Toka, Salchak Kalbakhorekovics

Salchak Kalbak-Khorekovich Toka
A Tuvai Népköztársaság vezetője S.K. Jelenlegi
Az SZKP Tuva Regionális Bizottságának első titkára
1961. december 9.  - 1973. május 11
Előző	A pozíció átnevezve
Utód	Grigorij Chudujevics Shirshin
A Tuva Autonóm Régió SZKP Regionális Bizottságának első titkára
1952  – 1961. október 10
Előző	A pozíció átnevezve
Utód	A pozíció átnevezve
A Tuva Autonóm Terület Bolsevikok Összszövetségi Kommunista Pártja Regionális Bizottságának első titkára
1944. október 11-1952  _
Előző	Pozíció megállapított
Utód	A pozíció átnevezve
A Tuvai Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának főtitkára
1932. március 6.  – 1944. október 11
Előző	Irgit Shagdyrzhap
Utód	Az állás megszűnt
Születés	1901. december 15.( 1901-12-15 ) Mergen,Uryankhai régió,Qing Birodalom
Halál	1973. május 11.( 1973-05-11 ) [1] (71 évesen) Kyzyl, Tuva ASSR, RSFSR,Szovjetunió
Temetkezési hely	Kyzyl
Születési név	Kol Tyvyky
Anya	Kadynay (Tas-Bashtyg)
Házastárs	1) Anna Lifantievna Luboshnikova 2) Alexandra Georgievna Alekhina 3) Hertek Amyrbitovna Anchimaa-Toka
Gyermekek	Valentin Georgievich Toka Anna Salchakovna Toka Vladimir Salchakovich Toka Viktor Salchakovich Toka
A szállítmány	Tuvani Népi Forradalmi Párt (1929-1944) VKP(b) 1944 óta, SZKP 1952 óta
Oktatás	Kelet Dolgozóinak Kommunista Egyeteme. I. V. Sztálin
Tevékenység	regényíró
Autogram
Díjak
Katonai szolgálat
Rang	altábornagy
Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon

Salchak Kalbak-Horekovich Toka ( igazi nevén Kol Tyvyky ; 1901-1973 ) -  tuvai szovjet államférfi és író. Tuva tényleges vezetője 41 évig – 1932 -től 1973 -ig . 1944 -től az SZKP (b) tagja . 1929 óta a Tuvai Népi Forradalmi Párt tagja . A Tuvai Szovjet Írók Szövetségének elnöke.

Életrajz

1901. december 15- én született Mergen városában ( a Kaa-Khemsky kozhuun Saryg-Sep faluja közelében ).

1910-1921-ben Sztyepan Mihajlov mezőgazdasági munkásként dolgozott.

1922-1924-ben a Tuvai Népköztársaság (TNR) kormányánál dolgozott futárként.

Politikai tevékenység

1921 -ben aktívan részt vett Tuva függetlenségének megteremtésében a területét elfoglaló Kínától , az RSFSR csapatai támogatásával .

1924-1925 között a tuvai forradalmi hadseregben szolgált.

1925-1929-ben az I. V. Sztálinról elnevezett Keleti Munkások Kommunista Egyetemén tanult Moszkvában .

1926-ban a moszkvai Krasznoarmejszkij kerületi bizottság az SZKP(b) tagjelöltjévé fogadta.

Az egyetem elvégzése után 1929-ben hazatért, párttag lett az RSTK Bolsevik Kommunista Pártja Szövetsége kerületi Irodájában, és megkapta a 156 3003-as jegyet, így ő lett az első tuvani kommunista [2] .

1929 második felében a Komintern végrehajtó bizottságának utasítására osztályharc üléseket tartottak a TNR-ben, és a pártot megtisztították a TNR korábbi tisztségviselőitől és vezető pozíciót betöltő lámáitól .

1929. október 16-án a Politikai Hivatal ülésén, ahol S. Toka részt vett, a párt és a kormány 16 korábbi vezetőjét, köztük a TNRP Központi Bizottságának volt főtitkárát, M. Buyan-Badyrgy -t elnyomták.

Hamarosan, a TNRP VIII. Kongresszusán (1929. szeptember 20. és november 10. között) I. Shagdyrzhapot a TNRP Központi Bizottságának főtitkárává , S. Tokát pedig titkárává választották.

1929-1932-ben S. Toka 2. titkárként dolgozott, egy ideig a TNR kulturális minisztere is volt.

A VII. Nagy Khuralon a TPR-t a kormány tagjává választották (1930). 1932-1944-ben a Tuvai Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának 1. titkáraként dolgozott (a TNRP IX. Kongresszusán választották meg).

Az 1930-as évek végén a szovjetek mintájára politikai elnyomásokat hajtott végre Tuvában , amelyek során különösen Sat Churmit-Dazhy köztársasági miniszterelnököt és az ország más vezetőit „japán kémként” ítélték el. lövés.

1940-ben Kyzylben kiadták az „Ulug ulus koor uzhuk” (Alapozó felnőtteknek) című könyvet, ahol kinyomtatták a „Toka darga” („Toka az elnök”) című dalt.

A TNRP Központi Bizottsága főtitkárának dédelgetett álma Tuva Szovjetunióhoz való csatolása volt.

Még 1939 novemberében nyilvánosan bevallotta: „Én magam is több mint tíz éve dolgozom a TNRP Központi Bizottságában.

A jövőben szeretném elérni, hogy az arat nép csatlakozzon a nagy Szovjetunió népeihez. Amíg ezt el nem érem, úgy gondolom, hogy az álmom nem vált valóra.

Miután a TNR csatlakozott az RSFSR-hez, és 1944 októberében az RSFSR -en belüli Tuva Autonóm Régióvá alakult, Toka a Bolsevikok Összszövetségi Kommunista Pártja Tuva Regionális Bizottságának első titkára lett, és haláláig vezette a tuvai pártszervezetet.

1952-1971 között az SZKP Központi Bizottságának  tagjelöltje volt ( az SZKP 19., 20., 22. és 23. kongresszusán megválasztották). 1971 -ben az SZKP XXIV. Kongresszusán az SZKP Központi Bizottságának tagjává választották .

A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának helyettese 1945 óta 1-8 összehívás . Az RSFSR Legfelsőbb Tanácsának és a Dolgozók Képviselőinek Tuva Regionális Tanácsának helyettese, 1962-től a Tuva ASSR Legfelsőbb Tanácsa helyettese és Elnökségének tagja.

1943. április 30-án a Kis Khural Elnöksége rendeletével S. K. Tok altábornagyi rangot kapott .

1944-től a Szovjetunió Fegyveres Erők altábornagyi katonai rangja volt [3] .

Eltemették Kyzylben .

Irodalmi tevékenység

Tokát a tuvai szovjet irodalom megalapítójának is tartották. Történetei az 1930-as években kezdtek megjelenni nyomtatásban, 1938-ban megjelent a „Három év  sejttitkárként” című darab, 1943-ban a „Nyírfakéregben” című történet. A "Nagy küszöbig" történet, a "Farkasvadászat" és más művek. Élesen megrajzolja a feudális múltat, mutatja a nép forradalmi ébredését, az új szocialista eszmék érvényesülését. Toki önéletrajzi története "The Word of Arata" (1. könyv, 1950 ), (2. könyv, 1956 ), (3. könyv "Új Tuva", 1964 ). Dokumentumfilm "Amit az apa nem látott, a fia látni fogja" (1963). 1951 óta a Szovjetunió Írószövetségének tagja .

Család

• Toka édesanyját fiatalkorában Kadynaynak hívták, idős korában a Tas-Bashtyg becenevet kapta. A családban 20-30 kis szarvasmarha és 2-3 tehén volt. Az 1931-es népszámlálás szerint szegénynek számított az a család, ahol öt bodóval [4] vagy 40-50 fős kismarhával rendelkeztek.
• Tokinak 2 nővére volt: Albanchi és Kangyi, valamint 2 fivére: Shomuktai és Pezhendey, akik tizenhárom évesen haltak meg bárányhimlőben.
• 1 feleség - Anna Lifantievna Luboshnikova
• 2 feleség - Alexandra Georgievna Alekhina.
• 3. felesége - Khertek Amyrbitovna Anchimaa-Toka  - szintén tuvai szovjet vezető volt.

Díjak és díjak

• A szocialista munka hőse (1971)
• Lenin hét rendje
• A Munka Vörös Zászlójának Rendje
• Két Köztársasági Rend (Tuva). 1941-ben, a Köztársasági Érdemrend jelvényeinek cseréjekor S.K.
• Munkarend (Tuva)
• A Munka Vörös Zászlójának Rendje (Mongólia)
• érem "Munka vitézségéért"
• érem "A Németország felett aratott győzelemért az 1941-1945-ös Nagy Honvédő Háborúban"
• "Az 1941-1945-ös Nagy Honvédő Háborúban végzett bátor munkáért" kitüntetés
• érem "A szűz földek fejlesztéséért"
• Jubileumi érem "Húsz éves győzelem az 1941-1945-ös Nagy Honvédő Háborúban"
• Jubileumi érem "50 éves a Szovjetunió fegyveres erői"
• "A Szovjetunió NKVD tiszteletbeli munkása" jelvény (1943. július 21.)
• Harmadik fokozatú Sztálin-díj (1950) - Az Arata szava című történetért (1950)
• A Tuva ASSR állami díja (1974 - posztumusz ) - az "Arata szava" című regénytrilógiáért

Memória

• Tuva számos városában állítottak emlékművet Salchak Tokának.
• Tuva számos városában az utcákat Salchak Tokról nevezték el, nevezetesen: Kyzyl városában, Chadan városában , p. Khaiyrakan a Dzun-Khemchik kozhuun , p. Sukpak a Kyzyl kozhuunból , Khandagaity és Solchur falvakban az Ovyur kozhuunból , együtt. Kochetovo of Tandinsky kozhuun , p. Chaa-Khol a Chaa-Khol kozhuunból , Saryg-Bulun falvakban, Erzin az Erzin kozhuunból .
• Saryg-Sep második iskola az ő nevét viseli. Az iskolának van S. K. Tokról elnevezett múzeuma.
• Az Orosz Föderáció Kommunista Pártjának Központi Bizottsága létrehozta a „110 éve S. K. Tok születése óta” jubileumi érmet [5] .

Jegyzetek

1. ↑ Toka Salchak Kalbakhorekovics // Nagy Szovjet Enciklopédia : [30 kötetben] / szerk. A. M. Prohorov – 3. kiadás. - M .: Szovjet Enciklopédia , 1969.
2. ↑ A burját nép honlapja – Tannu-Tuva Köztársaság . Letöltve: 2012. szeptember 14. Az eredetiből archiválva : 2013. december 16.. (határozatlan)
3. ↑ A Szovjetunió Minisztertanácsának 1965. szeptember 21-i 907. számú rendeletéből: „... Toka S.K. elvtárs, aki a TNR hadserege altábornagyi rangját kapta, attól a pillanattól kezdve, hogy a TNR csatlakozott a Szovjetunió, a Szovjetunió fegyveres erői altábornagyi katonai ranggal rendelkezik.
4. ↑ Az állatállomány számláló egysége: 1 db szarvasmarha vagy 10 db juh vagy kecske.
5. ↑ S. K. Tok jubileumi érmének átadása fiának, Valentinnak – az Orosz Föderáció Kommunista Pártja Tuva Köztársasági Szervezete

Linkek

• Salchak Kalbakhorekovich Toka . " Az ország hősei " oldal. (Orosz)
• Korának fia (életrajz)
• Salchak Tok művei az interneten:
  • "Arata szava"  (elérhetetlen link)
  • Irodalmi kritika az "Arata szava"-ról

Tematikus oldalak	Az ország hősei
Szótárak és enciklopédiák	Nagy orosz
Genealógia és nekropolisz	WikiTree
Bibliográfiai katalógusokban CiNii : DA16454550 GND : 1019235861 ISNI : 0000 0001 1723 0177 LCCN : no90001655 LNB : 000238948 NLG : 112335 NUKAT : n2004052400 VIAF : 267184636 WorldCat VIAF : 267184636