A június 18-i beszéd a "Harcoló Franciaország" vezetőjének, Charles de Gaulle - nak a híres beszéde 1940. június 18- án , amely lendületet adott a második világháború alatti ellenállási mozgalomnak . Ebben Charles de Gaulle az összes franciához szólt Londonból Franciaország német csapatok általi megszállása után, és kijelentette, hogy az országért folytatott háború még nem ért véget, és felszólította az embereket, hogy csatlakozzanak az ellenállási mozgalomhoz. Ez a beszéd az egyik legfontosabb beszéd lett Franciaország történetében .
2005- ben az UNESCO felvette a beszédet a világ emlékezete nyilvántartásába [1] .
A vezetők, akik hosszú éveken át vezették a francia hadseregeket, kormányt alakítottak. Ez a kormány seregeink vereségére hivatkozva felvette a kapcsolatot az ellenséggel, hogy megállítsa a harcot. Természetesen az ellenséges erő: gépi, szárazföldi és légi elárasztott és eláraszt bennünket. Számtalan tank, repülőgép, német taktika kényszerít bennünket visszavonulásra. A tankok, a repülőgépek, a németek taktikái, amelyek meglepték vezetőinket, és eljuttatták őket oda, ahol ma vannak.
De vajon kimondták már az utolsó szót? El kell tűnnie a reménynek? Végleges ez a vereség? Nem!
Higgye el, tények alapján mondom, és azt mondom, hogy Franciaország számára semmi sincs veszve. Éppen az az eszköz, amely legyőzött minket, felgyorsíthatja a győzelem napját.
Mert Franciaország nincs egyedül! Nincs egyedül! Nincs egyedül! Mögötte egy hatalmas birodalom áll. Egyesülhet a Brit Birodalommal, amely uralja a tengereket és folytatja a harcot. Angliához hasonlóan ő is korlátozás nélkül használhatja az Egyesült Államok hatalmas iparágát.
Ez a háború nem korlátozódik hazánk szerencsétlen területére. Ennek a háborúnak a kimenetelét nem a Franciaországért vívott csata dönti el. Ez egy világháború. Minden hiba, késés, szenvedés nem jelenti azt, hogy a világnak nincs meg minden szükséges eszköze ellenségeink leverésére. Ha ma mechanikai erővel elárasztjuk, a jövőben képesek leszünk legyőzni a kiváló mechanikai erőt. A világ sorsa múlik rajta.
Én, de Gaulle tábornok, aki jelenleg Londonban vagyok, felszólítom azokat a francia tiszteket és katonákat, akik brit földön tartózkodnak, vagy fegyveresen vagy fegyvertelenül oda fognak érkezni, hívom azokat a mérnököket és fegyverzeti munkásokat, akik brit területen vannak, vagy akik megérkezik, vedd fel velem a kapcsolatot.
Bármi is történik, a francia ellenállás lángjának nem szabad kialudnia, és nem is fog kialudni. Holnap, akárcsak ma, a Radio Londonban fogok beszélni.
Eredeti szöveg (fr.)[ showelrejt]„Les chefs qui, depuis de nombreuses années, sont à la tête des armées françaises, ont formé un gouvernement. Ce gouvernement, alléguant la défaite de nos armées, s'est mis en rapport avec l'ennemi pour cesser le combat.
Certes, nous avons été, nous sommes, submergés par la force mécanique, terrestre et aérienne, de l'ennemi.
Infiniment plus que leur nombre, ce sont les chars, les avions, la tactique des Allemands qui nous font reculer. Ce sont les chars, les avions, la tactique des Allemands qui ont surpris nos chefs au point de les amener là où ils en sont aujourd'hui.
Mais le dernier mot est-il dit? L'espérance doit-elle disparaître ? La defaite est-elle végleges? Nem!
Croyez-moi, moi qui vous parle en connaissance de case et vous dis que rien n'est perdu pour la France. Les memes moyens qui nous ont vaincus peuvent faire venir un jour la victoire.
Car la France n'est pas seule! Elle n'est pas seule! Elle n'est pas seule! Elle a hatalmas Empire derriere elle. Elle peut faire bloc avec l'Empire britannique qui tient la mer et továbbra is a lutte. Elle peut, comme l'Angleterre, utiliser sans limites l'immense industrie des États-Unis.
Cette guerre n'est pas limitée au territoire malheureux de notre pays. Cette guerre n'est pas tranchée par la bataille de France. Cette guerre est une guerre mondiale. Toutes les fautes, tous les retards, toutes les souffrances, n'empêchent pas qu'il ya, dans l'univers, tous les moyens nécessaires pour écraser un jour nos ennemis. Foudroyés aujourd'hui par la force mécanique, nous pourrons vaincre dans l'avenir par une force mécanique supérieure. Le destin du monde est la.
Moi, General de Gaulle, actuellement à Londres, j'invite les officiers et les soldats français qui se trouvent en territoire britannique ou qui viendraient à s'y trouver, avec leurs armes ou sans leurs armes, et leuvineurs, et leuvinoviers spécialistes des industries d'armement qui se trouvent en territoire britannique ou qui viendraient à s'y trouver, à se mettre en rapport avec moi. Quoi qu'il megérkezik, la flamme de la rezistencia française ne doit pas s'éteindre et ne s'éteindra pas.
Demain, comme aujourd'hui, je parlerai à la Radio de Londres."Bibliográfiai katalógusokban |
---|