es és 2010-es összoroszországi népszámlálás

Linkek

 A Severo-Baikalsky kerület települései
Kerületi központ Nyizsneangarszk Angoya Bajkál Felső Zaimka Davsha Dushkachan Kichera Cumorah Új Wuoyang Wuoyang Hideg Yanchukan
 Az Észak-Bajkál régió önkormányzati képződményei
Városi települések: Kichera település Nizhneangarsk település Új Uoyan falu Jancsukan település Vidéki települések: Angoyanskoe Bajkál Evenki Verkhnezaimskoe Kumor Evenki Uoyan Evenki Hideg Evenki
 Burjátia
Városok Babuskin Gusinoozersk Zakamensk Kyakhta Szeverobajkalszk Ulan-Ude fővárosa
kerületek Barguzinszkij Bauntovszkij Bichursky Dzhidinsky Eravnyinszkij Zaigraevszkij Zakamenszkij Ivolginszkij Kabansky Kizhinginsky Kurumkansky Kyakhtinsky Muisky Mukhorsibirszkij Okinsky Bajkál Észak-Baikál Selenginsky Tarbagatai Tunkinsky Horinszkij