Az Egyezmény a Nemzetközi Vasúti Teherforgalomról , rövidítve SMGS , egy nemzetközi egyezmény a közvetlen áruforgalomról azon állomások között, amelyek árufuvarozásra nyitva állnak azon országok belföldi vasúti forgalmában, amelyek vasútja részt vesz ebben a megállapodásban [1] [2] .
A megállapodás 1951-ben lépett életbe.
Azerbajdzsán , Albánia , Fehéroroszország , Bulgária , Magyarország , Vietnami Szocialista Köztársaság , Grúzia ,
Afganisztáni Iszlám Köztársaság , Iráni Iszlám Köztársaság , Kazahsztán , Kínai Népköztársaság , Koreai Népi Demokratikus Köztársaság , Kirgizisztán , Lettország , Litvánia , Moldovai Köztársaság , Mongólia , Lengyelország , Orosz Föderáció , Tádzsikisztán , Türkmenisztán , Üzbegisztán , Ukrajna , Észtország , Szlovák Köztársaság [1] , Csehország
A megállapodás megállapítja az áruk szállításra történő átvételének és a címzett részére történő kiadásának rendjét, a szállítási szerződés megkötésének rendjét, a vasúti fuvarlevél kereskedelmi adatait, az áru szállítási idejét, az áruk különleges feltételekkel történő szállításának szabályait. (hosszú, veszélyes, vegyszeres, nehéz, romlandó, állatállomány).
Abban az esetben, ha a rakomány olyan pályaudvarra kerül, amely nem szerepel az SMGS-ben, az SMGS fuvarlevelet az utolsó SMGS-ben részt vevő tranzitvasút kilépő határállomására állítják ki. Ezt követően az árut újraküldik (újraregisztrálják) egy olyan országba, amelynek vasútja nem szerepel az SMGS-ben. Az újbóli kibocsátást és az új fuvarlevél kiállítását a kilépő határállomás meghatalmazottként végzi. A régi SMGS fuvarlevél csatolva van az új fuvarlevélhez. Hasonlóképpen a rakományt egy nem SMGS pályaudvarról egy SMGS tagország megfelelő állomására dolgozzák fel [2] .
Az SMGS nyolc részből áll: általános rendelkezések, fuvarozási szerződés megkötése, fuvarozási szerződés teljesítése, fuvarozási szerződés módosítása, vasutak felelőssége, igény- és reklamációs eljárás, elszámolási eljárás, általános előírások. Az SMGS három mellékletet tartalmaz a postai küldemények, a veszélyes áruk és a kísérőkkel történő áruszállítással kapcsolatban.
Az SMGS főszövegével együtt az egyezményben részt vevő országok elfogadták: a Közös Nemzetközi Tranzittarifát (CET), amely az áruk közúti szállításának díját számítja ki. az SMGS (ezt követően a Nemzetközi Tranzittarifa (MTT) is elfogadásra került).
Az SMGS-ben számos alapvető pontot rögzítettek:
• Megállapításra került, hogy egy nemzetközi fuvarlevél fuvarokmány alapján két vagy több ország vasútjain is lehet árut szállítani. Ebben az esetben a forgalomra "közvetlen nemzetközi szolgáltatásként" hivatkozunk;
• a fuvarozást direkt vasutakra, amelyekben csak vasutak vesznek részt, és direkt vegyesre, amelyekben a vasúton kívül más közlekedési módok is érintettek;
• a közvetlen nemzetközi vasúti összeköttetések átrakodása történik, amikor az árukat egy kocsiból rakják át
a kocsik szelvényei eltérőek, és nem átrakodóak, amikor az árukat nem rakják át, és a kocsik karosszériáit más nyomtávú forgóvázakra helyezik át;
• a közvetlen nemzetközi vasúti összeköttetések átrakodás nélküliek lehetnek, ha a szomszédos országok nyomtávja megegyezik (Mongólia, Finnország az orosz utakkal azonos nyomtávú).
Az SMGS jellegéből következik, hogy ez a megállapodás szabályozza a különböző tagországok vasutak kapcsolatát a nemzetközi fuvarozásuk kérdéseiből adódóan: amikor a feladó szerződést köt valamelyik tagország vasútjával áruszállításra. és legalább egy másik vasút, egy másik részt vevő ország közútja a későbbiekben is részt vesz ebben a szállításban.
Az SMGS fő célja az egységes szabályozás megteremtése a nemzetközi fuvarozási szerződés megkötésével, a szerződő felek kölcsönös jogainak és kötelezettségeinek tartalmával, nem teljesítésének eredményével, valamint a az ebből eredő igények rendezése, valamint annak a személynek a jogai és kötelezettségei, akinek a javára a fuvarozást végezték (azaz a címzett).
Az SMGS-ben foglaltak betartásának kötelezettsége nem csak az azt megkötött vasutakra vonatkozik, hanem az e szállításban részt vevő és az SMGS-ben részt vevő valamennyi vasutara is.
Az SMGS rendelkezései kifejezetten előírják, hogy a vasút köteles a szállítási tervben szereplő árut az indulási úton szállítani, valamint a címzett köteles átvenni a címére érkezett rakományt. Az SMGS ugyanakkor nem tartalmaz szabályokat a fuvarozás tervezésére vonatkozóan, mivel ez a részt vevő országok belső jogszabályainak a területe.
A szállítás feltételei kötelezőek , és nem változtathatók meg sem vasúti szerződéssel, sem a fuvarozási szerződésben részes felek megállapodásával. Megállapodás szerint különleges feltételekkel szállítható áruk: vasúti gördülőállomány, nehéz, hosszú és túlméretes rakomány, veszélyes áruk speciális listán és néhány más. Nehéz, túlméretezett és hosszadalmas rakományok esetén az SMGS előzetes megállapodást ír elő a szállítás feltételeiről.
Az áruk be- és kiszállításának rendjét az indulási út szabályai határozzák meg. Bizonyos kérdésekre általános szabályokat dolgoztak ki mindenre, például a tartályokra, címkézésre vonatkozó követelményeket; egységes szabványok vonatkoznak a rakomány nyitott platformokon történő berakodására és rögzítésére is.
Az SMGS cikkelyek szerint a nemzetközi forgalomban az árufuvarozás a belföldi forgalomban árufuvarozásra nyitva álló valamennyi állomás között történik.
A közvetlen nemzetközi vasúti forgalomban történő áruszállítást egyetlen okmányminta dokumentálja - ez az SMGS fuvarlevél (16. melléklet).
A kiindulási ország és a célország vasútvonalain történő szállítás esetén tranzitforgalom esetén ezekre az utakra külön belföldi, harmadik országok tranzitútjaira pedig speciális tranzitdíjak alapján kell fizetni.
A díjat a feladó által a fuvarlevélben feltüntetett határállomások közötti legrövidebb távolság számítja ki. A fuvarozónak joga van rövidebb útvonalon más határállomásokon keresztül árut szállítani, majd a díj kiszámítása a tényleges útvonal szerint történik.
Fontos megjegyezni, hogy a fuvardíjak és a szállítási bírságok az indulási ország és a célország útjain helyi pénznemben kerülnek kiszámításra. További díjat számítanak fel az áruk más nyomtávú kocsiba történő átrakodásáért vagy a kocsik kerékkészleteinek átrendezéséért a határállomásokon. Ha ezeket a műveleteket a célúton végzik, az ilyen díjakat a belső tarifa, más esetekben pedig a tranzittarifák határozzák meg.
Annak érdekében, hogy a külgazdasági komplexum szervezetei tájékozódhassanak áruik mozgásáról, a határállomásokon export- és behozatali értesítéseket adnak ki és küldenek ki részükre. Exportrakomány külföldre szállításáról egy kiviteli értesítés tájékoztat; A behozatali értesítés bizonyítékul szolgál arra, hogy a beérkező rakományt feladták a címzettnek. Ezen dokumentumok elkészítését és kiosztását a vasútállomások szállítmányozási irodái végzik.